Teljhatalomra tör az MSZP elnöksége

Miközben a Tóth Bertalan vezette MSZP a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók körében már csupán négyszázalékos támogatottsággal bír, azaz nem kerülne be az Országgyűlésbe, a párt elnöksége tovább erősítené a hatalmát. A szocialisták március 14-én tartanak kongresszust, ahol módosítanák a párt alapszabályát, többek között oly módon, hogy az elnökségnek az eddigiekhez képest jóval nagyobb jogköre legyen a szövetségi politika meghatározásában – mindezt a kongresszus és a választmány, azaz a szocialisták hierarchiájában közel az elnökség súlyával azonos testületek háttérbe szorításával. – Viszonylag ritkán ülnek össze és meglehetősen nehézkesen döntenek – magyarázták lapunknak az MSZP elnökségében a szándék hátterét. Állításuk szerint ez számukra inkább a mozgástér kiszélesítését jelenti, mintsem a kongresszus és a választmány eljelentéktelenítését.

Az elnökség törekvése több szempontból érdekes. Egyrészt az MSZP megmaradt tagsága, szimpatizánsai köré­ben biztosan nem aratott sikert a párt szövetségese, a Párbeszéd belső használatra szánt, ám kiszivárgott, a választási stratégiát taglaló vitairata, amelyben „toxikus arcokkal” jellemezhető, „ethoszát vesztett, kiüresedett, széteső közösségnek” nevezik a szocialistákat. Karácsony Gergelyék dehonesztáló minősítései különösen visszatetszők annak tükrében, hogy a nullaszázalékos támogatottságú Párbeszéd az eltűnés helyett saját országgyűlési frakciót alakíthatott az MSZP segítségével – Tóth Bertalanék mégis foggal-körömmel védik az őket hátba támadó Karácsonyékat.

Másrészt a szocialistákat nemrég otthagyó Szanyi Tibor egy lapinterjúban arról beszélt: az elnökség egyes tagjai és Tóth Bertalan pártelnök között „obskúrus, átláthatatlan, titokban tartott pénzügyi megállapodás van, ami azt jelenti, hogy az elnök és frakcióvezető biztosít nekik valamilyen fizetést”. Szanyi az állítása szerint kevéssé tudja, hogy Tóth miből finanszírozza ezt a megállapodást, azt viszont ténynek nevezte, hogy az elnökség kétharmada érintett az ügyben, ami meglátszik a szavazatokon. Szanyi Tibor nyilatkozata után Tényi István költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen elkövető ellen tett bejelentést – eredetileg az ügyészségen –, amelynek alapján a NAV nyomozást rendelt el. A márciusi kongresszuson a szocialisták továbbá döntenek arról is, hogy bevezetik-e a társelnöki rendszert, amennyiben pedig ez így lesz, a május közepén esedékes tisztújításon korábbi jelzésük szerint Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes indul a megméretésen. Elnökségi forrásunk elmondása szerint mivel egyelőre más aspiránsok nincsenek, az MSZP várhatóan a Tóth–Kunhalmi tandem vezetésével vág neki a 2022-es országgyűlési választásnak. Megtudtuk azt is, hogy a májusi tisztújításon Hiller István (képünkön) újra visszatérne a választmány élére, Harangozó Tamás pedig a párt országgyűlési frakciójának vezetője lehet.

A Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséről Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak azt mondta: az EP-választás óta tapasztalható átrendeződés, vagyis hogy az MSZP-t támogatottságban megelőzi a DK, tartósnak bizonyult. – Ami ebből a folyamatból akár laikus szemmel is látható, hogy az MSZP eltűnt a politikai térfélről – emelte ki Horn, aki szerint jóval kevesebbet szerepelnek a szocialista politikusok. – Az az ember érzése, mintha tudomásul vették volna ezt az új helyzetet – mondta az elemző, akinek hasonló meglátása volt a Jobbik kapcsán, amely szintén mintha feladta volna. – Ennek ellenére az MSZP egy jó választási eredményt ért el az önkormányzati voksoláson – emlékeztetett Horn. Kiemelte: a Momentumnak és a DK-nak szüksége van az MSZP-re, mivel a két párt nem rendelkezik olyan jó országos hálózattal, mint a szocialisták.

Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan a továbbiakban közösen irányítaná a pártot
Fotó: MTI/Kovács Attila

– Az MSZP támogatottsága egy nagyon hosszú folyamat során csökkent idáig, amelynek kezdete a 2000-es évek elejére tehető – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Andrea szociológus. – A 2018-as választások után stabilnak látszott a párt támogatottsága, ám az EP-választás vízválasztónak bizonyult – emlékeztetett Szabó Andrea arra, hogy a várt eredményekhez képest jelentősen rosszabbul szerepeltek a szocialisták. A szociológus szerint az MSZP szavazóinak jelentős része a Momentumhoz, valamint a DK-hoz pártolhatott: míg előbbi esetben a fiatalos karakter, utóbbi esetben Dobrev Klára személye lehetett az, ami áttört egy gátat. A párt önkormányzati választásokon elért viszonylag jó eredményét az magyarázza, hogy a politikai formáció szervezeti előnye még nem párolgott el – értékelt Szabó. A szociológus szerint a pártnak sokat kellene dolgoznia, hogy önállóan jusson be a Parlamentbe, talán éppen ezért az MSZP vezetői egy szoros ellenzéki összefogásban reménykednek.

– A baloldal középerős, gyengülő szereplője az MSZP – összegezte a párt helyzetét Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. – A szocialista párt, amióta Gyurcsány Ferenc lett a vezetője, permanens válságban van – értékelt az elemző, aki felvázolta a bukás ívét: a szocialisták 2007-ben újraválasztották Gyurcsányt pártelnöknek, majd a gazdasági válságot is félrekezelték. – 2010 után a párt története egy felgyorsult hanyatlástörténet – emelte ki Mráz, aki szerint vezetési válság, pártszakadás – a DK kiválása – és helyi botrányok sújtották a szocialistákat. – A komolytalanság és a széthullás állapotában vannak, ezért reális az a várakozás, hogy Gyurcsány Ferenc egyesíti a baloldalt – mondta az elemző, hangsúlyozva: szinte kész tényként kezelhető, hogy a baloldali pártok valamilyen formában összeolvadnak.