Magyar Szocialista Párt – Utódpártból törpepárt

Az MSZMP utódpártja, úgy tűnik, hogy több mint három évtizedes történetének a végére ért, az egykor a szavazók közel felét vonzó szocialisták a parlamenti küszöb környékére süllyedtek.

Az 1989-ben alakult MSZP a szellemi és jogi elődjétől az MSZMP-től országos hálózatot, kiterjedt gazdasági és kulturális kapcsolati hálót örökölt, szinte felmérhetetlen pártvagyonnal egyetemben, amit az első, 1990-es szabad országgyűlési választáson elért mindössze 6,35 százalékos eredmény sem tépázott meg. Az MSZMP-s örökség később három országgyűlési képviselő-választáson is jelentős mértékben hozzájárult a szocialista párt győzelméhez. A rendszerváltás utáni gazdasági nehézségek táplálta Kádár-korszak iránti nosztalgia is hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP 1994-ben 45 százalékos eredményt ért el. Az MSZP hiába ért el majd 40 százalékot az 1998-as választáson, vereségéhez nagyban hozzájárult Horn Gyula kormányfő súlyos taktikai hibája, mivel úgy gondolta, boldogulnak a liberális koalíciós partnerük, az SZDSZ nélkül. A szocialisták 2002-re ismét nem várt győzelmet arattak, a második fordulóban minden korábbinál több, 45,77 százalékos eredményt értek el.

Az MSZP Gyurcsány Ferenc színre lépésével és a még mindig működő országos hálózattal 2006-ra történelmi csúcsra jutottak, a választók közel 47 százaléka támogatta őket.

Gyurcsánnyal értek csúcsra és zuhantak a mélybe a szocialisták

Azonban az őszödi beszéd, a tüntetéseket leverő rendőrterror és a gazdaság mélyrepülése már meglátszott a 2010-es eredményen, ami 28 százalékot jelentett. Innentől nem volt megállás, Gyurcsány Ferenc kilépésével és a DK megalakulásával a tagság, a pénz és a hálózat egy része is távozott az MSZP-ből. Négy évvel később már csak alig valamivel több mint a szavazók negyede választotta a szocialistákat, hogy 2018-ra valamivel kevesebb mint 12 százalékra csökkenjen a szavazóik száma.

Mély válságot jelez a tavaly májusi uniós EP-választás, ahol valamivel több mint hat százalékot kapott a Tóth Bertalan vezette párt, és azóta is sorra a parlamenti küszöb környékén mérik az MSZP-t a közvélemény-kutatók.

A visszaszorulóban lévő, egyre népszerűtlenebb MSZP több fontos politikusát elvesztette az elmúlt években. A legfájóbb egyértelműen Botka László, Szeged polgármesterének távozása, de kilépett a rendszerváltást követő évek egyik meghatározó politikusa, Szöllősi Istvánné is. Nem sokkal később Bóth János, Vác egykori szocialista polgármestere, korábbi országgyűlési képviselő, a párt egyik alapító tagja intett búcsút az MSZP-nek. Az MSZP-t év elején elhagyó Szanyi Tibor Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven politikai pártot alapított. Februárban két ősszocialista budapesti polgármester – a pestszentlőrinci Szaniszló Sándor és az óbudai Kiss László – jelentette be, hogy a DK-ban folytatja a pályafutását. Gyurcsány Ferenc pedig belengette: „Éppen folyamatban van három teljes MSZP-s vidéki szervezet DK-hoz való csatlakozása.”

A vezetők mellett a tagság is eltűnt: mintegy hetven alapszervezet ürült ki az idén és szűnt meg tagság hiányában. Kilenc megyében fordult elő, hogy lényegében fantomizálódott alapszervezetekre találtak.