Lebuktatott drogkereskedők ölhették meg a rendőrt

Az igazságügyi orvosszakértő szerint kivégezték Szabó János rendőr zászlóst A BRFK ifjúságvédelmi osztályának felderítőjét közelről lőhették fejbe egy kilenc milliméteres pisztollyal. A kivégzésnek több szemtanúja is lehetett, egyikük szó szerint örök keresztként viselte magán az emlékeket.

Szabó János rendőr zászlós pontosan 25 éve, 1995. július 28-án tűnt el. Az egyik leghíresebb, drogos ügyeiről is hírhedt budapesti szórakozóhelyen látták utoljára élve. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi osztályának szakmai elismerésre vágyó felderítője csak néhány közeli barátjának említette, nagy dobásra készül, lebuktat egy kábítószer-kereskedő bandát. Hiába kérték, ossza meg információt, nem fogadta el a segítséget, egyedül akarta bebizonyítani, a legjobb zsaruk közt a helye. A rendőr fejbe lőtt holttestét 1995. július 31-én emelték ki a Dunából. A bizonyítékok láncolata alapján egyértelmű, bűnözők ölték meg, hogy a nyomozó ne buktassa le őket, ennek ellenére Szabó János neve még sincs ott a rendőrség hősi halottjainak emléktábláján.

Legutóbb 2016-ban vették elő a 25 éve megölt rendőrtiszt aktáját. A Központi Nyomozó Főügyészség a Vizoviczki-ügy mellékszálán vizsgálódott Szabóval kapcsolatban. A nyolc hónapig tartó eljárás során nem sikerült összefüggést találni a hasonló, a jelenleg is börtönbüntetését töltő vállalkozó köreihez köthető gyilkosság és a nyomozó megölése között, ezért az eljárást újból felfüggesztették. Amikor a rendőrtiszt eltűnt a későbbi óbudai vállalkozó még csak taxis volt, igaz, benne lehetett minden balhéban, a simlis taxisok nagy pénzeket szedtek össze valutázásból, prostituáltak szállításából, lopásokból származó értéktárgyak felvásárlásából, és az akkor kialakuló budapesti drogpiac szereplőinek fuvarozásából. Vizoviczki később az óbudai, Hajógyári-szigeten működtetett szórakozóhelyeket, a rendőr holtteste pedig a szakértők szerint itt kerülhetett a vízbe.

Az utolsó napok

Szabó János zászlós szeretett volna az akkoriban alakulgató szervezett bűnözés elleni rendőri egység tagja lenni. A hosszú hajú, tetovált rockernek kinéző nyomozóról külseje alapján senki nem gondolta volna, hogy rendőr, ám az akkori rendőri vezetők némelyikének pont ez a külső nem tetszett. A Tigris becenevű nyomozó meg akarta mutatni mennyit is ér, ezért amikor óbudai kapcsolataitól információkat szerzett arról, kik terítik arrafelé a drogot, úgy gondolta, tálcán viszi majd az ügyet a parancsnokaihoz, hátha ezzel kivívja a vágyott elismerést. Voltak akik tudtak terveiről, de nem vették komolyan, voltak akik óvták attól, hogy a saját szakállára dolgozzon. Szabó nem fogadta el a segítséget, sőt azt is közölte az érte aggódókkal, hogy nem fogják tudni megállítani. Néhány kolléga, barát rajta tartotta a szemét, próbálta megóvni, de ők sem tudták, hol tart a zászlós magánnyomozása. Közvetlen kollégái a parancsnokoknak nem akarták Szabó akcióját hivatalosan jelenteni, tartva attól, hogy a feljebbvalók némelyike ezt arra használná fel, hogy az extrém külsejű rendőrtisztet eltanácsolja a testületből. Szabó zászlós élete utolsó napjaiban közeli barátainak még azt is megmutatta, milyen drogot árulnak azok, akikre vadászik, ami arra utal, kihasználva külsejét kábítószer-vásárlónak adta ki magát. Utolsó este a népligeti E-Klubban arról beszélt, célegyenesben van, de arra senki nem gondolt volna, hogy már csak néhány óráig fog élni.

Nem hajócsavar, pisztolygolyó

A történet innen nem egyértelmű. Csak az a biztos, Szabó János másnap reggel hátizsákjával, benne rendőri jelvényével, fegyverével, nagyobb összegű pénzzel elment otthonról. Amikor már 24 órája senki nem tudott róla kerestetni kezdte a családja majd a rendőrség is. A volt kollégák azonnal berohantak a főkapitányságra, mivel tudták, de legalább is sejtették, mit forgat a fejében a nyomozó. A BRFK vezetői azonban még ekkor sem rendelték el, hogy egy nyomozócsoport hivatalosan kezdje el felgöngyölíteni a szálakat, a barátok saját szakállukra kezdtek bele a keresésébe. Ők is eljutottak addig, hogy a zászlóst a Hajógyári szigeten látták utoljára, itt azonban nyoma veszett. Három nappal később egy turista vette észre, hogy egy emberi test akadt fent a Margit híd egyik pillérnél. Szabó János holtteste volt az, a szakértők szerint 72 órája a vízben lehetett, vagyis otthonából történő távozása után alig két órával már bedobhatták a Dunába. A fejsérüléseire először azt mondák, egy hajócsavar okozta, a halál okának pedig a vízbe fulladást jelölték meg. Ezzel szemben aki ismerte tudta: Szabó remek úszó volt, szeretett élni, bizonyítási vágya, tervei ellenkeztek azzal, hogy öngyilkosságra készült volna. Sótonyi Péter professzor, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének vezetője személyesen végezte a boncolást, ő mondta ki először, hogy a rendőrt megölték. A professzor megállapította: Szabót lelőtték, nagyon közelről, kivégzésszerűen, ráadásul a sérülés alapján kizárt, hogy a zászlós saját magát lőtte volna fejbe.

Még a fekete zászlót sem tűzték ki

A rendőrség, a baloldali, MSZP többségű Horn-kormány Kuncze Gábor vezette belügyminisztériuma – akik hatalomra jutásuk után több sikeres és elismert rendőri vezetőt is leváltottak – nem akarta ezt elfogadni. Érthetetlen módon még a gyász fekete zászlóját sem tűzték ki a kolléga emlékére a BRFK akkori, Deák téri főkapitányságnak épületére, ezt sem akkor, sem ma nem tudja megmagyarázni senki sem. Nem akarták elfogadni, hogy a nyomozóval azért végzett valaki, mert rendőr, tehát az emberölés, a hivatalos személy elleni erőszak minősített esete miatt kellett volna eljárnia az ügyészségi nyomozóknak, de az volt a kényelmesebb megoldás, hogy öngyilkosságként vagy balesetként könyvelik el az esetet. Máig nem tisztázott, milyen érdek, kinek az érdeke állt e mögött. Mint ahogyan az sem, hogy amikor nyilvánvaló lett az emberölés, és annak feltételezhető indoka – az ügyészség is ezért vette elő az aktákat többször is, legutóbb öt éve – sem szerelmi szál, sem nyereségvágy, sem más aljas indok, bosszú nem merült fel a gyilkosság okaként. Az is érthetetlen, hogy Szabó zászlóst miért nem ismerte el a hatóság a rendőrség halottjának.

Ragyás Tóni rejtélyes tetoválása

A kétezres évek elején az egyre erősebb óbudai maffia, a hírhedt Fekete Sereg a Római-parton szedett védelmi pénzt a vendéglősöktől, aki nem fizetett annak felgyújtották az ingatlanát. A végrehajtó egy bizonyos H. Antal volt, alvilági nevén Ragyás Tóni. A III. kerületi rendőrök elfogták a gyújtogatót, akkor látták meg, a bűnöző bal vállán egy keresztre feszített rendőr tetoválása látható. Az érdekes alkotást lefotózták, de ennek akkor, ott, míg a tetoválás tulajdonosa élt, senki nem tulajdonított jelentőséget.

Néhány évvel később, 2003. augusztus 27-én Óbudán egy autóban fejbe lőtték Ragyás Tónit. A megbízó az az M. Róbert volt, aki az óbudai bűnszervezetet irányította, az ő kikapcsolása után vette át a terepet, szórakozóhelyeit Vizoviczki László. A Fekete Sereg vezetőjét életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ragyás a legjobb embere volt, de attól tarthattak, vádalkut köt a rendőrökkel, és itt ér értelmet a titokzatos tetoválás.

H. Antal halála után Szabó János édesanyja olyan történetet osztott meg fia volt kollégáival, ami a bűnöző kivégzése előtt előbbre vihette volna a nyomozást, ám az anya ezt a mellékszálat akkor még nem tartotta fontosnak. H. Antal ugyanis abba az iskolába járt, ahová a megölt rendőr, sőt ahol Szabó János édesapja is tanított. A pedagógus kedvelte az akkor még csak kis csibész H. Antalt, sokszor kihúzta a bajból. Szabó zászlós temetésén az édesanya szerint a már kiskorában is Ragyásnak csúfolt egykori diák is ott volt, sírva borult a gyászoló apa, egykori tanára nyakába, s azt mondta, nem tudta megmenteni a fiát.

Soha nem évül el

Orosz István nyugalmazott rendőr alezredes Szabó János zászlós eltűnésekor a nyomozó közvetlen kollégája, barátja volt, egyike azoknak akik magánakcióban elkezdték keresni a rendőrt, majd a gyilkosát. A Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni egységének egykori vezetője szerint M. Róbert köreiből szerezhetett információt Szabó az óbudai drogbizniszről. Orosz szerint Szabó vásárlással akart bizonyítékot szerezni, azonban valahogy lebukott, hogy rendőrtiszt. Nem kizárt, elvették a táskáját s abban megtalálták az igazolványát, fegyverét, ezek egyébként máig nem kerültek elő. Ragyás felismerhette, de nem védhette meg, az sem zárható ki, hogy pont miatta bukott meg a nyomozó. Kriminálpszichológusok szerint a tetoválás a krisztusi módon keresztre feszített rendőrt idealizálja, Jézushoz hasonlítja, aki a mások bűneiért szenvedve, az emberiséget megváltva halt halált. A rendőr arca egyértelműen hasonlít Szabóra. Sajnos erről H. Antalt már nem lehetett megkérdezni. Nem kizárt, hogy várta, talán egyszer valaki rákérdez. Nem titkolta soha a tetoválását, de nem is beszélt róla. A rendőrök megpróbálták megkeresni, ki varrhatta rá ezt a jelet a férfi vállára, hátha a tetoválás elkészítése közben beszélt annak történetéről, de nem sikerült beazonosítani az alkotót. Hogy ki ölte meg a nyomozót, azt így már csak az tudja, aki akkor, 1995. július 28-án reggel meghúzta a rendőrt kivégző pisztoly elsütőbillentyűjét. A gyilkos pedig ezt nem fogja elmondani, mivel jól tudja, a rendőrgyilkosság soha nem évül el.