Ismét emelkedhet a születési ráta

Kiugró adatnak számít, hogy tavaly decemberben több mint nyolc százalékkal emelkedett a születések száma – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kamarás Ferenc demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadója, aki szerint a családvédelmi akcióterv bejelentésével is magyarázható az év végi növekedés. A szakértő a szülőképes korú nők számának erős csökkenéséről is beszélt lapunknak, hangsúlyozva, hogy emiatt egy-egy pozitív változás a születések számában különösen nagy jelentőséggel bír. A demográfus kiemelte: fontos, hogy növekszik a házasságkötési kedv, mert a házasoknak általában több gyermekük születik.

Kamarás Ferenc szerint hosszabb idő után derül ki, hogy a kedvező változás tartósnak bizonyul-e Fotó: Teknős Miklós

– Mennyiben tekinthető a családvédelmi akcióterv és a babaváró támogatás hatásának a decemberi pozitív születésszámadat?

– Nekünk, demográfusoknak nincsenek közvetlen információink arról, hogy egyénileg miért vállalnak gyermeket az emberek, és miért akkor vállalnak, amikor teszik. A születési adatokból az egyéni indítékokra ugyanis nem lehet következtetni. Azok a gyermekek, akik 2019 decemberében születtek, márciusban fogantak meg. A kérdés tehát az, hogy márciusban milyen ösztönző jellegű információ birtokában lehettek. A családvédelmi akciótervet februárban jelentették be, ezért minden bizonnyal ennek lehet a következménye, hogy márciusban több fogamzás történt, de erre csak közvetett módon tudunk következtetni, ténylegesen mérni és bizonyítani nem tudjuk.

– Mennyire számít kiugró változásnak a decemberi születések száma, ha az elmúlt évek demográfiai tendenciáit nézzük?

– A 8,2 százalékos születésszám-növekedés kiugró adat, hiszen 2011 óta – amikor a termékenységi rátának és a születésszámnak a mélypontja volt – egyetlenegy decemberi hónapban sem volt ilyen mértékű emelkedés. Hozzá kell tenni azt is, hogy 2019-ben a hónapok többségében kevesebb gyermek született, mint az előző évben. Januártól novemberig mintegy ezerkétszázzal kevesebb gyermek jött a világra, mint egy évvel korábban, ami 1,5 százalékos csökkenést jelentett. Ezt a hiányt egy hónap alatt a felére ledolgozta a decemberi születésszám-növekedés, mivel majdnem hatszázzal több gyermek született ebben a hónapban, mint egy évvel korábban. Ez azonban csak egy hónap adata, hosszabb idő után lesz csak látható, hogy ez a kedvező változás tartósnak bizonyul-e.

Kamarás Ferenc szerint hosszabb idő után derül ki, hogy a kedvező változás tartósnak bizonyul-e
Fotó: Teknős Miklós

– Mennyivel csökken a szülőképes korú nők száma évről évre? A csökkenés mennyiben tesz értékesebbé egy-egy pozitív adatot?

– 2011-ben 1,23 volt a termékenységi ráta, ami 2016-ra 1,49-re emelkedett, és azóta nem változott. A születésszám esetében viszont azt látjuk, hogy 2011-ben 88 ezer gyermek jött a világra, és 2019-ben is csak 89 200 gyerek született. Kismértékben nőtt csupán a születésszám, annak ellenére, hogy a termékenység viszonylag jelentősen – 21 százalékkal – emelkedett. A születések száma azért nem nőtt komolyabban, mert a szülőképes korú nők létszáma erősen csökkent 2011 és 2019 között. Ebben az időszakban ugyanis 154 ezerrel lett kevesebb azoknak a nőknek a száma, akik gyermeket vállalhatnak. Az elmúlt egy évben is közel 18 ezer fős volt a csökkenés. Ezért volt kevesebb tavaly is a születésszám, annak ellenére, hogy a termékenységi ráta nem változott. A születésszám évtizedes csökkenő irányzata és alacsony szintje miatt az elkövetkező évtizedekben is várhatóan tovább csökken a szülőképes korú nők száma, és a jelenleginél mintegy 400 ezer fővel lesz kevesebb 2033-ban, ami további 18 százalékos esést jelent.

– A házasságkötések száma hogyan alakult az elmúlt időszakban?

– Hosszú időn keresztül a házassági mozgalom hanyatlása volt megfigyelhető. A hetvenes évek közepe óta csökken a házasságkötések száma. A 2010-es év volt a mélypont, amikor csak 35,5 ezer házasságkötés történt, aminél kevesebbre csak az első világháború idején volt példa. Ez a lejtmenet megfordult, és 2011 és 2018 között másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma. Tavaly pedig robbanásszerű növekedés történt, amiben nagy valószínűséggel közrejátszott az is, hogy az új családtámogatási intézkedések egy része kifejezetten a házasokra vonatkozik.

– A növekvő házasodási adatokból lehet-e következtetni arra, hogy mekkora születésszám-emelkedés várható?

– Azt tudjuk, hogy a házasságban élő nők termékenysége sokkal kedvezőbb, mint a nem házasoké. A házasságból és a házasságon kívül született gyermekek arányát tekintve éves szinten több mint kétszeres a különbség. Igaz, a nem házasok közé beleszámítjuk a hajadonokat, az elváltakat és a kevés számú megözvegyült nőt is, ezért ők többségben vannak a házasokkal szemben a szülőképes korú nők köré­ben. Az úgynevezett befejezett termékenységre vonatkozó mutatót vizsgálva viszont már mérvadó adatot kapunk. Ez azon nők gyermekszámát vizsgálja, akik abba a korba értek, amikor a családbővítés lehetősége már lezárult. Ez a mutató egy korábbi termékenységi és párkapcsolati történet végeredménye, ami után a családi állapot ugyan még változhat, de a gyermekszám már nem. A női népesség gyermekszám szerint továbbvezetett adatai szerint a 45 és 49 év közötti házas nőknél rendkívül alacsony, 5,3 százalék a gyermektelenek aránya, szemben a nem házasok 23 százalékával. Meggyőző a házasoknál a kétgyermekesek dominanciája 46 százalékkal, és a nagycsaládosok is magasabb arányt képviselnek közöttük, mint az egygyermekes családok. Az átlagos gyermekszám 2,03 a házasok esetében és csak 1,5 a nem házasok körében. A különbségek tehát jelentősek. A házasok 2,03-as átlagos gyermekszáma egészen megközelíti a reprodukciós szintet. Ez biztató jel, figyelembe véve, hogy a szóban forgó párok az elmúlt húsz évben vállalták a gyermekeiket, amikor viszonylag alacsony volt a termékenységi ráta.

– Ki lehet jelenteni, hogy a növekvő házasodási kedv a születésszámot is növelni fogja?

– Ha a jelenlegi házasságkötési kedv továbbra is megmaradna, akkor jelentősen emelkedne a házasok aránya a szülőképes korú nők között, és akkor remélhető, hogy a születésszám is emelkedni fog.

– Mennyivel több gyermeknek kellene születnie jövőre, hogy a születési ráta például 1,55-re vagy 1,6-ra, esetleg 1,7-re emelkedjen? Egy beszédében Orbán Viktor 2030-at jelölte meg, amikorra el kellene érni a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szintet. Lehetséges ez?

– A számítások szerint idén 90 220 gyermeknek kellene születnie ahhoz, hogy a tavalyi 1,49-ről 1,55-re nőjön a termékenységi arányszám. Ehhez mintegy háromezres születésszám-emelkedésre lenne szükség. Ha a decemberi kedvező irányzat tartós maradna, akkor merhetjük remélni, hogy ez bekövetkezik, hiszen havonta 250-es többletszületésszámról lenne szó, és csak tavaly decemberben közel hatszázzal több gyerek született, mint egy évvel korábban ugyanabban a hónapban. Az 1,6-os termékenységi ráta eléréséhez már 95 ezer gyermeknek kellene születnie idén, ami hatezerrel több babát jelent, mint 2019-ben. Ehhez havonta ötszáz gyermekkel kellene növekednie a születésszámnak. Az 1,7-es mutató eléréséhez pedig már 101 ezer gyermek születésére lenne szükség. Az utóbbiakat nem tartom reális lehetőségnek. Ahhoz, hogy 2030-ig fokozatosan 2,1-re emelkedjen a termékenységi szint, negyvenszázalékos emelkedésre lenne szükség tíz év alatt. Az általunk elvégzett becslés a 2019 és 2033 közötti időszakra vonatkozik. Ezek szerint évenként átlagosan mintegy 840 fős születésszám-emelkedésre lenne szükség a reprodukciós szint eléréséhez, ami száz nőre számítva négygyermekes többletszületéssel járna együtt tizenöt éven keresztül.