A Politikatörténeti Intézetnek el kell hagynia az 1896-ban bíróság céljaira épült Kossuth téri igazságügyi palotát, és a mintegy ötezer négyzetméter alapterületű épületrészt az ingóságoktól kiürítve vissza kell szolgáltatnia a tulajdonos magyar államnak. A Kúria ugyanis megtagadta a távozásra kötelező korábbi jogerős ítélet felülvizsgálatát – ez derült ki a Mandiner.hu szerdai tudósításából.
Mint a Magyar Nemzet korábban már megírta, a magyar állam évekkel ezelőtt beperelte a Politikatörténeti Intézetet (PTI), a Kúria pedig 2018 novemberében elvégezte a helyzet jogi minősítését. Úgy döntött, hogy a magyar állam és a PTI között 1990-ben ingyenes használati szerződés, vagyis lényegében haszonkölcsön-szerződés jött létre, s ez felmondható. Az állami vagyonkezelő ezután felmondott, az alsófokú bíróságok pedig elrendelték az épületszárny kiürítését. Költözés helyett azonban a PTI ismét a Kúriához fordult. Kérte, hogy először is döntsék el, befogadható-e a kérelme, s ha igen, helyezzék hatályon kívül az épület kiürítéséről szóló első- és másodfokú ítéletet. Egyúttal a végleges döntésig függesszék fel a távozásra kötelező bírói határozatok végrehajtását. A legfőbb ítélkező fórum nemrégiben – a Mandiner.hu tudósítása szerint – megtagadta a felülvizsgálatot, ezzel a jogerős ítélet azonnal végrehajthatóvá vált. A magyar állam a jogszabályok alapján kérheti a végrehajtás megindítását, az ország egyik legértékesebb ingatlanának kiürítését.
A PTI kiköltözése és a Néprajzi Múzeum távozása esetén egyébként az összességében 15 ezer négyzetméter alapterületű, állami tulajdonú márványpalotát visszakaphatja eredeti használója, a Kúria. Az igazságszolgáltatás legfelső fórumát ugyanis 1949-ben tették ki a Parlamenttel szemben elhelyezkedő Kossuth téri székházból. Az Alkotmány utcai szárnyépületben – ahol az 1930-as években Rákosi Mátyást szabadságvesztésre ítélték – Rákosi hatvanadik születésnapján, 1952-ben a Munkásmozgalmi Intézet, később a Párttörténeti Intézet, végül pedig a Politikatörténeti Intézet kapott helyet.
