Ítéletet mondanak KGBéla tettei felett

Csütörtökön ítéletet hirdetnek elsőfokon KGBéla uniós kémkedési és költségvetési csalási ügyében.

Hét év fegyház vagy bűncselekmény hiányában felmentés? – erre a kérdésre ad választ csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszék bírója, Holdampf Gusztáv az unió intézményei elleni kémkedéssel és az unió kárára elkövetett költségvetési csalással vádolt Kovács Béla elsőfokú büntetőperében.

Kovács Béla a Jobbik EP-képviselője volt a vádbeli időszakban is
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Jobbik egykori európai parlamenti képviselőjére, a volt pártjában a háta mögött KGBélaként emlegetett kalandos életű Kovács Bélára állítólag több külföldi titkosszolgálat is felfigyelt még 2009 táján. Szakmai körökben ma is tartja, hogy a francia hírszerzés, a DGSE (Külső Biztonsági Főigazgatóság, franciául Direction générale de la sécurité extérieure) jutott el addig Kovács tevékenységének a feldolgozásában, hogy a beszerzett bizonyítékokat átadva a magyar elhárításnak, itthon is vizsgálni kezdték Kovács Bélát, aki a vád szerint orosz katonai hírszerzőknek kémkedett. A titkosszolgálati játszma részletei vélhetően örökre titokban maradnak a közvélemény előtt. A DGSE-t azonban érdemes komolyan venni, hiszen az EU-ban politikai vezetőnek tartott Francia Köztársaság hírszerzéséről van szó. (A DGSE szerepére az ügyből egyébként hivatalosan nem lehetett információt szerezni.)

A magyar társszolgálatok – állítólag – arról kaptak információt a franciáktól, hogy Kovács Béla orosz katonai hírszerzőkkel (GRU) tart rendszeres kapcsolatot. A nyomozás során azonban nem erről, hanem a KGB-ről tett tanúvallomást Kovács nevelőapja. Ő 2016-ban meghalt, így vallomását a bíró olvasta fel a perben. Így tudhattuk meg azt – amiről egyébként KGBéla beszélt e sorok írójának –, hogy Kovács a Szovjetunióban kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd egy nap leningrádi tartózkodás után szóltak neki, hogy Moszkvában folytathatja. A nevelőapa szerint fia későbbi felesége ezekben az időkben kapcsolatban volt az akkor még a KGB alkalmazásában hírszerzőként dolgozó Vlagyimir Putyinnal. Kovács azt mondta erre a tudósítónak: – Nem hiszem, hogy Szvetlana személyesen ismerné Vologyát, mert akkor nem járnék kihallgatásokra.

A vádbeszédében az eljáró ügyésznő fenntartotta a vádat, így azt is, hogy

Kovács Béla az orosz katonai hírszerzés budapesti rezidenseinek adott át adatokat az EU-t, illetve Magyarországot érintő bizalmas politikai kérdésekről, valamint egyebek mellett olyan energetikai adatokról, amelyeket a közvélemény ma sem ismerhet meg. Mindezt azért, hogy az oroszok számára kedvezően befolyásolja az Európai Unió politikáját.

A kémkedésért és a költségvetési csalásért Kovács Bélára hét évhez közelítő fegyházbüntetés kiszabását szorgalmazta a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésznője.

Minderről azonban Kovács vezető védője, Szikinger István homlokegyenest másként vélekedett. Bizonyítottság hiányában indítványozta védence felmentését a vádak alól. Az ügyvéd perbeszédében kiemelte: az unió intézményei elleni vád fenntartása és annak idején a vád emelése is durván sérti az alapvető jogokat, hiszen, mint azt megfogalmazta,

egyfelől nincs bűncselekmény törvény nélkül, másfelől személyre szabott törvénykezésnek nincs helye.

– Kovács Bélát olyannal vádolják, ami nem is volt bűncselekmény az elkövetésekor – panaszolta teátrálisan a védő. A vádiratban zömmel valóban olyan időszakról esik szó, amikor még csak törvényi tényállás sem volt hazánkban az EU intézményei elleni kémkedésről. Kovács Béla ügyészség által vizsgált és kifogásolt tevékenységének zöme – egy kivétellel – 2012 és 2014 között olyan időszakban zajlott, amikor még a vádban részletezett cselekmény nem volt bűncselekmény, azt semmi sem tiltotta. Az EU elleni kémkedés mint bűncselekmény 2014. január 1-jével került a Büntetőtörvénykönyvbe, a vádak közül pedig szerepel

egy állítólagos GRU-s hírszerzővel való találkozó – 2014 februárjában – , amit akár kémkedésként is felfoghatna a bíróság.

Azt azonban sem a vádhatóság, sem a védelem nem cáfolja, hogy a kérdéses találkozón általánosságban beszélgetett egymással Kovács Béla és az állítólagos orosz hírszerző.

Szikinger István azt is erősen kifogásolta, hogy a nyomozás során meg sem kísérelték megállapítani, hogy Kovács Béla valóban a GRU diplomáciai fedésében lévő tisztjeivel beszélgetett-e. Kérdés tehát, mi alapján vádolják Kovács Bélát azzal, hogy GRU-s hírszerzőkkel tartott kapcsolatot, ha magukról a hírszerzőkről a titulusuk megnevezésén kívül semmi sincs a vádiratban, illetve a nyomozati iratokban.