Tízmilliókkal segítette Soros György a gyöngyöspatai per kezdeményezőjét

Több tízmillió forinttal támogatta a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézete az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt az elmúlt közel húsz évben – írja az Origo. Az előbb említett alapítvány volt az, amelyik a gyöngyöspatai általános iskola ellen szegregációs pert indított. A Debreceni Ítélőtábla annak ellenére ítélt meg 100 millió forintot az érintett roma családoknak, hogy a diákok vallomásaiban meglehetősen sok ellentmondás volt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány az elmúlt években egy tucat pert indított a vélt szegregáció miatt. Nem is titkolják, hogy céljuk a magyar állam elleni perek elindítása és a későbbi büntetés.

George Soros, Chairman of Soros Fund Management LLC gestures as he addresses the audience during an economic speech in Frankfurt April 9, 2013, on the topic 'How to save the European Union from the euro crisis.' REUTERS/Ralph Orlowski (GERMANY - Tags: BUSINESS HEADSHOT) - BM2E9491IS001 Fotó: Ralph Orlowski

Újabb részletek derültek ki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek (CFCF) Alapítvány múltjáról és finanszírozásáról. Ez a szervezet volt, amely pert indított a gyöngyöspatai romák iskolai szegregációja kapcsán. A perben a Debreceni Ítélőtábla 100 milliós kártérítést ítélt meg a romák számára a szegregáció miatt.

Az alapítvány tevékenységének célja egyértelműen politikai volt egészen az alapításától kezdve.

Csak heten írták alá a petíciót

A gyöngyöspataiak 99,7 százaléka nem írta alá Setét Jenő roma polgárjogi aktivista petícióját – közölte Horváth László miniszterelnöki megbízott

Egy argentin állampolgárságú férfi alapította a szervezetet

A CFCF 2003. november 28-án alakult, induló vagyonuk egymillió forint volt. A szervezetet Eleőd Ádám argentin állampolgárságú magánszemély alapította. Az Alapítvány „célját„ Ujlaky András, az egyik alapító fogalmazta meg a legjobban 2016-ban: Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága elé.

A CFCF finanszírozásában központi szerepet tölt be a Nyílt Társadalom Intézete (OSI). Az OSI forrásait teljes mértékben Soros György biztosítja, és az intézet célja, hogy az amerikai tőzsdespekulánstól érkező pénzeket szétossza a különféle szervezetek között. Az OSI a CFCF 2007-ben végzett munkáját 80 ezer amerikai dollárral támogatta (ez nagyjából 24 millió forintnak felelt meg).

Az EHHGY jelentéseiből az is kiderült, hogy 2012-ben elköltött pénzeinek 96 százaléka, 2013-ban 96 százaléka, 2014-ben 82 százaléka, 2015-ben pedig 78 százaléka származott az OSI-tól. Mindez évente körülbelül 30 millió forintnak felelt meg.

A kezdetektől tervezték a pereket

Ujlaky András a források kapcsán korábban arról beszélt, soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány. Azt is közölte, a kezdéskor (Eleőd) Ádám is beletett tízezer dollárt, meg én is beletettem tízezer dollárt. Ez valójában rendkívül csekély összeg, és csak arra volt elég, hogy irodát béreljünk, vegyünk egy-két számítógépet, egy ideig finanszírozzunk egy szerény státust, és megtervezzük az első iskolai pert.

Több gyöngyöspatai károsult is elfogadná a felkínált oktatást

A Magyar Nemzet információi szerint az egyik érintett felperes, akinek kártérítést ítélt meg a bíróság a gyöngyöspatai szegregációs ügyben, jelezte a település polgármesterének, hogy kész a gyöngyöspatai önkormányzattal és a tankerülettel egyeztetni arról, hogy a javára megítélt kártérítést valamilyen oktatási lehetőség révén érvényesítsék. Ugyanakkor a kifejezetten stratégiai pereskedést folytató szervezet egyik alapítója egy korábbi interjúban arról beszélt, érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága elé.

Érdemes azt is megnézni, hogy kik fordultak meg az elmúlt években az alapítvány körül. Szinte egytől egyig a balliberális oldalhoz köthetőek – jelezte az Origo.

Ők segítik az alapítványt

Daróczi Gábor 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben, 2004-ben az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Phare Irodájánál lett programmenedzser, 2004 és 2006 között miniszteri biztos az oktatási tárcánál, majd a CFCF kuratóriumi elnöke és a Romaversitas Alapítvány igazgatója. Utóbbi is alapvetően a Norvég Civil Alap és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) által pénzelt szervezet. Rokona a néhai Daróczi Dávidnak, aki az egykori Gyurcsány-kormány szóvivője volt. Karácsony árnyékkormányában is feltűnt, mint az oktatási tárca várományosa.

Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke. Elvégzett egy kéthetes kurzust Soros egyetemén, azaz a CEU-n, ahol megismerkedett többek között Mohácsi Viktória testvérével, Mohácsi Erzsébettel, és létrehozták a CFCF-et.

Eleőd Ádám az alapító. Bankár, üzleti tanácsadó. A Save the Children Argentina alapítója és elnöke. Buenos Airesben él. 10 ezer dollárral járult hozzá a CFCF megalapításához.

Kegye Adél számos perben látta el a CFCF jogi képviseletét, neki köszönhető, hogy a helyi romák akarata ellenére bezárták a kaposvári iskolát, de ő volt az, aki az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány nevében pert indított az Emmi-vel szemben a roma gyerekek családból való kiemelésének ügyében. Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is.

Mohácsi Erzsébet, a CFCF vezetője, Mohácsi Viktória egykori miniszteri biztos, egykori SZDSZ-es politikus testvére. Ő és Ujlaky András voltak az eszmei megalapozói hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult Magyarországgal szemben 2016-ban.

Farkas Lilla, az alapítvány jogi képviselője. Róla egy olyan beszélgetés látott napvilágot, amiben az érintett romáknak írt: Aki veszekedni akar, és szájalni, azt magára hagyja az alapítvány az egyeztetésekben. „Esetleg előnyükre válna”, ha „a roma soron kívül„ vásárolnának házat. Szebb jövőt! Korábban az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének elnöke volt, egyik első jogalkotási javaslatuk a házasság intézményének megnyitásáról szólt a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek részére.

Hegyesiné Orsós Éva, a CFCF felügyelőbizottságának volt a tagja, a Karácsony által felállított árnyékkormányban ő a szociális tárca várományosa volt.

Léderer Tamás: a Soros-hálózathoz is köthető Migration Aid aktivistája, a Napsugár tanoda vezetője, melynek működésében szintén oroszlánrészt vállal az Open Society Institute, valamint a Romaversitas is, amely kirándulások szervezését vállalja a tanodában. A Romaversitas 2016-ban közel 40 ezer dollárt kapott az OSI-tól. Léderer nagy befolyással bír Gyöngyöspatán a romák körében, tekintettel arra, hogy nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának.

A Soros György által támogatott alapítvány az elmúlt években 11 pert indított szegregáció témakörében különböző intézmények ellen. Ezek az ügyek egyértelműen mutatják, hogy a Soros György által támogatott szervezet az elmúlt évtizedekben szinte sportot űzött abból, hogy beperelte az államot a vélt vagy valós szegregáció miatt. A meghozott ítéletek is mutatják, hogy sokszor tényleg csak mondvacsinált okai voltak a CFCF-nek.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A Kúria hivatalos közleménye:

Nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben

Előzményként a Kúria 2015. március 25-én hozott Pfv.20097/2015/3. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20305/2013/20. számú jogerős ítéletét, amelyben megállapításra került, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.”. Ebben az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést.

A Debreceni Ítélőtábla Pf.20123/2019/16. számon 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett perben. A bíróság a döntésében megállapította, hogy jogellenesen elkülönítés miatt megsértették az alperesek a felperesek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg.

A személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben közvetlenül a károsult diákok érvényesítettek kártérítési igényeket. Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla Pf.20123/2019/16. számon 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem érkezett tavaly a Kúriára.

Az ügy (Pfv.21556/2019) még folyamatban van a Kúria előtt, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűzött ki az eljáró tanács, a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését pedig nem találta szükségesnek, az erre irányuló kérelem a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján történő elutasítására került sor 2019. december 16-án.

Az eredeti közlemény ITT tekinthető meg.