Nemzeti konzultáció: tíz éve sikeresen használt eszköz

Kilencedik alkalommal indít nemzeti konzultációt a magyar kormány, melynek célja ezúttal is az, hogy a választópolgárok a választásokon túlmenően is érdemben befolyásolhassák a kormányzati döntéshozatalt. A XXI. Század Intézet átfogóan vizsgálja elemzésében a nemzeti konzultáció intézményének eredetét, az eddigi konzultációk témáit és relevanciáját, valamint a mögöttük lévő kormányzati motivációkat.

A 2017-es képen a visszaküldött kérdőíveket dolgozzák fel Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Az intézményesített nemzeti konzultáció elindítását 2010. április 27-én, az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be: a kezdeményezés deklarált célja azóta is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele – mondta a nemzeti konzultáció eredetéről Deák Dániel vezető elemző.

Hozzátette: számos kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg, hozzájárulva ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a választók között.

Az első, 2010 decemberében postázott konzultációs ívek révén a miniszterelnök arra kérte a nyugdíjasokat, hogy válaszlevélben osszák meg vele gondjai­kat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzeté­ben. A következő, 2011. február 13-án elküldött kérdőíven arról kérdezték az embereket, hogy az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e, illetve vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség. A 2011 májusában útnak induló szociá­lis konzultáció az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal és az oktatási támogatásokkal, míg a 2012-es a gazdasággal kapcsolatban tett fel kérdéseket.

A 2017-es képen a visszaküldött kérdőíveket dolgozzák fel
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ezután következett a terrorizmussal, a menekültekkel és a bevándorlókkal, valamint az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazó 2015-ös kérdőív, melynek Deák Dániel szerint a magyar bevándorláspolitika kialakításában is kiemelt jelentősége volt.

Az internetről szóló kérdéssorra 2015. május 18-tól egészen szeptember vé­géig lehetett válaszolni, ezek a kérdőívek kizárólag az interneten voltak kitölthetők.

Orbán Viktor két évvel később, a 2017-es év tavaszi parlamenti ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy új nemzeti konzultáció kezdődik azokról a veszélyforrásokról (migráció, rezsicsökkentés), amelyekkel Magyarországnak még abban az évben szembe kell néznie.

Az eddigi legutolsó, a családok védelmét középpontba helyező konzultáció 2018-ban indult. A támogatási célokra vonatkozó kérdéseken kívül ekkor az is felmerült, hogy kapjanak-e kétharmados védelmet a családi támogatásokról szóló törvények, valamint hogy egyetértenek-e a válaszadók azzal az alapelvvel, hogy a gyermeknek joga van anyához és apához.

A 13 kérdést tartalmazó, kilencedik konzultáció idén júniusban indul. Deák Dániel kifejtette: a kormány álláspontja szerint mivel a koronavírus az európai országok gazdaságaira is komoly befolyással van, a nem kívánt hatások kivédését célzó uniós gazdasági lépésekről meg kell kérdezni a magyar embereket. Emellett a pandémia következtében sok vállalkozás, vállalat került csődközeli állapotba, ezért a kormány szeretné megkérdezni az embereket arról is, mit tegyünk az ellenséges felvásárlási szándékok ellen.