Túl vannak az érettségizők a történelem írásbeli vizsgán is

Az érettségi harmadik napján történelemtudásukról adtak számot a végzős középiskolások, ezúttal minden tizedik vizsgázó emelt szintű tesztet írt. A dolgozatban Mátyás király külpolitikája mellett a kereszténység születése és az 1956-os forradalom témája is előkerült.

Szigorú higiénés szabályok mellett vizsgáztak Fotó: Havran Zoltán

A történelemvizsgákkal folytatódott tegnap az idei érettségi. Ebből a tantárgyból középszinten 1222 helyszínen 64 342 fő, emelt szinten 152 helyszínen 7073 érettségiző írásbelizett. A középszintű vizsga háromórás volt, az emelt szintű feladatsor megoldására négy órát kaptak a diákok. A maturálókról ezúttal sem feledkezett meg a miniszterelnök, Orbán Viktor sok sikert kívánt a fiataloknak a Facebookon.

Az írásbeli feladatsort hatvan százalékban a magyar, negyven százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották, és az összes feladat csaknem fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozott.

A történelem-feladatsor első része rövidebb kérdésekből, a második fele pedig hosszabb, kifejtős feladatokból állt. A két esszétémát mindenkinek úgy kellett kiválasztania, hogy az egyik az 1849 előtti korszakra, a másik pedig az 1849 utáni időszakra vonatkozzon. A rövid feladatok mindegyike valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várta a diákoktól. Az esszék megoldásához szintén kaptak forrást a fiatalok.

A tegnapi dolgozatban szóba került többek között a Kádár-korszak, a Szovjetunió és a hidegháború is.

Szigorú higiénés szabályok mellett vizsgáztak
Fotó: Havran Zoltán

A rövid feladatokból álló részben az antik kultúrával, középkori céhekkel és Mátyás külpolitikájával kapcsolatos feladatot kellett megoldani, míg az esszéfeladatoknál a kereszténység születése és az 1956-os forradalom volt a téma. Külön feladat foglalkozott a numerus claususszal és a törvény elfogadása előtti vitával. A kifejtendő feladatok közül a kisebbik esszét 100-130 szóban kellett megfogalmazni, a nagyobbik témát pedig 210-260 szavas fogalmazásban dolgozhatták ki a vizsgázók.

A diákok középszinten tetszésük szerint oszthatták be a rendelkezésükre álló időt, ám emelt szinten az első feladatlapot száz perc eltelte után összeszedték a felügyelőtanárok. A tanulók mindkét szinten használhattak történelmi atlaszt, de csakis olyat, amit az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv adott ki, és amelyik nem tartalmaz kronológiai adattáblázatot. A segédeszközt mindenkinek magának kellett hoznia.

Ma az idegen nyelvi vizsgákkal folytatódik az érettségi, a diákok elsőként angolból tesznek írásbelit.

Ebben a szezonban összesen 84 ezren vizsgáznak. Mint ismert, a járványhelyzet miatt kizárólag az írásbeli számonkéréseket tartják meg, és aki akar, következmények nélkül visszaléphet. A halasztók ősszel érettségizhetnek ismét, de nem lesznek sokan, a végzősök elsöprő többsége a rendkívüli helyzetben is nekivágott a megméretésnek. A Nézőpont és a Századvég kutatásai ugyancsak azt mutatták: a társadalom döntő többsége pártállástól függetlenül támogatta az érettségi vizsgák mostani megszervezését.