Mi vagyunk azok, akikre vártunk

– 2020 egy szellemi-lélektani határ lehet, mely lezárhatja a magyarság elmúlt száz esztendejét, melyet alapvetően nemzeti tragédiák és az ezekből fakadó befelé fordulás jellemzett. A magyarságnak új erővel folytatnia kell azt az ezredéves munkát, amely a Kárpát-medencét és Közép-Európát naggyá tette – fogalmazott Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában a központ új szemléletformáló kampányával kapcsolatban. Panyi Miklós, Máthé Áron történész, a projekt kisfilmjének szakértője és Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető az adásban még a német külügyi államtitkár Magyarországot ért antiszemita vádjáról és az ezzel kapcsolatos kettős mércéről is beszélgetett.

Augusztus 20-án mutatta be az Alapjogokért Központ az Igazság, erő, felemelkedés – együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét szlogennel fémjelzett kampányának kisfilmjét, melyet Orbán Viktor sátoraljaújhelyi beszéde inspirált. A szemléletformáló kampány központi üzenete, hogy a Kárpát-medencében élő népek összefogására van szükség magyar vezetéssel. Mert ez a régió mindig akkor volt erős, amikor ezen népek nem egymást marták, hanem közösen léptek fel az őket szorongató nagyhatalmi érdekekkel szemben. 2020 egy szellemi-lélektani határ lehet, mely lezárhatja a magyarság elmúlt száz esztendejét, melyet alapvetően nemzeti tragédiák és az ezekből fakadó befelé fordulás jellemzett. A magyarságnak új erővel folytatnia kell azt az ezredéves munkát, mely Közép-Európát naggyá tette. Mi vagyunk ugyanis az a felmentő sereg, amelyre vártunk – fogalmazott Panyi Miklós.

Máthé Áron szerint amikor a magyarság és a környező népek összefogtak, akkor nagy dolgokat tudtak véghez vinni, amikor azonban a magyarság megosztott volt, mindig nemzeti tragédiák következtek. Ez a kampány legfontosabb üzenete, melyet az Alapjogokért Központ pár perces videója bemutatni kívánt. A központ igazgatóhelyettese szerint bár még manapság is minden bajunkat a trianoni sorscsapásból vezetjük le, hazánk több „Trianont” is átvészelt már: túlélte Muhit, ahogy átvészelte Mohácsot is. Ezekből a tragédiákból ugyanakkor mindig sikerült felállni, és az ország emelkedő pályára állt. Máthé Áron úgy fogalmazott, hogy amikor hazánk felmentő seregekre várt, az egy kisebbrendűségi komplexusból fakadt. Amikor azonban tényleg érkezett a felmentő sereg, akkor az azzal járt, hogy Magyarország más népek alávetettségébe kényszerült. A történész arról is beszélt, hogy vissza kellene nyúlni az Árpád-házi királyok külpolitikájához, és a Balkán felé vetni a tekintetünket, ugyanis a balkáni népek úgy tekintenek Budapestre, ahogy mi Bécsre. Jobb pozíció, ha hazánk a Balkán feje, mint a Nyugat utolsó nyúlványa – érvelt Máthé. Míg ma azt mondhatjuk, hogy Közép-Európa vezető ereje Lengyelország, a Kárpát-medencei és balkáni népek megszervezése egyértelműen Magyarország feladata. Ezt akkor is meg kell tenni, ha ezen népek kölcsönösen rengeteg sérelmet szenvedtek el, és akkor is, ha a magyarság a legtöbbet. – Tanulság a jövőre nézve az is, hogy az itt élő népeknek a konfliktusokat érdemesebb egymást közt rendezni, mintsem Berlin vagy Brüsszel döntőbíráskodásával – mondta Panyi Miklós.

A műsor Bolond lyukból című rovatában arról volt szó, hogy az USA-ban leszámolnának a „rasszista” madárnevekkel. Egy amerikai madárfigyelőkből álló társaság ugyanis megállapította, hogy csak Észak-Amerikán belül legalább 150 rasszista módon elnevezett madárfaj él. – Érdemes lenne a „fehér hollót” is átnevezni, mivel a ritkasága miatt ez az állat is a fehér felsőbbrendűség egyik szimbóluma – jegyezte meg ironikusan Máthé Áron. – Úgy látszik, az érzékenyítés és a nyelv átalakítása az informatika, a film és a történelem után elérte a biológia és az ornitológia területét is – fogalmazott Panyi Miklós.

Az Ellenkérelem rovatban a német külügyi államtitkár, Michael Roth kijelentésével foglalkoztak a műsor vendégei, a diplomata ugyanis antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot. Panyi Miklós szerint tipikus kettős mércével van dolgunk, ugyanis a szociáldemokrata politikusnak egyetlen szava sem volt azzal kapcsolatban, hogy testvérpártja, az MSZP egy antiszemita és rasszista politikust támogat a szerencsi időközi választáson, aki „zsidó uzsora-banktőkéről”, a nemzetiszocializmus által teremtett „stabilitásról” írt korábban, a magyar fővárost pedig Judapestnek nevezte. Máthé Áron arról beszélt, hogy úgy látszik, kétfajta antiszemitizmus van: a Nyugat-Európában tapasztható arab-muzulmán, melyhez illik megértéssel viszonyulni, míg Közép-Európában a vélelmezett antiszemita megnyilvánulások miatt is azonnal be kell avatkozni. Teszi mindezt a német baloldal ráadásul úgy, hogy támogatóinak jelentős része Izrael állam létjogosultságát is kétségbe vonja. Panyi Miklós továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyesfajta kijelentések a klasszikus német birodalmi reflexből erednek, ezek a támadások pedig minden valószínűség szerint tovább fognak erősödni az ősz folyamán. Az igazság órája, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsora minden kedden délután háromtól négyig szól a rádióban. Ismétlés szerda reggel három és négy között.

Az augusztus 25-i adást IDE kattintva hallgathatják meg.