Fotó: Havran Zoltán
Alkalmassági vizsga
– Tanárhiány elsősorban matematika, fizika, biológia, informatika, kémia szakokon, illetve a szakképzésben a mérnöktanárok körében jellemző, mivel ezeken a területeken a versenyszféra – jóval magasabb béreket ajánlva – elszívja a munkaerőt. Pedig a tanári fizetések már így is nagymértékben emelkedtek: a 2010 előtti viszonyokhoz képest hetven százalékkal keresnek ma többet a pedagógusok – ezt már Kozák András köznevelési szakértő, megbízott egyetemi oktató mondta lapunknak, aki szerint a létszámgondokat tovább mélyíti, hogy a pedagógusok előszeretettel veszik igénybe a negyven év munkaviszony után kérhető kedvezményes nyugdíjazást.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az életpályamodell bevezetése hozott egy nem túl látványos, de azért észrevehető ugrást a pályára visszatérők arányában, ezenkívül a Klebelsberg képzési ösztöndíj is vonzerőt jelent, sőt az is, hogy az ötéves osztatlan képzésben tanuló hallgatók egyéves szakmai gyakorlata már része az előmeneteli rendszernek. – Az aktuális hiány enyhítéséhez segítséget jelent, hogy az óraadók heti tíz helyett már 14 foglalkozást tarthatnak, illetve hogy lehetőség nyílt a nyugdíjas szövetkezeti tagok visszafoglalkoztatására is. Fontos továbbá, hogy a természettudományok esetében az új Nemzeti alaptanterv megengedi a tantárgyak integrált, komplex oktatását, így nem kell külön tanár minden tárgyhoz – tette hozzá a szakértő. Kozák András szerint a pályaelhagyást csökkentené, ha a tanárjelöltek pszichológiai alkalmassági vizsgája megfelelően kiszűrné azokat, akik nem erre a pályára valók, így az érintettek időben ráébredhetnek, ha ez a hivatás hosszú távon esetleg nem nekik való.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!