Bővülő jogálllamisági eszköztárról szavaz az EP

Visszautasította az elmúlt napok Magyarországgal szembeni sértegetéseit hétfőn az EP-ben Deutsch Tamás. Közben az ellenzék brüsszeli képviselői ismét az erős jogállamisági garanciák mellett szólaltak fel. Az uniós kifizetések mellé rendelendő feltételrendszerről, illetve az EU egyre bővítendő jogállamisági eszköztáráról továbbra is parázs vita zajlik.

Jourová bizottsági alelnök az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2020- október 5-én. Fotó: Alexis HAULOT Forrás: Európai Parlament

A Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője.
Fotó: Európai Parlament

A hazai ellenzék részéről Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció, illetve Donáth Anna Momentumos EP-képviselő is felszólaltak Brüsszelben, s minél erősebb jogállamisági garanciákat vizionáltak az uniós kifizetések mellé. Dobrev szerint utóbbit az adófizetőkért folytatott küzdelem kívánja meg, nekik ugyanis jogukban áll tudni, mi történik a közpénzzel. Donáth Anna pedig a kérdésben összezáró varsói és budapesti kormányoknak ment neki. Mint azt mondta, egy olyan jogállamisági mechanizmusra van szükség, amit két egymásnak falazó kormány nem tud kijátszani.

Barley elmozdítását kezdeményezik a lengyelek

Lengyelországból is kemény bírálatot kapott a brüsszeli jelentéscsomag: Beata Kempa, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselője, volt varsói miniszter megismételte azt a magyar részről is hangoztatott érvet, miszerint jogi alapja sem volt a dokumentumok elfogadásának.

– Az abortuszt, a genderideológiát, a szexuális kisebbségeknek nyújtott speciális jogokat akarják ránk erőszakolni

– érvelt a képviselő. Ugyancsak a PiS EP-delegációjának részéről ismertették tegnap, hogy a Magyarország és Lengyelország kiéheztetéséről szóló megjegyzése miatt Katarina Barleynak, az EP baloldali alelnökének elmozdítását kezdeményezik.

Barley egyébként szintén felszólalt a hétfői vitán, ám az elmúlt sajtónyilatkozataihoz képest visszafogottan beszélt: szerinte a jogállamisági mechanizmus léte nem jelentheti kompromisszum tárgyát, és igenis örül neki, hogy elkészült a brüsszeli jelentéscsomag.

Lapunk írt róla korábban: az uniós intézmények és a tagállamok jelenleg is tárgyalnak arról, hogy pontosan milyen feltételrendszerrel kerüljön végrehajtásra az állam- és kormányfők által a nyáron kidolgozott pénzügyi csomag – ezt ugyanis többen továbbra is jogállamisági feltételekhez kötnék. Utóbbit a jogállamiság margóján általában kipécézett varsói és budapesti kormányok ellenzik leginkább.