időjárás 26°C Klára 2022. augusztus 12.
logo

Mohácsi tájkép nyertes csata után

Magyar Nemzet
Forrás: Nézőpontok Blog
2020.09.28. 19:59
Mohácsi tájkép nyertes csata után

A szeptember 27-i mohácsi időközi választáson Pávkovics Gábor, a Fidesz–KDNP jelöltje 56,44 százalékkal győzött. Az ellenzéki összefogás aspiránsa, a hivatalban lévő polgármester Csorbai Ferenc 40,39 százalékkal a második helyen futott be. A Nézőpont Intézet kimutatta: a választás kimenetele nem véletlen, a baloldal negatív kampánya, opportunizmusa és a kormánypártok munkára, építkezésre koncentráló hozzáállása kellett az eredményhez.

1. Nem működött az ellenzék negatív kampánya

Mohács jelentős értékkel bírt az ellenzék számára, mivel úgy gondolkodtak, hogy ha a regnáló, baloldali polgármesternek valódi versenyhelyzetben sikerül győznie a kormánypárti jelölttel szemben vagy egy nagyon szoros eredmény alakul ki, akkor az az egész ellenzéki együttműködés jövőjére pozitív hatással lehet – olvasható az első megállapítás a Nézőpont Intézet blogján. Mint írják, Csorbai Ferenc apósának, az MSZP korábbi pártigazgatójának és pénztárnokának, Puch Lászlónak egykori sajtóérdekeltsége, a Népszava nem vonakodott attól, hogy egy veszteségesként megnevezett luxusapartmanház ügyébe a tavaly tragikusan elhunyt Szekó József családját és a mostani kormánypárti indulót, Pávkovics Gábort is belekeverje. Az ezzel foglalkozó cikket a szocialistákhoz szintén közelálló Hírklikk is átvette.

Csorbai Ferenc az ebben az ügyben tett feljelentéssel próbálta ellensúlyozni az elmúlt egyéves vérszegény teljesítményét és mostani kampányát.

A negatív kampánystratégia azonban a tegnapi eredmények tükrében elbukott, mivel a kormánypártok jelöltjei masszív győzelmet arattak.

2. Kétharmados kormánypárti siker a mandátumarányok tükrében

A felfokozott hangulatot mutatja, hogy fél órával az urnazárás előtt a 15, 335 választópolgár 53,36 százaléka adta le a szavazatát. Ezzel szemben százszázalékos feldolgozottságnál a tavalyi részvétel 38,92, 2014-ben 30,84, 2010-ben pedig 33,82 százalékot jelentett. A Nézőpont rámutat: a Fidesz–KDNP színeiben induló Szekó József a települést huszonegy évig vezette,

a város fejlődése pedig visszatükröződött az általa elért választási eredményeken, illetve azon is, hogy ezt a gyarapodást politikai hovatartozástól függetlenül elismerték.

Ennek eklatáns példája, hogy Szekót 2002-ben az MSZP is felkérte saját jelöltjének az akkori önkormányzati választásokon. A polgármesterjelöltekre most összesen 8342 voks érkezett, míg 2014-ben csak 4841 szavazatot adtak le az akkori indulókra. A világjárvány és az elmúlt egy év mohácsi eseményei miatt meglehetősen turbulens légkörben zajlott ez a választás. A polgármesterrel együtt a tizenkét fős testületbe összesen nyolc kormánypárti politikus került be, amely azt jelenti, hogy mandátumarányosan nézve egy kétharmados győzelem született – állapítja meg a Nézőpont.

3. A magas részvétel (megint) nem kedvezett az ellenzéknek – az ellenzéki összefogás nem csodafegyver

A balliberális oldalon szeretik úgy feltüntetni, hogy egy választáson a magas részvétel és a közös együttműködés konstrukciója szinte automatikusan garantálja a sikert. Már a 2018-as országgyűlési választásokon is meghatározó volt részükről az a logika(i bukfenc), hogy minél magasabb a részvétel, annál nagyobb esély van az ellenzéki győzelemre. 2014-ben közel 62 százalékos részvételi arány mellett szerzett kétharmadot a Fidesz–KDNP, majd ezt 2018-ban 69 százalékos részvételnél megismételte. Az ellenzéki összefogás elgondolása tartalmilag alapvetően is több sebből vérző és meglehetősen sérülékeny mechanizmus (lásd: Göd, Szolnok).

Mohácson ráadásul egy félkész terméket kínáltak a polgároknak, mivel a Momentum hivatalosan nem támogatta Csorbai Ferencet, de nem indított ellene jelöltet.

A Nézőpont szerint ebből is kitűnik, hogy az ellenzék nem képes teljes mértékben megszervezni a saját politikai közösségét, mivel mindig vannak különböző érdeksérelmek.

Pávkovics Gábor, Mohács frissen megválasztott polgármestere
Fotó: Pávkovics Gábor Facebook-oldala

Hozzáteszik: a magas részvétel sem segített az ellenzéknek, mivel hiába szavaztak közel huszonöt százalékkal többen most, mint 2014-ben, egy először megmérkőző polgármesterjelölt több mint tizenöt százalékpontos különbséggel győzte le a már harmadik alkalommal induló baloldali politikust. Hiába próbálták meg ellenzéki politikusok és újságírók az országos politika szintjére emelni a mohácsi választást, a nem megfelelő eredmény miatt nem jártak sikerrel.

4. A politikai opportunizmust nem díjazzák a választók

Amikor 2019 szeptemberének végén a hivatalban lévő kormánypárti polgármester, Szekó József tragikus körülmények között elhunyt, egyetlen politikai aktor maradt a palettán, az akkor még az MSZP színeiben induló Csorbai Ferenc személyében.

Elutasítottságát mutatta, hogy összesen 1867 voksot gyűjtött be, viszont 4076 érvénytelen szavazatot adtak le a mohácsi választók – emlékeztetett a Nézőpont.

Ebből világosan látszott, hogy az ellenzéki, baloldali polgármesterjelöltet a város választópolgárainak a többsége nem támogatta. A képviselő-testület 2020. július 6-án feloszlatta magát, az akkori városvezető pedig már nem az MSZP logója alatt kívánt elindulni, így a 2019-es évben Pécsett már alkalmazott módszerrel éltek, amely szerint egy civil ernyőszervezet égisze alatt indul hivatalosan az ellenzéki jelölt. A baloldali aspiráns mellett a teljes ellenzéki „nehéztüzérség” felvonult: Mohácson kampányolt Kunhalmi Ágnes, az MSZP mai társelnöke, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki korábban még támadta Puch Lászlót, most viszont már a vejét kívánta hatalomban tartani. Az elmúlt évek együttműködési próbálkozásaiból levonható a konzekvencia: az ellenzéki térfélen a hatalomszerzés fontosságán kívül más szabály, elv nem létezik. A mohácsi választók az elmúlt egyéves ellenzéki magatartást és a zsákmányszerzést középpontba állító politikát nem jutalmazták.

5. A kemény, hosszú távú és eredményes munka kifizetődik

Szekó József a város irányítását 300 millió forintos hiánnyal vette át, majd tragikus halála után úgy hagyta az utókorra, hogy összesen 25 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések.

2018–2019 környékén 48 fejlesztési program futott, azonban a 2019 előtti városvezetés nem csak materiális vonatkozásban épített, hanem a szellemi, kulturális élet frontján is előléptette a várost

– hívja fel a figyelmet a Nézőpont, hozzátéve: ennek köszönhetően lett a Mohács hagyományait meghatározó busójárás a szellemi világörökség része 2009-ben. Pávkovics Gábor és csapata most bizalmat és felhatalmazást kaptak arra, hogy folytassák a Szekó József által két évtizedig járt utat, az ellenzék számára pedig a mohácsi csatavesztés azt jelenti, hogy a negatív, tartalom nélküli kampány csak bukást eredményezhet – zárul az elemzés.

Mohács és Karcag választott

Csődöt mondott Mohácson a szivárványkoalíció

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.