A magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre

A magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre, egyre nagyobb hírnevet vív ki magának a világban – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön Budapesten.

Hozzáfűzte: az egyetemek modellváltásának is az a célja, hogy az intézmények a helyi társadalmi élet és gazdaságfejlesztés motorjává léphessenek elő, a magyar fiatalok versenyképes tudásra tehessenek szert, és értékesebb diplomához jussanak.

Schanda Tamás szerint sokat fejlődött a magyar felsőoktatás

Az új finanszírozási formában az intézmények nagyobb önállóság mellett rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak a térség gazdasági igényeire – mondta. Az érintett intézményekben továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülhetnek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a koronavírus járvány felülírta a korábbi terveket, átformálta a mindennapokat, és új irányt szabott a jövőről való gondolkodásnak, nem csupán az emberek egészségét veszélyezteti, de hatást gyakorol a gazdaságra, a munkaerő-piacra az oktatásra is. Kiemelte, hogy a felsőoktatás az első szektorok között volt, amelyet elért a vírus.

Az ITM a felsőoktatási intézményekkel együttműködve egész tavasszal azon dolgozott, hogy a hallgatók a 2019/20 tanév második félévét a távoktatás keretei között mégis sikeresen abszolválhassák. Schanda Tamás értékelése szerint a megváltozott rendkívüli körülmények között is sikeresen zárult a tanév.

Rámutatott: a járványhelyzet drasztikusan befolyásolta a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és kapcsolatokat is, világszerte jelentős korlátozásokat vezettek be. A helyzethez való kényszerű alkalmazkodás hozta, hogy a 2021-re tervezett virtuális mobilitás engedélyezése hamarabb napirendre került, több százezren folytatták tanulmányaikat virtuális módon külföldön, vagy hazatérve otthonról, illetve nagyon sok oktató online látta el feladatait.

A Tempus Közalapítvány a járványügyi helyzet miatt rendkívül rugalmas és méltányos vis major megközelítést alakított ki minden bajba került ösztöndíjas számára, és ezek a vis major eljárások továbbra is biztosítottak – jelezte Schanda Tamás.

Kifejtette: ha a fogadó állam és intézmény mindenkor hatályos járványügyi intézkedései miatt nincs mód arra, hogy eleget tegyenek a diákok ösztöndíjas kötelezettségeiknek, akkor a korábbi hazatérésük rendkívüli eseménynek számít és költségeik elszámolhatóak.

Schanda Tamás megjegyezte: az együttműködési programokat kisebb mértékben érintette a járványhelyzet, a személyes megbeszélések helyett jól működnek a virtuális egyeztetések.

Aláhúzta, a cél a vírus második hulláma alatt is az, hogy a hallgatók sikeresen teljesítsék a mostani tanévet, amiben az egyetemi oktatókra, professzorokra hatalmas szerep hárul.