Sikerült ellaposítani a járványgörbét

Magyarország járványgörbéje szinte minden európai uniós tagállaménál laposabb, ami azt jelenti, jelentősen sikerült lelassítani a koronavírus terjedését. Nem állják meg tehát a helyüket az ellenzék vádjai, amelyek szerint sikertelen a magyar védekezés. Az adatok összehasonlításából az derül ki, hogy a keleti országok – a rendelkezésükre álló több időt kihasználva – sikeresebben laposították el a járványgörbéjüket, mint a nyugati tagállamok.

Békéscsaba, 2020. március 31. Szájmaszkot viselő nő beszélget a járőröző rendőrökkel Békéscsabán 2020. március 31-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokat, drogériákat, patikákat 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek látogathatják. A rendőrség a közterületeken "megnyugtató, segítő, empatikus és lojális intézkedésekkel" sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartásra. MTI/Rosta Tibor Fotó: MTI/Rosta Tibor

Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, a járvány elleni védekezés megtervezésekor a kormány célja, hogy lelassítsák a vírus terjedését, így legyen idő felkészíteni az egészségügyi rendszert a tömeges megbetegedések időszakára. Másként fogalmazva arra törekszenek, hogy ne legyen egyszerre annyi megbetegedés, ami túlterhelné a korlátozott kapacitású kórházakat. Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig számos alkalommal említette, hogy örvendetes módon sikerült ellaposítani a járványgörbét hazánkban.

A görbe megfelelő szinten tartása rendkívül érzékeny kérdés. Ha nem elég szigorúak az intézkedések, pillanatok alatt elszabadulhat a vírus, és akár már néhány napnyi jelentős növekedés is megfékezhetetlenné teheti a betegség terjedését. Ha viszont a kelleténél jobban csökkentik a közvetlen emberi kapcsolatok számát, a válság rendkívüli mértékben elhúzódhat, aminek katasztrofális gazdasági következményei lennének. A szakértők további veszélyként figyelmeztetnek arra is, hogy ha nem sikerül elérni a megfelelő mértékű átfertőzöttséget, a járványnak egy második szakasza okozhat ismét súlyos egészségügyi válsághelyzetet.

A probléma összetettségét mutatja, hogy a járvány várható elhúzódásával és a görbe ellaposításával kapcsolatban a miniszterelnök március végén arról számolt be a parlamentben, hogy a három – matematikai modellekkel dolgozó, klinikai-járványelemző és járványügyi-hatósági – szakértői munkacsoport elemzései a megalakításuk óta még egy nap sem vágtak egybe.

A sokat emlegetett járványgörbét úgy kapjuk meg, ha egy Descartes-féle koordináta-rendszerben a függőleges tengelyen a megbetegedések számát ábrázoljuk népességarányosan, míg a vízszintes tengelyen a járvány berobbanása óta eltelt időt jelenítjük meg. Minél laposabb az így kapott görbe, annál inkább sikerült lelassítani a járvány terjedését.

Más államokéval összehasonítva a magyarországi járványgörbét látni lehet, hogy hazánkban sikerült azt ellaposítani. Az adatokból kiderül, hogy az Európai Unió tagországai között Magyarország élen jár ezen a téren. A tegnapi adatok szerint csak Szlovákiának és Bulgáriának volt laposabb a járványgörbéje, mint hazánknak.

A legrosszabbul olyan nyugat-európai országok állnak, mint Luxemburg, Spanyolország, Belgium és Olaszország. Ezeknél az államoknál az figyelhető meg, hogy a kezdeti időszakban rendkívül gyorsan emelkedett a járványgörbe, és csak akkor sikerült valamelyest ellaposítani, amikor már komoly volt a baj. Ez minden bizonnyal arra utal, hogy későn hozták meg az emberek elkülönítését célzó intézkedéseket. Hazánkban ezzel szemben lényegesen laposabb volt a járványgörbe a kezdeti időszakban.

Kiemelkedően sok áldozatot követelt a járvány Olaszországban
Fotó: Reuters

Magyarország a hozzá hasonló lakosságszámú államokkal összehasonlítva is jól teljesít. Ezek közül az államok közül Belgium, Portugália, Ausztria, és Svédország járványgörbéje lényegesen meredekebb, mint a keletebbre lévő Csehországé és Görögországé, hazánk görbéje pedig mindegyik felsorolt tagállaménál laposabb. Az, hogy a nyugati országokban jobban elszabadult a járvány, feltehetőleg azt mutatja, hogy oda előbb elért a vírus, és a keleten lévő államoknak valamelyest több idejük volt – a nemzetközi tapasztalatok ismeretében – felkészülni a védekezésre.

Noha a hazai ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem jól szervezte meg a járvány terjedése elleni védekezést, az uniós tagállamok járványgörbéinek összehasonlítása szerencsére mást mutat. Az adatok szerint ugyanis Magyarországon sikerült hatékonyan lelassítani a vírus terjedését.