Veszélyesek a kerékpársávot elválasztó betontömbök

Lökhárítók nyomaitól csíkos, elmozdult betontömbök, leesett dísztárcsák bizonyítják, sokan meglepődtek már az Üllői úti kerékpársáv új „védelmi eszközeivel” történő találkozás során. A szó szerint betonkemény sávzár a budapesti baloldali városvezetés legújabb balesetveszélyes intézkedése.

Kis sebességnél csak a kocsi törik össze Fotó: Mirkó István

A balesetek a helyszínt ismerő Németh János budapesti közlekedési igazságügyi szakértő szerint két tényezőre vezethetők vissza. Az egyik a Nagyvárad téri kereszteződés Budapest belvárosa felé vezető oldalának áttekinthetetlen sávfelfestése, sávvezetése, ami a metrópótló buszok forgalmának folyamatosságát szolgálná, ám rendkívül bonyolult, nehezen értelmezhető még azoknak a járművezetőknek is, akik rendszeresen járnak erre.

Egy, az M4-es és az M5-ös autópálya felől érkező vidéki vagy külföldi, a várost nem ismerő autós pedig teljesen belezavarodhat a sávokba, amelyek elrendezését a fővárosi önkormányzat tervezte meg és alakíttatta ki. Ennek, az egyébként nyílegyenes úton összevissza kanyargó sávnak a végén pedig az Üllői út Ludovikától kezdődő szakaszán egy sáv hirtelen megszűnik a festett kerékpársávok miatt. A rutintalan, az úton egyenesen haladni kívánó sofőrök ezt a változtatást gyakran későn veszik észre, s mire korrigálnának, már bele is futnak egy, az elvileg a biciklistákat védő, 25 méterenként kihelyezett súlyos betontömbök egyikébe. Kis sebességnél csak a kocsi törik össze, ha nagyobb lendülettel vagy élesebb szögben hajt rá az akadályra az autós, illetve az ütközést elkerülendő hirtelen kormánymozdulatot hajt végre, akkor a jármű meg is perdülhet, felborulhat, veszélyeztetve ezzel nemcsak a benne ülők, hanem a többi közlekedő testi épségét, biztonságát is.

A taxisok már jelezték a problémát
Fotó: Mirkó István

Csermely Gábor budapesti taxis szerint rendszeresek a ráfutások a betontömbökre ott, ahol a Heim Pál-kórház előtt még háromsávos útfelület a belváros irányába két sávra szűkül. – Aki nem ismeri a helyet vagy gyorsabban jön, itt veszi észre az útszűkületet. Minden reggel van két-három leesett dísztárcsa az érintett szakaszon. Eddig nem történt súlyosabb baleset, a betontömbök némelyike azonban csíkosabb, mint egy zebra, a lökhárítók nyomai miatt – mondta a gyakorlott sofőr. A taxisok már jelezték a problémát a diszpécsereknek és a közlekedési rendőröknek is.

Kis sebességnél csak a kocsi törik össze
Fotó: Mirkó István

A felfestett, kihasználatlan kerékpársávok – a két baleset időpontjában egyetlen biciklista sem használta a mindig forgalmas, telített, benzingőzős levegőjű Üllői utat – ilyen „védelemmel” csak itt vannak ellátva, a Nagykörúton erre nem lenne hely, szerencsére ezt a baloldali vezetésű főváros közlekedési mérnökei is belátták.

Érthetetlen, hogy akkor az Üllői útra miért kellett ez a szó szerint betonkemény megoldás, mint azt május végén a Magyar Nemzet helyszíni riportja is alátámasztotta, a budapesti autósok ha nem is tartják jó ötletnek, tiszteletben tartják a felfestett biciklis sávokat. A betontömb viszont nagyobb balesetveszély forrása, mint önmagában a kerékpársáv. A modern közlekedésszervezés éppen ezért, ha már az útburkolati festést megerősítendő állandó, figyelemfelhívó terelést alkalmaz, akkor inkább műanyag, az úthoz erősített, de hajlékony, fényvisszaverő bójákat használ.

Az MSZP kormányzása idején, 2002–2003 között, az M0-s körgyűrű halálszakaszán is ezt a megoldást választották. A még 1985-ben hibásan, leállósáv és középső elválasztó sáv nélkül megtervezett, 1994-ben így átadott első szakaszon, a 29 kilométeres körgyűrűn a legtöbb balesetet az eltévedt, a kétszer két sávos úton megforduló kamionok okozták.

Ezt megakadályozandó, a Ludovika előtti betontömbök testvéreivel zárták le az úttest közepét, ami a megfordulást ugyan meggátolta, de újabb baleseti forrást teremtett. A betontömb nem közlekedési elem, kizárólag csak lezárásra, terelésre, akadályként funkcionálhat, bármilyen más jellegű használata tehát baleset- és életveszélyes.

Csakúgy, mint a Nagyvárad téri terelősávok káosza, a kerékpársávok felfestése, a betontömbök kihelyezése sem tartozik a rendőrség hatáskörébe, végrehajtó szervként igyekeznek betartatni a szabályokat, óvni a közlekedők biztonságát. A sávok kialakítását a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon a Budapest Közút Zrt. látja el. A szakértő szerint ahogyan az úthiba okozta károkért, a rosszul kialakított közlekedési rend miatt bekövetkezett kárért is be lehet jelenteni a közlekedési mérnöki elemzéssel megalapozott kártérítési követelést. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a forgalomtechnikai üzemeltető illetékeseit is, de a társaság – hibabejelentésre is hivatott – telefonszáma nem működik. A Forgalomtechnikai Igazgatóság telefonos elérhetősége is zsákutca, elektronikus levelezési rendszerükre küldött megkeresésünkre sem válaszoltak.