Ösztöndíjprogramok: nagy szerepet kap az egyenlőség és a befogadás

Soha annyi külföldi hallgató nem tanult még Magyarországon, mint most. Az elmúlt időszakban minden évben háromezerrel több új fiatal gondolta úgy világszerte, hogy hazánkban folytatja tanulmányait, így ma már a 38 ezret is meghaladja az itt tanuló külföldiek száma. Ezzel párhuzamosan egyre több pénz jut a magyar diákok, tanárok nemzetközi tapasztalatszerzésére is – derül ki a legnagyobb mobilitási programokat lebonyolító Tempus Közalapítvány éves jelentéséből, ami arra is rámutat, hogy a pályázatok révén sok szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő fiatal is világot láthat.

Jelenleg hatvanhat országból érkeznek a magyar egyetemekre, főiskolákra a hallgatók Fotó: Arpad Kurucz Forrás: Kurucz Árpád

Jelenleg hatvanhat országból érkeznek a magyar egyetemekre, főiskolákra a hallgatók
Fotó: Kurucz Árpád

A Corvinus az élen

Kifejezetten az Erasmus-program keretében tavaly több mint kilencezren utaztak külföldre a felsőoktatásban – a többség Európán belül maradt –, a legaktívabb küldő intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt.

A nemzetközi tanulmányút ugyanakkor már nem csak az egyetemisták kiváltsága, számottevően nőtt a köznevelésben tanulók, tanítók érdeklődése is. Tavaly 177 intézmény nyújtott be pályázatot (köztük 17 óvoda), ezek közül végül 108 intézmény 1161 mobilitása valósulhatott meg, összesen 2,6 millió eurónyi forrásból (a korábbi 1,7 millió helyett). A támogatott köznevelési mobilitások száma 58 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami túlszárnyalja a 2018-ban elért kiemelkedően magas, negyvenszázalékos növekedést is. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Olaszországba és Írországba utaztak. A korábbinál negyedével több iskolai és óvodai partnerséget kötöttek tavaly, ezeknek köszönhetően 3,58 millió eurós ráfordítással több mint négyezren utazhattak külföldre. Stratégiai partnerség keretében további 1645 fő szerzett nemzetközi tapasztalatot. A szakképzésben összesen 9,85 millió eurót költöttek a mobilitásra – 1,6 millióval többet az előző évi összegnél –, ami 5538 fő utaztatására volt elég.

Helyettesíteni kellene

A Tempus Közalapítvány sokat tesz a tanárok pedagógiai megújulásáért is szakmai látogatások, tréningek, munkautak megszervezésével. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a tanári mobilitások aránya nálunk még alacsonyabb az európai átlagnál. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai iskolák általában nehezen tudják megoldani a helyettesítéseket év közben, így a külföldi mobilitások túlnyomó többsége csak az egyéni szabadság terhére vagy a nyári szünet alatt, illetve a tanítási szünetekben valósulhat meg – olvasható az anyagban. A felnőttkori tanulás területén kevésbé jellemző a külföldi utazás, 27 intézményben összesen 338 fő nyert el mobilitási támogatást tavaly.

A jelentés kitér arra is, hogy az utóbbi négy évben támogatott projektek alapján az Erasmus-programban kiemelt szerepet kapott az egyenlőség és a befogadás. A 2014 óta tartó, idén záruló ciklus első szakaszában a mobilitási programokban részt vevők 11,5 százaléka sajátos igényű vagy hátrányos helyzetű volt. Ez az adat azt jelenti, hogy kétszer annyi érintett kapcsolódott be a programba, mint korábban, és ez csak részben indokolható a források növekedésével. Az ifjúsági célcsoport esetén a rászorulók aránya a harminc százalékot is elérte. A Tempus Közalapítvány hangsúlyozta: az Erasmus+ programban kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg hallgatókra, ezért kiegészítő anyagi támogatással is ösztönzik a részvételüket.