A vádbeszédében az eljáró ügyésznő fenntartotta a vádat, így azt is, hogy
Kovács Béla az orosz katonai hírszerzés budapesti rezidenseinek adott át adatokat az EU-t, illetve Magyarországot érintő bizalmas politikai kérdésekről, valamint egyebek mellett olyan energetikai adatokról, amelyeket a közvélemény ma sem ismerhet meg. Mindezt azért, hogy az oroszok számára kedvezően befolyásolja az Európai Unió politikáját.
A kémkedésért és a költségvetési csalásért Kovács Bélára hét évhez közelítő fegyházbüntetés kiszabását szorgalmazta a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésznője.
Minderről azonban Kovács vezető védője, Szikinger István homlokegyenest másként vélekedett. Bizonyítottság hiányában indítványozta védence felmentését a vádak alól. Az ügyvéd perbeszédében kiemelte: az unió intézményei elleni vád fenntartása és annak idején a vád emelése is durván sérti az alapvető jogokat, hiszen, mint azt megfogalmazta,
egyfelől nincs bűncselekmény törvény nélkül, másfelől személyre szabott törvénykezésnek nincs helye.
– Kovács Bélát olyannal vádolják, ami nem is volt bűncselekmény az elkövetésekor – panaszolta teátrálisan a védő. A vádiratban zömmel valóban olyan időszakról esik szó, amikor még csak törvényi tényállás sem volt hazánkban az EU intézményei elleni kémkedésről. Kovács Béla ügyészség által vizsgált és kifogásolt tevékenységének zöme – egy kivétellel – 2012 és 2014 között olyan időszakban zajlott, amikor még a vádban részletezett cselekmény nem volt bűncselekmény, azt semmi sem tiltotta. Az EU elleni kémkedés mint bűncselekmény 2014. január 1-jével került a Büntetőtörvénykönyvbe, a vádak közül pedig szerepel
egy állítólagos GRU-s hírszerzővel való találkozó – 2014 februárjában – , amit akár kémkedésként is felfoghatna a bíróság.
Azt azonban sem a vádhatóság, sem a védelem nem cáfolja, hogy a kérdéses találkozón általánosságban beszélgetett egymással Kovács Béla és az állítólagos orosz hírszerző.
Szikinger István azt is erősen kifogásolta, hogy a nyomozás során meg sem kísérelték megállapítani, hogy Kovács Béla valóban a GRU diplomáciai fedésében lévő tisztjeivel beszélgetett-e. Kérdés tehát, mi alapján vádolják Kovács Bélát azzal, hogy GRU-s hírszerzőkkel tartott kapcsolatot, ha magukról a hírszerzőkről a titulusuk megnevezésén kívül semmi sincs a vádiratban, illetve a nyomozati iratokban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!