Szánthó Miklós: Ideiglenes a brüsszeli lazítás

Egyre inkább világtendencia a döntéshozatal kiszervezése: szuverén államok demokratikusan megválasztott kormányainak döntéseit globális szervezetek igyekeznek korlátozni – közölte Szánthó Miklós pénteken délelőtt egy budapesti sajtóeseményen, ahol az Alapjogokért Központ legújabb kutatását mutatták be. A szakértő a Magyar Nemzet kérdésre kifejtette: kétli, hogy a liberális uniós vezetés hosszú távon is eltűri az állami támogatások jelenlétét a gazdaságban, mint az most történik a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése kapcsán.

Szánthó Miklós úgy tájékoztatott, hogy e törekvés eszközei a nemzetközi szervezetek, mint például az Egészségügyi Világszervezet vagy a Velencei Bizottság, illetve az NGO-k, a nem kormányzati szervezetek, valamint támogatást nyújt mindehhez a „jurisztokrácia”, a nemzetközi jogászi elit, amelynek tagjai már elszakadtak az államoktól. Az agytröszt vezetője szerint az állami szuverenitás letörését pártolók univerzális értelmezési monopóliumot akarnak kialakítani az olyan fogalmak tekintetében, mint a jogállamiság vagy a demokrácia, ehhez pedig saját, liberális kánonjuk szerint értelmezik ezeket a fogalmakat, és ekként is kodifikáltatják. Példaként említette, hogy eszerint csak egytípusú, liberális demokrácia létezik, és ami nem liberális, az már nem is demokrácia.

Molnár Balázs, a kutatás vezetője elmondta: a globális döntéshozatal képviselői felsőbbrendűnek tekintik a nemzetközi jogot, hitet tesznek a világállam, a nyílt társadalom, a patrióták elleni harc mellett, illetve mindenhatónak tekintik a nemzetközi szervezeteket, illetve az NGO-kat. A kutatásvezető szerint továbbá az olyan alapelveket, mint például a genderideológiát vagy a globális migrációs paktumot tekintik dogmának, amiről soha nem született demokratikus döntés. Molnár szerint a döntéshozatal kiszervezésére jó példa az Európai Unió hatalmi túlterjeszkedése, amikor például Gyurcsány Ferenc családi cégének adott megbízáson keresztül a pártját, a DK-t támogatják. A kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország különleges hely abból a szempontból, hogy más országokkal ellentétben erről a kérdésről nyílt vitát lehet folytatni.

A kutatás megállapítja, hogy az elmúlt évtizedekben rendszeressé váltak azon törekvések, melyek célja, hogy alapvető társadalmi viszonyokat változtassanak meg az állami főhatalmat gyakorló, legitim népképviseleti fórumok megkerülésével, kihagyásával. A szuverén államok pedig szépen lassan azt „veszik észre”, hogy hatalmukat, mozgásterüket és a nemzeti létük kereteit külső erők folyamatosan korlátozzák, csökkentik. Az unióban az Európai Bizottság egyre inkább átpolitizálódott az elmúlt évtizedekben, az Európai Bíróság működése első évtizedétől erősíti jogköreit, „kvázi alkotmányos” szintre emelve a szerződéseket. Így a föderalisták szinte észrevétlenül és megfellebbezhetetlen módon tudtak erősödni. Ugyanakkor a strasbourgi emberi jogi bíróság munkatársainál is jól dokumentálható a globális-liberális ideológia fennállása, mely meghatározza a bíróság döntéseit – tartalmazza a kutatás.