A balliberális oldalon szeretik úgy feltüntetni, hogy egy választáson a magas részvétel és a közös együttműködés konstrukciója szinte automatikusan garantálja a sikert. Már a 2018-as országgyűlési választásokon is meghatározó volt részükről az a logika(i bukfenc), hogy minél magasabb a részvétel, annál nagyobb esély van az ellenzéki győzelemre. 2014-ben közel 62 százalékos részvételi arány mellett szerzett kétharmadot a Fidesz–KDNP, majd ezt 2018-ban 69 százalékos részvételnél megismételte. Az ellenzéki összefogás elgondolása tartalmilag alapvetően is több sebből vérző és meglehetősen sérülékeny mechanizmus (lásd: Göd, Szolnok).
Mohácson ráadásul egy félkész terméket kínáltak a polgároknak, mivel a Momentum hivatalosan nem támogatta Csorbai Ferencet, de nem indított ellene jelöltet.
A Nézőpont szerint ebből is kitűnik, hogy az ellenzék nem képes teljes mértékben megszervezni a saját politikai közösségét, mivel mindig vannak különböző érdeksérelmek.

Fotó: Pávkovics Gábor Facebook-oldala
Hozzáteszik: a magas részvétel sem segített az ellenzéknek, mivel hiába szavaztak közel huszonöt százalékkal többen most, mint 2014-ben, egy először megmérkőző polgármesterjelölt több mint tizenöt százalékpontos különbséggel győzte le a már harmadik alkalommal induló baloldali politikust. Hiába próbálták meg ellenzéki politikusok és újságírók az országos politika szintjére emelni a mohácsi választást, a nem megfelelő eredmény miatt nem jártak sikerrel.
4. A politikai opportunizmust nem díjazzák a választók
Amikor 2019 szeptemberének végén a hivatalban lévő kormánypárti polgármester, Szekó József tragikus körülmények között elhunyt, egyetlen politikai aktor maradt a palettán, az akkor még az MSZP színeiben induló Csorbai Ferenc személyében.
Elutasítottságát mutatta, hogy összesen 1867 voksot gyűjtött be, viszont 4076 érvénytelen szavazatot adtak le a mohácsi választók – emlékeztetett a Nézőpont.
Ebből világosan látszott, hogy az ellenzéki, baloldali polgármesterjelöltet a város választópolgárainak a többsége nem támogatta. A képviselő-testület 2020. július 6-án feloszlatta magát, az akkori városvezető pedig már nem az MSZP logója alatt kívánt elindulni, így a 2019-es évben Pécsett már alkalmazott módszerrel éltek, amely szerint egy civil ernyőszervezet égisze alatt indul hivatalosan az ellenzéki jelölt. A baloldali aspiráns mellett a teljes ellenzéki „nehéztüzérség” felvonult: Mohácson kampányolt Kunhalmi Ágnes, az MSZP mai társelnöke, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke is, aki korábban még támadta Puch Lászlót, most viszont már a vejét kívánta hatalomban tartani. Az elmúlt évek együttműködési próbálkozásaiból levonható a konzekvencia: az ellenzéki térfélen a hatalomszerzés fontosságán kívül más szabály, elv nem létezik. A mohácsi választók az elmúlt egyéves ellenzéki magatartást és a zsákmányszerzést középpontba állító politikát nem jutalmazták.
5. A kemény, hosszú távú és eredményes munka kifizetődik





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!