A pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében egy évet csúszott a Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnöke, Galambos Lajos, illetve titkosszolgálati osztályvezetője, Gyarmati György és az alapítványi botrányból ismert Jakubinyi Róbert titkosított büntetőperének második ítélethozatala. A Kaposvári Törvényszék hadbírójától, Vadócz Attilától megtudtuk, hogy szeptember 15-re, 16-ra és 17-re tűzött ki tárgyalási napokat a minősített vesztegetési ügyben. A második elsőfokú tárgyalás befejezése részben a tárgyalási napok eredményétől is függ, ám várhatóan októberben megszülethet az ítélet, ami csak rendkívüli esetben csúszhat át novemberre. Maga Galambos Lajos nyugalmazott vezérőrnagy októberi ítélethozatalra számít – ha csak nem jön közbe ismét a Covid–19 miatti biztonsági intézkedés.
A második elsőfokú eljárás 2019 elején kezdődött, és tavaly ősszel már belátható időben várható volt maga az ítélet is, ám a bizonyítási eljárás elhúzódott, majd idén a pandémia miatti korlátozások következtében őszre napolták el a tárgyalást. Így jutottunk el addig, hogy a még 2011-ben (!) elkezdődött bírósági procedúra első fokon akár be is fejeződhet.
A Gyurcsány-éra polgári elhárítására rávetülő vesztegetési botrányban Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Gyarmati Györgyöt, az NBH volt osztályvezetőjét a vád szerint Jakubinyi Róbert vesztegette meg, hogy cserébe az elhárítók elintézzék a vesztegető „kényes” ügyeit.
A nemzetbiztonsági okok miatt titkosított ügyben érdemes összefoglalni az eddig történteket. A vesztegetési ügy kálváriája, hogy a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán kezdődött, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet. Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A minősített, tehát titkos ügyről a kezdetektől csak annyi volt tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan százötven-, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Gyarmati aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült. (Galambost és vádlott-társait a kémügyben jogerősen felmentették, a nyugalmazott tábornok az ügyben elszenvedett kényszerintézkedések miatt milliós kártérítést kapott.) Az alapítványról az az azóta sem cáfolt hír járta, hogy a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálatainak kifizetőhelyeként működött. Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatná fel.
