Bővülő jogálllamisági eszköztárról szavaz az EP

Visszautasította az elmúlt napok Magyarországgal szembeni sértegetéseit hétfőn az EP-ben Deutsch Tamás. Közben az ellenzék brüsszeli képviselői ismét az erős jogállamisági garanciák mellett szólaltak fel. Az uniós kifizetések mellé rendelendő feltételrendszerről, illetve az EU egyre bővítendő jogállamisági eszköztáráról továbbra is parázs vita zajlik.

Jourová bizottsági alelnök az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2020- október 5-én. Fotó: Alexis HAULOT Forrás: Európai Parlament

Az uniós kifizetések és a jogállamiság kapcsolata, valamint az Európai Parlament (EP) által újonnan beharangozott, uniós értékeket védő ellenőrző mechanizmus is terítékre került a testület hétfői ülésén Brüsszelben. Politikailag túlfűtött témáról lévén szó, a vitát Vera Jourová és Didier Reynders jogállamisági ügyekben illetékes uniós biztosok nyitották meg, majd mindketten éltették az Európai Bizottság által múlt héten bemutatott jogállamisági jelentéseket. Ismert, a dokumentumok főként Magyarországról és Lengyelországról kaptak kemény kritikát: Varga Judit igazságügyi miniszter több részes online bejegyzéssorozatban világított rá azok kettős mércét idéző elemeire.

Jourová az Európai Bizottság alelnökeként mindenesetre arról beszélt az EP-ben: az éves, tagállamokra lebontott jelentések a megfelelő lépcsőfokot jelentik afelé, hogy az EU a jövőben folyamatosan bővítse a jogállamisági eszköztárát.

Jourová bizottsági alelnök az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2020. október 5-én
Fotó: Európai Parlament

– Erre amiatt van szükség, mert a múltban naivak voltunk – mondta a liberális biztos, üdvözölve az EP által szorgalmazott ellenőrző mechanizmust, amely gyakorlatilag kiegészítené a hetes cikkely szerinti eljárásokat és az éves jogállamisági jelentéseket, s külső szakértők segítségével elemezné valamennyi uniós alapérték meglétét az EU-országokban. A kezdeményezésről szerdán szavaznak a képviselők.

Deutsch Tamás: Elfogadhatatlan a sértegetés

A jogállamisági vita magától értetődően magyar felszólalókban is bővelkedett. Az uniós keretköltségvetés feltételrendszerével kapcsolatosan Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője beszélt az elmúlt napok Magyarországgal szembeni méltatlan kritikáiról. „Annak az országnak a polgára vagyok, amelyet a jogállamiság dicsőségére betegnek minősített Jourová biztos. A jogállamiság iránti mély elkötelezettségtől vezetve azt mondta, hogy a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni. A hazámat a napokban a jogállamiság nevében pedig azzal fenyegette meg az EP szocialista német alelnöke, hogy pénzügyileg ki kell éheztetni.

Sértegetés, fenyegetés, politikai zsarolás, hatalmi arrogancia. Ez teljességgel elfogadhatatlan”

– mondta a Fidesz-alapító, aki a helyszínen a német EU-elnökséget képviselő Michael Rothnak azt ajánlotta a figyelmébe: a kommunista párttitkárokra emlékeztetnek az idézett megszólalások.

– Elbírtunk velük, kivívtuk a szabadságunkat. El fogunk bírni ezekkel a támadásokkal is – zárta felszólalását Deutsch Tamás.

A vitában a német szociáldemokrata külügyi államtitkár a német elnökség friss, szerinte kompromisszumos jogállamisági javaslata mellett érvelt, amit a magyar kormány – másik nyolc EU-állam mellett – még a múlt héten elutasított.

A Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője.
Fotó: Európai Parlament

A hazai ellenzék részéről Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció, illetve Donáth Anna Momentumos EP-képviselő is felszólaltak Brüsszelben, s minél erősebb jogállamisági garanciákat vizionáltak az uniós kifizetések mellé. Dobrev szerint utóbbit az adófizetőkért folytatott küzdelem kívánja meg, nekik ugyanis jogukban áll tudni, mi történik a közpénzzel. Donáth Anna pedig a kérdésben összezáró varsói és budapesti kormányoknak ment neki. Mint azt mondta, egy olyan jogállamisági mechanizmusra van szükség, amit két egymásnak falazó kormány nem tud kijátszani.

Barley elmozdítását kezdeményezik a lengyelek

Lengyelországból is kemény bírálatot kapott a brüsszeli jelentéscsomag: Beata Kempa, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselője, volt varsói miniszter megismételte azt a magyar részről is hangoztatott érvet, miszerint jogi alapja sem volt a dokumentumok elfogadásának.

– Az abortuszt, a genderideológiát, a szexuális kisebbségeknek nyújtott speciális jogokat akarják ránk erőszakolni

– érvelt a képviselő. Ugyancsak a PiS EP-delegációjának részéről ismertették tegnap, hogy a Magyarország és Lengyelország kiéheztetéséről szóló megjegyzése miatt Katarina Barleynak, az EP baloldali alelnökének elmozdítását kezdeményezik.

Barley egyébként szintén felszólalt a hétfői vitán, ám az elmúlt sajtónyilatkozataihoz képest visszafogottan beszélt: szerinte a jogállamisági mechanizmus léte nem jelentheti kompromisszum tárgyát, és igenis örül neki, hogy elkészült a brüsszeli jelentéscsomag.

Lapunk írt róla korábban: az uniós intézmények és a tagállamok jelenleg is tárgyalnak arról, hogy pontosan milyen feltételrendszerrel kerüljön végrehajtásra az állam- és kormányfők által a nyáron kidolgozott pénzügyi csomag – ezt ugyanis többen továbbra is jogállamisági feltételekhez kötnék. Utóbbit a jogállamiság margóján általában kipécézett varsói és budapesti kormányok ellenzik leginkább.