Burány Sándor (Párbeszéd) szerint a kormánynak azon kellene gondolkodnia, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekkel a munkájukat elvesztőkön segíteni lehet. A képviselő úgy értékelt: a gazdaságvédelmi intézkedések elégtelenek. Burány úgy fogalmazott, Parragh László kamarai elnök elérkezettnek látta az időt, hogy a vállalkozókon „rúgjon egyet” – mondta a kata adóforma szigorítása kapcsán, amellyel a képviselő szerint négyszázezer kisadózót büntetett meg a kormány.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a kormány álláspontja, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni és újakat kell teremteni. A gazdaságvédelmi terv is ilyen szemlélettel készült el – állapította meg Tállai. A kata adónem változása kapcsán kiemelte: a több mint négyszázezer katás egynegyede úgy számláz cégeknek, hogy az egyes cégek kiszervezték munkavállalóikat katás munkakörbe.
Tállai szerint ezt az adózási formát nem erre találták ki.
A kisvállalkozások segítése a cél
– A valóban kisvállalkozások segítése volt az adó célja. Olyan vállalkozások megsegítése volt a cél, amelyek közvetlenül a lakosságnak nyújtanak szolgáltatást, mint például a fodrászok – összegzett Tállai. Hangsúlyozta: a megbízónak kell befizetnie azt a 40 százalékos különadót az államnak, amely az egy ügyfélnek kiszámlázott hárommilliós forgalom után sújtja a katások jövedelmét, nem a vállalkozónak.
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy miközben súlyosbodik a klímaválság, a kormány kiemelt beruházásainak fák ezrei esnek áldozatul. A képviselő legutóbbi példaként a Hajógyári-szigeten, illetve a tatai Öreg-tónál tervezett beruházásokat említette.
– Öt éven belül másfél Celsius-fokkal nőhet az átlaghőmérséklet, ami kérdésessé teszi az emberiség jövőjét. Végig kellene gondolni, hogy a rövid távú gazdasági érdekek vagy a fiatalok jövője a fontos – mondta Schmuck.
A teremtett világ védelme egyértelmű
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a magyar kormány számára egyértelmű a teremtett világ védelme, míg a baloldal egyfajta politikai divatként tekint a kérdésre. Schanda Tamás emlékeztetett: a kormány vállalta, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges lesz, és noha az LMP is benyújtott erről javaslatot, azt végül mégsem szavazta meg.