Továbbra is nemzetközi össztűz alatt van a koronavírus-törvény. Tegnap az Európai Parlament (EP) liberális, szociáldemokrata, szélsőbaloldali és zöldfrakciójának nyomására a testület vezetése döntött arról, hogy levélben kéri az Európai Bizottságot: vizsgálja meg a magyar rendkívüli intézkedések összeférhetőségét az Európai Unióról szóló szerződéssel, egyúttal azt kérik az Ursula von der Leyen vezette testülettől: amennyiben szükséges, saját hatáskörében indítsa meg a 7. cikk szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. Ismert, 2018 szeptemberében az EP kezdeményezett egy ilyet Magyarország ellen a Sargentini-jelentés alapján. Akkor is a jelentéstevőt, a holland Judith Sargentinit soraiban tudó zöldek, illetve a baloldali és liberális frakciók voltak a leghangosabb bírálók.
Az Európai Bizottság elnöke is beszállt
Az uniós szerződések egyébként nem zárják ki, hogy párhuzamosan több 7. cikkely szerinti eljárás legyen ugyanazon tagállammal szemben. Ezt szabály szerint a bizottság, a parlament vagy a tagállamok harmada kezdeményezheti. Az EP most okkal passzolja a labdát a bizottságnak, ugyanis a 2018-ban a parlament által kezdett eljárás eddig nem vezetett sehova, a magyar kormány a kritikusok valamennyi kérdését megválaszolta.
A nyomás hatására egyébként Ursula von der Leyen tegnap Brüsszelben megszólalt a magyar törvényről. – A tagállami intézkedések egy része túl messzire megy, ez különösképp Magyarország esetében aggasztó – fogalmazott, de nem erősítette meg, hogy beszélt volna Orbán Viktor miniszterelnökkel az ügyben. Ugyanakkor ismét leszögezte, a bizottság valamennyi tagállam rendkívüli intézkedéseit górcső alá veszi. A Von der Leyent és a magyar kormánypártokat is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) tegnap hivatalosan nem állt be az újabb 7. cikkely szerinti eljárást szorgalmazók mögé.

Fotó: REUTERS/Antonio Bronic
Törpepártok zúgolódnak
A Néppártot mindenesetre megosztja a magyar törvény. Tegnap tizenhárom, főként északi és nyugati törpepárt kezdeményezte a jelenleg felfüggesztett tagsággal bíró Fidesz kizárását a pártcsaládból. Zömében olyan tömörülések – köztük a belga és a holland kereszténydemokraták vagy a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt –, amelyek régóta rossz szemmel néznek a kormánypártra. Donald Tusknak, a Néppárt elnökének címzett levelükben azt írták: a magyar rendkívüli intézkedések csak megerősítik a véleményüket, miszerint a Fidesz nem élvezhet teljes jogú EPP-tagságot.