Mohácsi tájkép nyertes csata után

A szeptember 27-i mohácsi időközi választáson Pávkovics Gábor, a Fidesz–KDNP jelöltje 56,44 százalékkal győzött. Az ellenzéki összefogás aspiránsa, a hivatalban lévő polgármester Csorbai Ferenc 40,39 százalékkal a második helyen futott be. A Nézőpont Intézet kimutatta: a választás kimenetele nem véletlen, a baloldal negatív kampánya, opportunizmusa és a kormánypártok munkára, építkezésre koncentráló hozzáállása kellett az eredményhez.

Pávkovics Gábor, Mohács frissen megválasztott polgármestere Forrás: Pávkovics Gábor Facebook-oldala

A balliberális oldalon szeretik úgy feltüntetni, hogy egy választáson a magas részvétel és a közös együttműködés konstrukciója szinte automatikusan garantálja a sikert. Már a 2018-as országgyűlési választásokon is meghatározó volt részükről az a logika(i bukfenc), hogy minél magasabb a részvétel, annál nagyobb esély van az ellenzéki győzelemre. 2014-ben közel 62 százalékos részvételi arány mellett szerzett kétharmadot a Fidesz–KDNP, majd ezt 2018-ban 69 százalékos részvételnél megismételte. Az ellenzéki összefogás elgondolása tartalmilag alapvetően is több sebből vérző és meglehetősen sérülékeny mechanizmus (lásd: Göd, Szolnok).

Mohácson ráadásul egy félkész terméket kínáltak a polgároknak, mivel a Momentum hivatalosan nem támogatta Csorbai Ferencet, de nem indított ellene jelöltet.

A Nézőpont szerint ebből is kitűnik, hogy az ellenzék nem képes teljes mértékben megszervezni a saját politikai közösségét, mivel mindig vannak különböző érdeksérelmek.

Pávkovics Gábor, Mohács frissen megválasztott polgármestere
Fotó: Pávkovics Gábor Facebook-oldala

Hozzáteszik: a magas részvétel sem segített az ellenzéknek, mivel hiába szavaztak közel huszonöt százalékkal többen most, mint 2014-ben, egy először megmérkőző polgármesterjelölt több mint tizenöt százalékpontos különbséggel győzte le a már harmadik alkalommal induló baloldali politikust. Hiába próbálták meg ellenzéki politikusok és újságírók az országos politika szintjére emelni a mohácsi választást, a nem megfelelő eredmény miatt nem jártak sikerrel.

4. A politikai opportunizmust nem díjazzák a választók

Amikor 2019 szeptemberének végén a hivatalban lévő kormánypárti polgármester, Szekó József tragikus körülmények között elhunyt, egyetlen politikai aktor maradt a palettán, az akkor még az MSZP színeiben induló Csorbai Ferenc személyében.

Elutasítottságát mutatta, hogy összesen 1867 voksot gyűjtött be, viszont 4076 érvénytelen szavazatot adtak le a mohácsi választók – emlékeztetett a Nézőpont.

Ebből világosan látszott, hogy az ellenzéki, baloldali polgármesterjelöltet a város választópolgárainak a többsége nem támogatta. A képviselő-testület 2020. július 6-án feloszlatta magát, az akkori városvezető pedig már nem az MSZP logója alatt kívánt elindulni, így a 2019-es évben Pécsett már alkalmazott módszerrel éltek, amely szerint egy civil ernyőszervezet égisze alatt indul hivatalosan az ellenzéki jelölt. A baloldali aspiráns mellett a teljes ellenzéki „nehéztüzérség” felvonult: Mohácson kampányolt Kunhalmi Ágnes, az MSZP mai társelnöke, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki korábban még támadta Puch Lászlót, most viszont már a vejét kívánta hatalomban tartani. Az elmúlt évek együttműködési próbálkozásaiból levonható a konzekvencia: az ellenzéki térfélen a hatalomszerzés fontosságán kívül más szabály, elv nem létezik. A mohácsi választók az elmúlt egyéves ellenzéki magatartást és a zsákmányszerzést középpontba állító politikát nem jutalmazták.

5. A kemény, hosszú távú és eredményes munka kifizetődik

Szekó József a város irányítását 300 millió forintos hiánnyal vette át, majd tragikus halála után úgy hagyta az utókorra, hogy összesen 25 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések.

2018–2019 környékén 48 fejlesztési program futott, azonban a 2019 előtti városvezetés nem csak materiális vonatkozásban épített, hanem a szellemi, kulturális élet frontján is előléptette a várost

– hívja fel a figyelmet a Nézőpont, hozzátéve: ennek köszönhetően lett a Mohács hagyományait meghatározó busójárás a szellemi világörökség része 2009-ben. Pávkovics Gábor és csapata most bizalmat és felhatalmazást kaptak arra, hogy folytassák a Szekó József által két évtizedig járt utat, az ellenzék számára pedig a mohácsi csatavesztés azt jelenti, hogy a negatív, tartalom nélküli kampány csak bukást eredményezhet – zárul az elemzés.