Negyven új járművet kapnak a hősiesen helytálló mentősök

Példaértékűnek tartja a mentődolgozók helytállását a koronavírus-járványban az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, aki a világháborúkhoz és az ’56-os forradalomhoz hasonló kihívásnak nevezte a mentők számára a mostani pandémiát. Csató Gábor a Mentők napja alkalmából adott interjúban arról is beszél, hogy a járvány sajátos módon arra is rámutatott, milyen sokat ér egy olyan biztos munkahely, amilyen az OMSZ.

20200505 Budapest Dr. Csató Gábor az Országos Mentőszolgálat főigazgatója Fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

– Nagyon szép mentőnapi ajándékot kaptak a Queen-től, a zenekar karanténvideójában magyar mentőautó is szerepel.

– Szívet melengető, hogy éppen a „villámsprinterünk” került bele a klipbe, ami a nyugdíj előtti utolsó napjait tölti. Bennem nagyon szép emlékeket idéz, hiszen én is ilyenen vonultam anno, de legalább ennyire jó érzés, hogy folyamatosan meg tudjuk újítani a gépjárműparkunkat, és csak a következő két hétben újabb 40 új mentőautó kerül a flottába.

– A videóban egy feje búbjáig védőruhába öltözött mentős látható. Mennyien dolgoznak jelenleg az OMSZ-on belül a járvány elleni védekezésben?

– Az Országos Mentőszolgálat gyakorlatilag januártól működtet plusz kapacitásokat a járvány elleni védekezésben. Eleinte a határellenőrzésben vettük csak részt, a határőrök mellett az egészségügyi ellenőrzést végzi 12 határátkelőnél két-három dolgozónk. Ezt követően kaptuk feladatként a Covid-19-gyanús páciensek és kontaktjaik karanténba szállítását, erre megyeszékhelyenként egy-egy autót állítottunk be. Majd elkezdtünk segédkezni a mintavételezésben, ahol az igényektől függően rugalmasan osztjuk be a kollégákat, hiszen van, hogy ezernél is több mintát kell egy napon levennünk, de például hétvégén ez alig néhány száz. A legtöbb dolgunk ezzel a fővárosban van, előfordul, hogy itt egyszerre húsz mentőautó is ilyen feladattal foglalkozik. Összességében naponta százas nagyságrendű mentős lát el kizárólag a Covid-19-cel kapcsolatos feladatokat. A mentésirányításban is vannak erre dedikált személyek, köztük külföldi orvostanhallgatók, akik az idegen nyelvű tájékoztatásában segítenek.

– A mentőkön nem fog múlni a járvány elleni védekezés sikere – ezzel a címmel hoztuk le március 21-én az ön nyilatkozatát arról, hogy minden értelemben felkészültek a járványra. Most, hogy benne vagyunk a sűrűjében, és jócskán van már tapasztalatuk, ugyanez a véleménye?

– Igen. Nem is múlt rajtunk és nem is fog, mert nálunk minden olyan feltétel adott, ami a bajtársak és a betegek biztonságát szolgálja. Nagyon büszke vagyok minden bajtársamra, mert az elmúlt 133 évben két világháborút, egy forradalmat is megéltünk, de pandémiával még nem találkoztunk, nekik köszönhetően azonban egy ilyen veszélyhelyzetben is példásan helyt tudunk állni.

– Mit szól azokhoz az írásokhoz, videofelvételekhez, amelyek szerint nem igazán ment mindig minden a legnagyobb rendben. Többen kifogásolták, hogy ugyanabban a gépkocsiban több fertőzésgyanús embert is szállítottak, és az otthoni mintavételek sem a legzökkenőmentesebben zajlanak.

– Én is olvastam, láttam ezeket. Szomorú vagyok, mert tényleg azt gondolom, hogy az a munka, amit a bajtársak majdnem három hónapja végeznek, a világ bármely egészségügyi rendszere számára példaértékű. Ez a járvány mindenütt és mindenki számára új helyzetet jelentett. Bizton mondhatom, hogy mi mindig a hatályos szabályok szerint járunk el, és ha a WHO és NNK ajánlása lehetővé teszi, hogy több fertőzésgyanús beteget is együtt szállítsunk, vagy ha a mentőszállítást megrendelő orvos nem kér izolált szállítást, akkor azt mi nem bíráljuk felül, csak ha indokolt.

– Egy, a Semmelweis Egyetem munkatársai által jegyzett és a napokban az Orvosi Hetilapban megjelent cikk egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy azok az import tesztek, amelyeket a mentőszolgálat is alkalmaz, alkalmatlanok a koronavírus-fertőzöttek kiszűrésére.

– Arról, hogy mikor és melyik fajta tesztet kell egy adott páciensnél elvégeznünk, a járási tisztifőorvos, illetve a tesztet indokoltnak tartó orvos dönt. Azt sem a mi kompetenciánk, hogy milyen tesztet használunk, mert azt központi beszerzésből, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól kapjuk. Azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy akinek olyan tünete, panasza van, ami egészségügyi ellátást indokol, azt a teszttől függetlenül megkapja. Eddig majdnem 40 ezer tesztet végeztünk, ami ugyanennyi mentős-beteg találkozást, egyúttal rendkívüli biztonságot is jelent a páciensek számára.

– A háziorvosok közül többen panaszolták, hogy nem kapták meg a védőeszközt, amit elvileg a mentőszolgálatnak kellett volna eljuttatni hozzájuk.

– Hadd pontosítsak: a védőeszközök eljuttatása nem a mi feladatunk volt, mi csak felajánlottunk, hogy segítünk ebben, mivel mi az országban mindenütt jelen vagyunk. A megyeszékhelyen lévő mentőállomásokra mindössze két éjszaka alatt több mint 5500 doboz sebészi maszkot és majd 20 ezer FFP-maszkot juttattunk el, és csak annyit kértünk az alapellátásban dolgozóktól, hogy jöjjenek el érte, és vegyék át ingyen. Sok helyen ez csak napok múlva történt meg.

Fotó: Teknős Miklós

– Amikor legutóbb beszéltünk, még nem tudott fertőzött mentődolgozóról. Az óta változott a helyzet? Egyáltalán, milyen gyakorisággal szűrik a kivonulókat, különösen a frontvonalban dolgozókat?

– A legvédettebbek éppen az első vonalban dolgozók, hiszen ők teljes védőfelszerelésben vannak. Akiket viszont egy balesethez vagy egy rosszulléthez riasztanak, nem tudhatják, egyébként fertőzött-e a beteg, ezért maszkot viselni már mindenkinek kötelező, a betegnek is, ha ez megoldható. A tesztelést illetően a hatályos eljárásrendeket követjük, e szerint azokat kell szűrni, akik tünetet mutatnak, panaszuk van. Egyetlen olyan mentődolgozóról sincs tudomásunk, aki mentési feladat közben kapott koronavírus-fertőzés miatt gyógykezelésre szorulna.

– Van elegendő védőfelszerelésük?

– Van. Már az kezdetektől szigorú készletgazdálkodásra álltunk át, akkor, amikor még a saját készleteinket használtuk. Most már ott tartunk, hogy az informatikai, adatszolgáltatási rendszerünknek köszönhetően a nap bármely percében az aktuális készleteket látjuk minden védőfelszerelés-típusból. Tudjuk, hol, mennyi maszk, pajzs, overál és egyéb eszköz fogyott, a járványmatematikai modellek, valamint a tendencia alapján pedig azt is, hogy ez a készlet még várhatóan hány napig elegendő. Ezt egy automatikus riasztási rendszer is kiegészíti, ami azonnal jelez, ha a veszélyesen alacsony mérték felé közelíti a készlet. Ebben a pillanatban, ha a tabletemre nézek, akkor azt látom, hogy például több mint 800 ezer gumikesztyűnk, 170 ezer sebészi maszkunk, több ezer FFP-maszkunk van, ami több mint egy hónapra elegendő tartalék.

– Mit mutatnak a statisztikák, a járványhelyzet kihirdetése óta kevesebb a hagyományos mentős feladat?

– Furcsa, de külföldön is az látható, hogy a kijárási korlátozás alatt az emberek általában is mintha jobban odafigyelnének magukra: 10-20 százalékkal csökkent a megszokott feladatszám, és ez nagy segítséget jelentett az egyébként a járvány miatt 10 százalékkal megnőtt egyéb feladat elvégzésében. A traumatológiai esetek száma jelentősen csökkent, de meglepő módon jóval kevesebb volt a szívinfarktusos eset, valamelyest kevesebb volt a stroke is, de ez egészen biztosan csak egy átmeneti helyzet, mert vélhetően nem lettünk ennyi idő alatt egészségesebbek.

Fotó: Teknős Miklós

– A 2020-2022-ig terjedő időszakra ismételten többlépcsős egészségügyi bérfejlesztésről döntött a kormány. Mit jelent ez az OMSZ-nél?

– Az Országos Mentőszolgálatnál a januártól érvényes alapbér-támogatásra 7270-en voltak jogosultak, 448,7 millió forint összegben. Az alapbér-emelés hatására a mozgóbérek is növekedtek, így a műszakpótlékok és a túlóra mértéke is. Novemberben újabb 20 százalékkal nő az alapbér, 2022-ben pedig 30 százalékos emelés jön.

– Ezek az emelések megoldást jelenthetnek a főleg a közép-magyarországi régióban és döntően a gépkocsivezetőknél tapasztalt létszámhiányra?

– A járványhelyzet sajátos módon igencsak felértékelte az olyan biztos munkahelyeket, amilyen az Országos Mentőszolgálat. Sajnos, sokan veszítették, veszítik el az állásukat a versenyszférában, logisztikai cégektől érkeznek hozzánk sofőrök, de míg korábban például lasszóval is alig tudtunk fogni bérszámfejtőt, most könnyen be tudtuk tölteni az üres álláshelyeket.

– A járvány kezelésén túl jelenleg mi a legnagyobb kihívás az Országos Mentőszolgálat számára?

– Szeretnénk haladni a mentőállomások felújításával, de ez az építőipar egyébként örvendetes fellendülésével nem olyan egyszerű. Szükség lenne a teljes mentésirányítási rendszer megújítására, és a szervezettségünket is fontos még erősebb tudományos és szakmai alapokra helyezni. Terveztük, hogy idén rendezünk egy mentésügyi konferenciát a Visegrádi 4-ek között, azon most már a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatinkat is meg tudnánk osztani.

– Vannak olyan specialitások, amelyek csak a magyar mentőszolgálatra jellemzőek a mostani járványban?

– A már említett webalapú készletgazdálkodás tudtommal ilyen, de ismereteim szerint olyan mentesítési pontok sincsenek más V4-országban, amelyeket az olasz kollégákkal konzultálva hoztunk létre, és amelyek meggyőződésünk szerint szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy kordában tudjuk tartani a járvány terjedését.

Hetvenkét éves az Országos Mentőszolgálat

A magyarországi szervezett életmentés 133. és az Országos Mentőszolgálat fennállásának 72. évfordulóját ünnepeljük a mostani hétvégén. Ezen a napon azt a bajtársiasságot emlegetjük, amely igazán értékessé teszi ezt a közösséget. Tisztelettel és köszönettel tartozunk a mentősök embert próbáló áldásos munkájáért, évente 1,2 millió embert lát el szakszerűen az Országos Mentőszolgálat. A mostani egészségügyi veszélyhelyzet rámutatott, hogy a mentősök fáradhatatlan munkája fő pillére az egészségügyi vérkeringésnek.

Az elmúlt években több száz új gépkocsit vásároltak és folyamatosan cserélik le a mentőhelikopter-flottát. Két éve elindították az újraélesztést tanító úgynevezett hősképző programot és több tucat ember életét menti meg a tavaly óta telepíthető életmentő mobiltelefonos alkalmazás is.

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.

Az alapításkori 76 mentőállomásból álló országos hálózat fejlődése változatos képet mutat. Napjainkban a Mentőszolgálat 253 mentőállomással rendelkezik; telepítésük koncepciója a mentőegységek riasztását követő 15 percen belüli helyszínre érkezés biztosítása, mely megegyezik az Európai Unió mentéssel kapcsolatos direktívájával – áll az Országos Mentőszolgálat honlapján. Megjegyzik: a mentésirányítás elválaszthatatlan része a mentőmunkának. Az Országos Mentőszolgálat egységes szakmai elvek mentén 19 mentésirányító csoportból országos lefedettségű híradástechnikai apparátusával irányítja a teljes gépjármű állományt. Mentőegységei 38 millió kilométert tesznek meg Magyarország útjain. Személyi állománya 7500 mentődolgozóból áll, mely évente több mint egymillió mentőfeladatot teljesít. Az idei mentők napján, vasárnap az előzetes tervek szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója új mentőautókat ad át a Mentőszolgálat részére. (Nagy Orsolya)