A legfontosabb kérdések és válaszok a járvány elleni védekezésről szóló törvény kapcsán

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, melynek értelmében különleges jogrend lép életbe az állampolgárok személyi, élet-, egészség-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében. A Századvég összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket a törvény kapcsán.

Budapest, 2020. mrcius 30. Az Orszggyls plenris lse 2020. mrcius 30-n. MTI/Mth Zoltn Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Kell-e valóban a büntetőjog szigorával fellépni ilyen helyzetben? Mi a legfőbb üzenete a Btk.-módosításnak?

Megkerülhetetlen a büntetőjogi szigor alkalmazása. Aki a koronavírus-járvány terjedésével, illetve visszaszorításával szembeni közös védekezésünket bármilyen formában akadályozza, az a társadalomra veszélyes cselekményt követ el, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, és más magyar állampolgárok életét, egészségét, személyes biztonságát, és egyéb jogait is sértheti vagy veszélyeztetheti.

Van-e rá törvényes, alkotmányos garancia, hogy csak a szükséges mértékig korlátozzák majd a polgárok alapvető jogait, illetve csak a járványhelyzet kezelésére kap-e rendkívüli hatalmi jogosítványokat az állam?

Bármely jogkorlátozás mindig csak törvényen alapulhat, így maga az új törvény jelenti erre az egyik legbiztosabb garanciát. A rendkívüli jogrend idején meghozott intézkedések mindig csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek, és csak az okvetlenül szükséges ideig tarthatnak. Magyarország Alaptörvénye világosan fogalmaz az I. cikkben: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Alkotmányunk erős garanciális kerettel körülbástyázva, részletesen rögzíti azt, hogy rendkívüli helyzetekben mit, és melyik alkotmányos szervnek kell feladatként megtennie. Történeti hasonlattal élve: egy-egy ilyen helyzetben megszülető rendelkezés, intézkedés ukázt jelent, de inkább szigorú parancs és utasítás, mintsem önkényes parancs értelemben. Ennek oka, és a törvény legfőbb alapelve, hogy éppen a káoszhelyzetek elkerülése érdekében kell tovább erősíteni a rendet és a fegyelmet.

A járványhelyzet kapcsán hamis tényeket vagy álhíreket terjesztők szankcionálása kizárólag a sajtót veszi célba?

Ez egy valótlanság. A jogszabály mindenkire vonatkozik majd, akik nagy nyilvánosság előtt a járványvédekezés eredményességét akadályozni vagy meghiúsítani alkalmas valótlan tényeket vagy elferdített valós tényeket állítanak és híresztelnek. A szabályozással a felelős jogalkotó a mostanában amúgy is sokkal érzékenyebb társadalomra nézve, zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas téves, valótlan információk terjedésének eseteinél tette lehetővé a speciális büntetőjogi védelmet.

Mint sokan felhívták rá a figyelmet, a helyzet közvetlen elhárításában hiába is várnánk kívülről támogatást és jóságos iránymutatást, ez most egyértelműen nemzeti feladat, amivel a mi saját viszonyaink ismeretében, most nekünk kell megbirkóznunk.

A magyar nemzeti katasztrófát nem Brüsszel, nem is az ENSZ, hanem maguk a magyarok fogják tudni elhárítani. Miközben a magyar kormány a központi költségvetésből március végéig 245 milliárd forintot fordított a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekre – ennek közel kétharmadát eszközök beszerzésére –, az Európai Unió semmilyen forrást nem biztosított a védekezésre. Az Európai Parlament által időközben megszavazott 37 milliárd eurós „mentőcsomag” is jórészt olyan összegeket takar, amelyet egyes tagállamok már a járvány kitörése előtt igényeltek az EU-tól, vagyis nincs érdemi plusz támogatás, segítség az EU részéről Közép-Európa számára.

Hol nyújt különösen biztosítékot – a speciális mozgástérre lehetőséget – az Alaptörvény a kormánynak egy járványügyi, egészségügyi katasztrófa megelőzésére?

Az Alaptörvény 53. és 54. cikkei lehetővé teszik, hogy a kormány a katasztrófavédelmi törvényi szabályozáson túlmenően – a meghatározott rendkívüli intézkedéseken, szabályokon kívül – megtehessen minden szükséges intézkedést, és megalkothasson minden szükséges normatív rendelkezést a katasztrófa elkerülésére.

A magyar alkotmánytörténet szempontjából tekinthető előzmény nélkülinek a mostani rendkívüli jogrendre vonatkozó hatályos Alaptörvény-szabályozás?

Egyáltalán nem mondható annak. A korábbi Alkotmány – amely bár átfogóan új törvény volt, formai tekintetben a rendszerváltás 1989-es alkotmánymódosítását jelenti – vonatkozó része úgy fogalmazott, hogy veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A koronavírus-törvény ezen alkotmányos szellemnek és elvárásoknak megfelelve, egyértelművé teszi, hogy más veszélyhelyzetben a szabályozás nem alkalmazható, a friss törvényi reguláció kizárólag erre a különleges jogrendi helyzetre vonatkozik.