Hazánk biztonságos a bevándorlás és a közbiztonság tekintetében is

A határ is biztonságban van, köszönhetően a kerítésnek, a jogi és az élőerős védelemnek.

Budapest, 2020. március 23. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, j) napirend elõtt felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Egyperces néma felállással, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére történő emlékezéssel megkezdte munkáját az Országgyűlés keddi ülése.

A versenyképes oktatás megteremtése a cél

Napirend előtti felszólalásában Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a hat egyetem jelenleg zajló magánosítása valójában „hitbizományba” adást jelent, az intézményeket működtető alapítványok élére ugyanis a kormány nem tudósokat, hanem „megbízható elvtársakat” nevezett ki.

Szerinte ezeknek a „politikai komisszároknak” az lesz majd a feladatuk, hogy a kritikákat megfogalmazó „liberális ügynök” oktatókat eltávolítsák.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában hangsúlyozta: a fenntartói modellváltás, az újfajta struktúra kialakításának lényege a versenyképes oktatás megteremtése, illetve az, hogy az így megszerzett tudással a diákok külföldön is megállják a helyüket.

Schanda Tamás közölte:

nem kérnek kioktatást és tanácsot azoktól, akik minden tanuló számára fizetőssé akarták tenni a felsőoktatást,

amit kizárólag a Fidesz által kezdeményezett népszavazás akadályozott meg. Az államtitkár szerint Mellár az, aki egyetemi oktatóként politikát akar csinálni a felsőoktatásból, ami egy újabb érv a modellváltásra.

Hohn Krisztina (LMP) a jövő évi költségvetés kapcsán az önkormányzatokat érintő rendelkezésekről szólalt fel. Kiemelte: évek óta elmaradt a köztisztviselői illetményalap növelése, a közalkalmazotti bértábla „siralmas állapotban van”. Hohn szerint az önkormányzati mozgástér szűkül, a gépjárműadó elvétele, a növekvő szolidaritási adó megkurtítja a lehetőségeket.

Válaszában Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett:

jövőre 118 milliárddal több forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, mint 2020-ban, valamint 200 milliárdos hitelkeretet vehetnek igénybe.

Ezek mellett további forrásokat biztosít a Modern városok program és a Magyar falu program. Hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás sikertörténet, amellyel több százezer ember tudott visszatérni a munka világába, a béreket úgy állapították meg, hogy ezt ösztönözzék és átmeneti időre a megélhetést is biztosítsa.

Ismerősek már a baloldal adóemelései

Arató Gergely (DK) a leggazdagabb magyarok vagyonának gyarapodásával kapcsolatos észrevételeit osztotta meg a T. Házban. Leginkább Mészáros Lőrinc „gazdagodásával” foglalkozott, felvetette többek közt, hogy a vállalkozó cége építheti az Erzsébet-táborokat. A képviselő humorosnak szánt végszavában azt mondta, hogy Gattyán György, a jelenlegi leggazdagabb magyar, erkölcsösebben szerezte a vagyonát, mint a többi említett üzletember.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinet államtitkára válaszában kiemelte, hogy a magyar vállalkozókkal szemben az a követelménye van a kormánynak, hogy a törvényeket tartsák be, az adókat fizessék be és ha állami munkát nyernek el, akkor azt magas színvonalon végezzék el. Közölte: ismerik a baloldal adóemeléseit, amelyek először a leggazdagabbakra vonatkoznak, majd kiterjed mindenkire.

A kormány ehelyett inkább olyan támogatási eszközökben gondolkodik, amelyek ösztönzik a munkahelyek megtartását, ilyen például a bértámogatás, a fejlesztési támogatások, a hitelek.

– A segítő kézre a vállalkozások jövőre is számíthatnak – jelentette ki Dömötör a jövő évi költségvetés kapcsán.

Az Arató által felvetett erkölcsösségről azt mondta: a képviselő főnöke, Gyurcsány Ferenc évente több száz millió forintot vesz ki osztalékként zavaros körülmények között szerzett cégéből.

63 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma

Stummer János (Jobbik) a migráció kérdésében szólalt fel. A képviselő szerint a honvédség létszámhiánnyal, a rendőrség alulfinanszírozottsággal küzd, és szerinte a jelen állapotban még egy közepesen rossz bevándorlási helyzetben sem fognak tudni helytállni. – 2015-ben az utolsó pillanatban kaptak a fejükhöz, félek, most is így lesz. Hogyan fogják megvédeni Magyarországot? – kérdezte a képviselő.

Válaszában Kontrát Károly államtitkár hangsúlyozta, hogy

Magyarország biztonságos ország nemcsak a bevándorlás, hanem a közbiztonság tekintetében is: 10 év alatt 63 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.

Közölte: a határ is biztonságban van, köszönhetően a kerítésnek, a jogi és az élőerős védelemnek.

Kontrát közölte: növekszik a migrációs nyomás, jelenleg 130 ezer migráns tartózkodik a Balkánon, akik Európába akarnak jönni. Emlékeztetett: a rendvédelmi állomány elismerését életpályaprogram segíti, átlagosan 50 százalékkal nőtt a rendvédelmi dolgozók, tűzoltók, katasztrófavédők illetménye. 2020 januárjában 10 százalékos növekedést lehetővé tevő pluszjuttatást vezettek be – mondta Kontrát.

Az államtitkár arra kérte az embereket, hogy töltsék ki a Nemzeti Konzultációt, amely két migrációval kapcsolatos kérdést is tartalmaz, a Jobbikot pedig arra kérte, hogy szavazzák meg a költségvetést, amely biztosítja a határvédelemre szánt forrásokat.

A GDP 20 százalékát szánják a gazdaság újraindítására

Bánki Erik (Fidesz) üdvözölte a kormány munkahelyteremtő, gazdaságösztönző lépéseit. Közölte:

az EU 27 tagországa közül Magyarország az első háromba tartozik azzal az adattal, amely szerint a GDP 20 százalékát szánjuk a gazdaság újraindítására.

Kiemelte: a cél a munkahelyteremtés. Annyi munkahelyet hoz létre a kormány, amennyit a válság elvett tőlünk. Emlékeztetett, hogy a baloldal segítség helyett kifejezetten szurkolt azért, hogy a kormány ne legyen sikeres, valamint felidézte, hogy a baloldal kormányzása idején előbb segélyeket osztogattak, majd elvették azokat.

Válaszában Szijjártó Péter úgy értékelt, hogy a védekezés első szakaszát sikeresen zártuk. – Köszönet érte a magyar embereknek – mondta. Szólt arról is, hogy a koronavírus nemcsak az emberek életét, hanem a munkahelyeket is veszélybe sodorta. A kormányzati segítség kapcsán beszélt arról az állami beruházásösztönző programról, amelyben 806 vállalat 377 milliárd értékben vállalt fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek 143 ezer munkahely megtartásához járultak hozzá.

Szijjártó emlékeztetett: ezeket a vállalatokat „csókosoknak, Fidesz-bérenceknek” szokták nevezni az ellenzékiek, pedig számos kis- és közepes vállalkozás vette igénybe a támogatásokat, a miniszter néhány cégnevet is felsorolt. A miniszter szólt arról a péntektől nyitva álló lehetőségről is, amelynek során 25 milliárd forint értékű alapnál lehet pályázni határon túli beruházásokra.

Elfogadták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt

Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt is kedden.