Történelmi gazdaságélénkítés

A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében, miután az Országgyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amit a köztársasági elnök ki is hirdetett. Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor bejelentette, hogy április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, leg­átfogóbb, a gazdaság növekedését é­s élénkítését segítő akciótervét.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nincs miért szégyenkeznünk Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Az ellenzék megrettent attól a bizalomtól, amely a lakosság köré­ben kialakult a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, és most egy bizalmatlansági vitával akarják azt erodálni – összegzett Völner Pál. Nem sokkal a javaslat elfogadása után a köztársasági elnök alá is írta azt. „A törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható” – közölte Áder János.

Segély helyett munkát

Az azonnali kérdések órájában az ellenzéki képviselők továbbra is diktatúrát emlegettek, továbbá a kormánynak a járvány leküzdése, illetve a gazdaság megvédése érdekében tett intézkedéseit bírálták.

Orbán Viktor válaszában közölte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, addig türelmet kért a konkrét lépések ismertetését illetően.

Az alapjövedelem bevezetésére vonatkozó javaslatokat a miniszterelnök elutasította.

– Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek ötven-százezer forintot? Biztosan jó ötlet ez? – kérdezte. Orbán hangsúlyozta: minden gazdaságkezelő csomagnak azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkájuk, a kormány most is ezt teszi pénzosztás helyett.

Mint fogalmazott, nem fogunk belefordulni abba az utcába, „ami úgy hangzik, hogy segélyalapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az utca végén IMF és a hitelező bankok spekulánsai egy tekintélyes magyar ember vezetésével”. Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, és akkor vállalták, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet fognak létrehozni. – Az ellenzék csak nevetett – jegyezte meg.

Nincs miért szégyenkezni

A miniszterelnök tájékoztatása szerint eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére, hét laboratóriumban összesen 13 301 tesztet végeztek el eddig a WHO ajánlása szerint. Az első fertőzött esettől számított hetedik napon kihirdették a veszélyhelyzetet, betiltották a rendezvényeket, a tizenharmadik napon átálltak a digitális oktatásra és lezárták a határt.

A kormánypártok és a Mi Hazánk képviselői támogatták a járvány okozta veszélyhelyzetben szükséges rendkívüli jogrendet
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Higgyék el, nincs miért szégyenkeznünk – mondta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt forrásokat vontak ki az egészségügyből, az ott dolgozóktól elvettek egyhavi bért, a kórházak adósságokat halmoztak fel. – Ezt használják mérceként a támadásokkor – ajánlotta az ellenzéknek. Orbán Viktor kitért Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő hétfői brüsszeli kijelentésére is, miszerint „ez egy relatíve ártalmatlan járvány […], ez most egy relatíve egy olcsó figyelmeztetés”. – Jussanak egymással konszenzusra, ha kérhetem! – jegyezte meg.

A kormányfő kijelentette: nem történt Magyarországon alkotmánymódosítás, és a koronázást az alkotmány továbbra sem teszi lehetővé.

– Van viszont veszélyhelyzet: a járvány miatt van 15 elhunyt – öt nő, tíz férfi –, átlagéletkoruk 72 év. Van 447 regisztrált fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember és van 279 tünetmentes hordozó – sorolta.

Orbán Viktor közölte, hogy a veszélyhelyzet elhárításához szükséges jogkört arányosan és észszerűen használják, és a végén minden jogkört hiánytalanul adnak vissza. – Akkor a kritikusoknak lesz esély a bocsánatkérésre – tette hozzá.