Minden államot vizsgál az uniós bizottság

Věra Jourová a magyar intézkedéseket védő nyilatkozata is téma volt a LIBE-bizottság ülésén, ahol a hazai koronavírus elleni törvény került terítékre. Az európai baloldal, a liberálisok és a zöldek a járvány közepette tovább harcolnak: május közepén Magyarország témájú vitát rendezhetnek az uniós parlamentben.

epa08362005 European Commissioner for Values and Transparency Vera Jourova during an interview in front of European Commission in Brussels, Belgium, 14 April 2020. In order to contain the spread of coronavirus, Belgium is implementing confinement guidelines for the public which is scheduled to be in place until 19 April 2020. Only supermarkets and essential trade will remain open. EPA/OLIVIER HOSLET Fotó: OLIVIER HOSLET

Május 14-én a magyar rendkívüli intézkedésekről vitázhat az Európai Parlament (EP) – értesült lapunk uniós forrásokból. A magyar vitára azután kerülhet sor, hogy május legelején az Elnökök értekezlete – a frakciók vezetői és a parlament elnöke – zöld jelzést ad annak napirendre vételének. Ez szinte borítékolhatónak tűnik, mivel a baloldal, a liberálisok és a zöldek hajthatatlanok a kérdésben. Csütörtökön az uniós parlament állampolgári jogi (LIBE) bizottságában is a koronavírus elleni védekezésről szóló hazai törvény került terítékre, a képviselők az Európai Bizottság igazságügyi biztosát, Didier Reynderst kérdezhették.

A liberális belga politikus beszámolójában elmondta: a bizottság valamennyi tagállam rendkívüli intézkedéseit vizsgálja és ez így is marad a világjárvány európai lefolyásának a végéig. Mint mondta, a jogállamiság, az uniós szerződésekkel való összeférhetőség, illetve az alapvető jogok tisztelete az a három szempont, amelyek alapján Brüsszelben mérlegelik az EU-országok rendkívüli jogrendjeit.

– Magyarországon ez a szabályozás szélesebb körűnek tűnik, mint a többi állam esetében – érvelt Reynders a magyar törvény ellenében, kiemelve: az az alapján hozott intézkedéseket is közelről szemügyre kívánják venni. A biztos nem válaszolt a képviselők azon kérdésére, hogy Věra Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos miért mondta egy múlt hétvégi interjúban, hogy Magyarország nem fogadott el az uniós joggal ellentétes jogszabályt.

Magyar részről elsőként Hidvéghi Balázs szólt hozzá a LIBE-üléshez, és a kollégái figyelmébe ajánlotta azon uniós államok sorát, ahol nemcsak rendkívüli állapot van érvényben, hanem végdátum nélkül döntöttek a járvány miatti különleges intézkedésekről.

– Az alaptörvénynek megfelelően döntöttünk a szabályozásról, a magyar jogrend nagyon is konkrét és a járvány elleni küzdelem hatékonyságát célozza

– mondta a Fidesz–KDNP képviselője, aki szerint a baloldali politikusok azok, akik most is a kedvenc időtöltésükkel vannak elfoglalva és a vírushelyzet margóján álhíreket terjesztenek Magyarországról.

Hidvéghi egyúttal szorgalmazta, hogy az EP-képviselők olvassák el a jogszabályt, míg Reynderstől azt kérte: olyan vizsgálatot folytasson a bizottság, amely az egyenlőség elve mentén méri a tagállamokat.

Sophie in 't Veld liberális képviselő, az Orbán-kormány régi kritikusa „propagandának” nevezte Hidvéghi szavait, majd az uniós bizottsággal szemben is elégedetlenségét fejezte ki, mondván: elege van a jogi alapú megközelítésből, szerinte ugyanis rendszerszinten kellene a magyar intézkedéseket górcső alá venni.

Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint Věra Jourová bizottsági alelnök szavai pedig épphogy világosak voltak. – Egész egyszerűen tragikus, hogy egy világjárvány idején álhírekkel támadják a demokratikusan megválasztott kormányokat! – fogalmazott.

Dobrev Klára szerint a magyar vezetés az utóbbi időszakban még a vártnál is rosszabb döntéseket hozott járványügyben. A DK által delegált EP-alelnök annak a véleményének is hangot adott, miszerint a kormány az elmúlt tíz évben nem állt szóba a média ellenzéki beállítottságú részével.