Karácsony Gergely csak a felelősséget próbálja hárítani

Kommunikációs trükkök, felelősséghárítás, mulasztások, hibák és tétlenkedés jellemezte Karácsony Gergely járványkezelését – bizonyítja a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzése. Deák Dániel vezető elemző szerint miközben a főpolgármester élesen bírálja, támadja a kormányt, jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősotthonokban tapasztalt mulasztásokkal. A balliberális főpolgármester ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival.

Merésznek látszó ötletekkel pótolja a politikai teljesítmény hiányát Fotó: Bach Máté

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án világméretű egészségügyi vészhelyzetet léptetett életbe. A magyar kormány – az eseményekre gyorsan reagálva – már egy nappal a WHO figyelmeztetése után, január 31-én megtartotta a Koronavírus járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs az első ülését, amelyen közel harminc pontos akciótervről döntöttek. A közel kétmillió lakosú és a járvány szempontjából legveszélyeztetettebb Budapest vezetésétől elvárható lett volna, hogy a kialakult helyzetben gyors és hatékony döntéseket hozzon, Karácsony Gergely főpolgármester azonban csak egy hónappal az országos operatív törzs felállása után, február 28-án döntött a fővárosi operatív törzs felállításáról, az első érdemi döntésekről pedig csupán március 14-én tájékoztatták a közvéleményt – mutat rá minderre a XXI. Század Intézet legújabb elemzése.

Káosz a közlekedésben

Deák Dániel vezető elemző emlékeztet: a balliberális főpolgármester március 17-én még arról beszélt, hogy nem lesz ingyenes a parkolás a fővárosban, hiszen mint fogalmazott, „a parkolás ingyenessé tétele rossz döntés lenne, így is túl sok az autó Budapesten”. Tette mindezt úgy, hogy ekkorra már számos európai nagyvárosban, sőt Magyarországon is több vidéki városban ingyenessé vált a parkolás.

Végül április 5-én a kormánynak kellett intézkednie Karácsony Gergely helyett – az ország egész területén ingyenessé tették a parkolást. A tapasztalatok nem igazolták a főpolgármester várakozásait, egyáltalán nem lett „káosz” Budapesten.

Szintén március 17-én beszélt arról Karácsony, hogy nyári szünidei menetrend szerint járnak majd a BKV járatai. A közegészségügyi veszélyeztetéssel felérő menetrendváltás hatására azonban zsúfoltság keletkezett a reggeli időszakban a tömegközlekedési eszközökön. A főpolgármester először hárította a felelősséget, a Magyar Nemzet megkeresésének nyomán még nem látta lehetőségét annak, hogy beavatkozzon a Budapesti Közlekedési Központ zsúfoltságot okozó menetrendjének megváltoztatásába. Végül utasította a BKK vezérigazgatóját, hogy további járatsűrítésekkel vegyék elejét hasonló jelenségeknek és az utasok egymástól kellő távolságra tudjanak utazni a közösségi közlekedésben. Karácsony Gergely ezt követően május 5-én felmentette a vezérigazgatót.

Felelősséghárításból ötös

A főváros balliberális vezetése a fenntartásában álló idősotthonok kapcsán is komoly hibákat követett el. Egy sürgősségi kórház alkalmazottja a Mandinernek arról panaszkodott, hogy a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon napokon át nem tájékoztatta őket arról, hogy a hozzájuk sűrűn, más problémákkal küldött lakók valójában egy koronavírus-járvánnyal erősen fertőzött intézményből érkeznek. A tájékoztatás elmulasztása veszélyeztette a kórház dolgozóit és betegeit, az otthon 64 földszinti lakója ugyanis már napok óta karanténban volt, egy vesztegzár alá került asszony pedig addigra elhunyt. A nyilvánosság csak április 3-án szerzett arról tudomást, hogy az idősotthonban megjelent a koronavírus.

Karácsony Gergely még ekkor is csupán 5 igazolt esetről és 13 potenciális megbetegedésről tájékoztatta a közvéleményt, azonban a valóságban ekkor már 64 földszinti lakó szobakaranténba került. A főpolgármester eközben rendre a kórházakra mutogatott, hárította a felelősséget, sőt az újságot is hazugsággal vádolta.

Május közepére a 100 idősek otthonában bekövetkezett halálesetből 74 a budapesti idősotthonokban történt, pusztán a Pesti úti otthonban 42 ember halt meg. Karácsony Gergely ennek ellenére március óta hárítja a felelősséget, ugyanakkor kommunikációs offenzívát indított, egyebek mellett a tesztelés hiányát kérte számon a kormányon. Az ügyben végül a kormánynak kellett rendet tennie, az országos tisztifőorvos április 12-ére, vasárnapra teljes fertőtlenítést rendelt el az intézményben.

Deák Dániel elemzésében rámutat: a főpolgármester a közösségi oldalára feltöltött videóiban és nyilatkozataiban a saját hibáit elfedve rendre a kormányzati intézkedéseket kritizálta és rombolta a járványügyi intézkedésekbe, illetve az egészségügyi ellátórendszerbe vetett társadalmi bizalmat. Március 16-án például arról beszélt, hogy „más országok sokkal bátrabb lépéseket tettek, mint Magyarország”. Az idő azonban nem igazolta Karácsony Gergely várakozásait, hiszen a nemzetközi összehasonlításban az egyik leggyorsabb kormányzati fellépésnek köszönhetően Magyarországon alacsony maradt a fertőzések száma, ráadásul az egészségügyi rendszer egy több tízezres, tömeges fertőzésre is felkészült.

Drasztikus véleményváltoztatás

Karácsony Gergely emellett rendre ellentmondásokba keveredett az elmúlt hónapokban. Márciusban még azt követelte, hogy a települési sajátosságokra figyelemmel differenciált szabályozás kell és bizonyos hatásköröket saját magához kívánt csoportosítani, ám amikor a kormány arról döntött, hogy hétvégenként az önkormányzatok saját hatáskörben további szigorításokról dönthetnek, már kritizálta a döntést. Nyilatkozata szerint a kormány a polgármesterekre „áttolta a felelősséget”.

Szintén ellentmondásba keveredett a szigorítások fenntartásával kapcsolatban. Április 17-én a főpolgármester még azt írta a közösségi oldalán, hogy egyetért Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy Budapestre különleges szabályoknak kell vonatkozniuk, mivel „Magyarország legnagyobb és legsűrűbben lakott városa a főváros, ezért itt a legnagyobb a járványveszély”. Pár nappal később ugyanakkor már – éles kommunikációs fordulatot véve – a korábban általa követelt különleges budapesti szabályok kapcsán arról beszélt, hogy a kormány „politikai alapon bünteti a budapestieket” és a korlátozások feloldását követelte. Tehát míg korábban Budapestre vonatkozóan speciális szigorításokat és azoknak a fenntartását követelte, nem sokkal később azokat már politikai alapú büntetésnek minősítette.