Ösztöndíjprogramok: nagy szerepet kap az egyenlőség és a befogadás

Soha annyi külföldi hallgató nem tanult még Magyarországon, mint most. Az elmúlt időszakban minden évben háromezerrel több új fiatal gondolta úgy világszerte, hogy hazánkban folytatja tanulmányait, így ma már a 38 ezret is meghaladja az itt tanuló külföldiek száma. Ezzel párhuzamosan egyre több pénz jut a magyar diákok, tanárok nemzetközi tapasztalatszerzésére is – derül ki a legnagyobb mobilitási programokat lebonyolító Tempus Közalapítvány éves jelentéséből, ami arra is rámutat, hogy a pályázatok révén sok szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő fiatal is világot láthat.

Jelenleg hatvanhat országból érkeznek a magyar egyetemekre, főiskolákra a hallgatók Fotó: Arpad Kurucz Forrás: Kurucz Árpád

Nemzetközi színtéren is egyre inkább láthatóvá válik a magyar felsőoktatás, aminek ékes bizonyítéka, hogy pár év alatt ugrásszerűen megemelkedett a hazai egyetemeket választó külföldi fiatalok száma. A nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány 2019-es éves jelentése szerint tavaly 38 422 külföldi fiatal tanult nálunk, akiknek nemcsak a száma, hanem a magyar hallgatókhoz viszonyított aránya is hosszú ideje emelkedő tendenciát mutat. Míg 2013-ban az egyetemisták 7,2 százaléka (23 208 fő) érkezett másik országból, addig 2019-ben már diákok 13,4 százaléka volt külföldi. Különösen nagy sikert aratott a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, ami néhány éve mindössze 68 hallgatóval indult, ám tavaly már több mint kilencezer fiatalt vonzott hazánkba.

Anyagi haszon

A partnerországok köre is folyamatosan bővül, jelenleg 66 országnál tartunk, olyan távoli helyekről is érkeznek diákok, mint Üzbegisztán, Uruguay vagy épp Namíbia. A külföldiek körében egyébként a villamosmérnök, gépészmérnök és a nemzetközi tanulmányok szak a legnépszerűbb. Az ösztöndíjas fiatalok állami támogatással tanulnak Magyarországon, de anyagi hasznot is hajtanak, mivel a programban érintett országokból kilenc százalékkal megugrott az önköltséges képzésre ideérkezők aránya is. Sőt a sok külföldinek köszönhetően megháromszorozódott a stabilan működő idegen nyelvű képzések száma, ami szintén növeli egyetemeink vonzerejét.

A jelentés szerint a Tempus Közalapítvány tavaly összesen 20,6 milliárd forinttal tudta támogatni a mobilitási törekvéseket, vagyis 13 százalékkal több pénz állt rendelkezésre, mint 2018-ban. Az anyagi ráfordítás mellett emelkedett a pályázati aktivitás is: közel 23 800 kiutazást támogatott a közalapítvány, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az érintettek döntő többsége, 21 500 fő az Erasmus+ programmal utazhatott, informális tanulásra (például önkéntes munka) pedig további 6600 fiatal és ifjúsági szakember kapott mobilitási lehetőséget.

Jelenleg hatvanhat országból érkeznek a magyar egyetemekre, főiskolákra a hallgatók
Fotó: Kurucz Árpád

A Corvinus az élen

Kifejezetten az Erasmus-program keretében tavaly több mint kilencezren utaztak külföldre a felsőoktatásban – a többség Európán belül maradt –, a legaktívabb küldő intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt.

A nemzetközi tanulmányút ugyanakkor már nem csak az egyetemisták kiváltsága, számottevően nőtt a köznevelésben tanulók, tanítók érdeklődése is. Tavaly 177 intézmény nyújtott be pályázatot (köztük 17 óvoda), ezek közül végül 108 intézmény 1161 mobilitása valósulhatott meg, összesen 2,6 millió eurónyi forrásból (a korábbi 1,7 millió helyett). A támogatott köznevelési mobilitások száma 58 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami túlszárnyalja a 2018-ban elért kiemelkedően magas, negyvenszázalékos növekedést is. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Olaszországba és Írországba utaztak. A korábbinál negyedével több iskolai és óvodai partnerséget kötöttek tavaly, ezeknek köszönhetően 3,58 millió eurós ráfordítással több mint négyezren utazhattak külföldre. Stratégiai partnerség keretében további 1645 fő szerzett nemzetközi tapasztalatot. A szakképzésben összesen 9,85 millió eurót költöttek a mobilitásra – 1,6 millióval többet az előző évi összegnél –, ami 5538 fő utaztatására volt elég.

Helyettesíteni kellene

A Tempus Közalapítvány sokat tesz a tanárok pedagógiai megújulásáért is szakmai látogatások, tréningek, munkautak megszervezésével. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a tanári mobilitások aránya nálunk még alacsonyabb az európai átlagnál. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai iskolák általában nehezen tudják megoldani a helyettesítéseket év közben, így a külföldi mobilitások túlnyomó többsége csak az egyéni szabadság terhére vagy a nyári szünet alatt, illetve a tanítási szünetekben valósulhat meg – olvasható az anyagban. A felnőttkori tanulás területén kevésbé jellemző a külföldi utazás, 27 intézményben összesen 338 fő nyert el mobilitási támogatást tavaly.

A jelentés kitér arra is, hogy az utóbbi négy évben támogatott projektek alapján az Erasmus-programban kiemelt szerepet kapott az egyenlőség és a befogadás. A 2014 óta tartó, idén záruló ciklus első szakaszában a mobilitási programokban részt vevők 11,5 százaléka sajátos igényű vagy hátrányos helyzetű volt. Ez az adat azt jelenti, hogy kétszer annyi érintett kapcsolódott be a programba, mint korábban, és ez csak részben indokolható a források növekedésével. Az ifjúsági célcsoport esetén a rászorulók aránya a harminc százalékot is elérte. A Tempus Közalapítvány hangsúlyozta: az Erasmus+ programban kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg hallgatókra, ezért kiegészítő anyagi támogatással is ösztönzik a részvételüket.