Mohácsi Erzsébet, a CFCF vezetője, Mohácsi Viktória egykori miniszteri biztos, egykori SZDSZ-es politikus testvére. Ő és Ujlaky András voltak az eszmei megalapozói hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult Magyarországgal szemben 2016-ban.
Farkas Lilla, az alapítvány jogi képviselője. Róla egy olyan beszélgetés látott napvilágot, amiben az érintett romáknak írt: Aki veszekedni akar, és szájalni, azt magára hagyja az alapítvány az egyeztetésekben. „Esetleg előnyükre válna”, ha „a roma soron kívül„ vásárolnának házat. Szebb jövőt! Korábban az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének elnöke volt, egyik első jogalkotási javaslatuk a házasság intézményének megnyitásáról szólt a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek részére.
Hegyesiné Orsós Éva, a CFCF felügyelőbizottságának volt a tagja, a Karácsony által felállított árnyékkormányban ő a szociális tárca várományosa volt.
Léderer Tamás: a Soros-hálózathoz is köthető Migration Aid aktivistája, a Napsugár tanoda vezetője, melynek működésében szintén oroszlánrészt vállal az Open Society Institute, valamint a Romaversitas is, amely kirándulások szervezését vállalja a tanodában. A Romaversitas 2016-ban közel 40 ezer dollárt kapott az OSI-tól. Léderer nagy befolyással bír Gyöngyöspatán a romák körében, tekintettel arra, hogy nem az önkormányzatnak van élelmiszeradomány-osztási szerződése a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hanem Léderer civil tanodájának.
A Soros György által támogatott alapítvány az elmúlt években 11 pert indított szegregáció témakörében különböző intézmények ellen. Ezek az ügyek egyértelműen mutatják, hogy a Soros György által támogatott szervezet az elmúlt évtizedekben szinte sportot űzött abból, hogy beperelte az államot a vélt vagy valós szegregáció miatt. A meghozott ítéletek is mutatják, hogy sokszor tényleg csak mondvacsinált okai voltak a CFCF-nek.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
A Kúria hivatalos közleménye:
Nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben
Előzményként a Kúria 2015. március 25-én hozott Pfv.20097/2015/3. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20305/2013/20. számú jogerős ítéletét, amelyben megállapításra került, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.”. Ebben az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést.
A Debreceni Ítélőtábla Pf.20123/2019/16. számon 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett perben. A bíróság a döntésében megállapította, hogy jogellenesen elkülönítés miatt megsértették az alperesek a felperesek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg.
A személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben közvetlenül a károsult diákok érvényesítettek kártérítési igényeket. Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla Pf.20123/2019/16. számon 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem érkezett tavaly a Kúriára.
Az ügy (Pfv.21556/2019) még folyamatban van a Kúria előtt, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűzött ki az eljáró tanács, a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését pedig nem találta szükségesnek, az erre irányuló kérelem a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján történő elutasítására került sor 2019. december 16-án.
Az eredeti közlemény ITT tekinthető meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!