időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

Dajka is vigyázhat az óvodásokra

Csókás Adrienn
2020.09.18. 07:48
Dajka is vigyázhat az óvodásokra

Könnyítések léptek életbe szep­tember elsején a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban, az új szabályok segítenek átmenetileg elkerülni vagy enyhíteni a szakemberhiányt az óvodákban és iskolákban. A rendeletmódosításból kiderül az is, kik taníthatják a 2020-as NAT által bevezetett új tantárgyakat.

Augusztus 31-én hatályát vesztette a köznevelési törvény azon melléklete, amely a pedagógusok végzettségi és szakképzettségi követelményeit szabályozta. A szóban forgó előírások – a rugalmas alakíthatóság jegyében – ettől a tanévtől kormányrendeleti szintre kerültek, és néhány ponton tartalmilag is változtak – hívta fel lapunk figyelmét Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő. A módosítások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a munkáltatók jobban tudjanak gazdálkodni a humán erőforrással, különösen ott, ahol a nevelőtestület létszáma éppen csak elegendő, vagy nincs elég szakember.

Szeptember 1-jétől változott pél­dául az iskolai ügyeleti feladatok ellátása. Mint arra Petróczi Gábor rámutatott, az általános iskolákban gyakran problémát okozott, hogy a délután tizenhat óráig tartó foglalkozások közötti szünetek és az iskolai étkezések alatt történő felügyelet a pedagógusok feladatai közé tartoztak, ám ezt az időt nem tudják foglalkozásként elszámolni a kötött munkaidő terhére. Újdonságként most lehetőség nyílt arra, hogy az ebédeltetést és az óraközi szünetek alatti felügyeletet már elláthatják a pedagógusokat segítő munkatársak is, pél­dául iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek vagy akár rendszergazdák is.

Hasonló könnyítést kaptak az óvodák: míg eddig a nyitva tartás teljes ideje alatt az óvodapedagógusnak végig kötelezően jelen kellett lennie a csoportban, mostantól reggel nyolc óra előtt, illetve a délutáni órákban dajka vagy a pedagógiai asszisztens is vigyázhat a gyerekekre. – Ennek azonban szigorú feltétele az, hogy az óvodapedagógus jelenléte nélküli időszakban a csoportban nem folyhat fejlesztő-, iskola-előkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozás – tette hozzá szakértőnk.

Sok iskolában kihívást jelent a mindennapos testnevelés megszervezése és lebonyolítása is, amely kapcsán továbbra is hatályban marad az az engedmény, hogy a 2024/25-ös tanévig a felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel, vagy testnevelő-edzői szakképzettséggel rendelkezők is megtarthatják a tornaórákat.

Reggel, illetve a délutáni órákban nem kell pedagógiai végzettség a gyermekek felügyeletéhez
Fotó: Havran Zoltán

A kormányrendelet szabályozza az új Nemzeti alaptanterv (NAT) által bevezetett tantárgyak oktatását is: a digitális kultúra tárgyat a szabályok szerint az informatika és a számítástechnika szakos pedagógusok taníthatják, a technika és tervezés tantárgyat csak technika szakosok, a hon- és népismeretórákat pedig történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, illetve ének-zene szakos végzettséggel is meg lehet tartani.

Rendszerszintű pedagógushiány egyébként a kormány álláspontja szerint nincs. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban úgy nyilatkozott: a pedagógusok létszáma az elmúlt tíz évben 167 ezer és 170 ezer között alakult. Az idei pontos statisztikát ugyan csak november elejére várják, de az állami intézményeknél úgy látják, hogy nőtt a létszám, ezért nincs ellátatlan feladat a magyar közoktatásban.

A szaktárca által készített, 2030-ig szóló köznevelési stratégia egyik fontos célkitűzése ezzel együtt is a pedagógusok tehermentesítése. A dokumentum rögzíti, hogy a nem pedagógiai jellegű feladat (például a mérés, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése, hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció) asszisztensekre is rábízható lenne, akikből sokkal többre van szükség.

A már pályán lévő pedagógusok hosszú távú megmaradása szempontjából fontos kritérium a sikeres minősítés is, amely az új tanévben ismét sokak számára válik aktuálissá. Mint ismert, a pedagógus II. fokozat elérése mindenki számára kötelező, és a 2013-as bevezetéstől számított tíz éven belül túl is kell esni legalább egy minősítésen, a végső határidő így egyre jobban közeleg azok számára, akik az utolsó pillanatra hagyták a megméretést. Ha a „vizsga” sikertelen, akkor egy alkalommal megismételhető, de aki másodszor sem teljesít megfelelően, annak megszűnik a munkaviszonya. Ilyenkor átmeneti megoldást jelenthet, ha az illető egy új iskolában, új munkáltatónál helyezkedik el, de az érintettek ekkor is csak némi haladékot nyernek, hiszen két év türelmi idő után mindenképp bizonyítani kell az alkalmasságukat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.