Futólag volt téma a jogállamiság az EU-csúcson

A német EU-elnökség színeiben Angela Merkel kancellár ismertette a költségvetési tárgyalások helyzetét Brüsszelben.

Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson 2020. október 1-jén. Fotó: Olivier Hoslet Forrás: Reuters

Péntek kora délután véget ért az EU állam- és kormányfőinek főleg külpolitikai témákra fókuszáló csúcstalálkozója Brüsszelben. Lapunk is írt róla: többek között Törökország, Belarusz és a hegyi-karabahi konfliktus állt az országvezetők tárgyalásainak középpontjában. A német EU-elnökség színeiben a találkozót követően

Angela Merkel kancellár viszont arról beszélt, hogy futólag a jogállamiság és a költségvetés kérdéséről is egyeztetett többek között Orbán Viktor magyar, illetve Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökökkel.

Az elmondása szerint utolsó kancellári ciklusát töltő Merkel úgy fogalmazott: nem könnyű a helyzet a jelenleg is zajló költségvetési tárgyalásokban, de „optimista”, szerinte fontos fejezethez jutottak a felek. – Az a benyomásom, hogy az Európai Parlament konstruktív módon áll a kérdéshez – tette hozzá.

Az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnök szintén arról beszélt, hogy folyamatban vannak az egyeztetések az uniós intézmények és a tagállamok között az ügyben, így a csúcstalálkozón a pénzügyekről nem zajlott intenzív vita, hanem

a német EU-elnökség prezentálta a tárgyalási folyamat jelenlegi helyzetét.

– Futólag egyeztettünk a kérdésről – ezt már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tette hozzá, aki szerint valóban kiemelkedően összetett a jogállamisági kérdés, de az sem titok, hogy a júliusban tető alá hozott megállapodást mielőbb végre akarják hajtani. – Nehéz vita lesz, de biztos vagyok benne, hogy az Európai Parlament és a tagállamok megtalálják a politikai akaratot az előrelépéshez – mondta.

Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson 2020. október 1-jén.
Fotó: Olivier Hoslet / Reuters

Hollandia újra a piros sarokban, Magyarország a kékben

Intenzív alkufolyamat. Angela Merkel telefonon egyeztetett Orbán Viktorral a német EU-elnökség jogállamiságot és az uniós kifizetéseket összekapcsoló friss javaslatáról, de a magyar miniszterelnök nemet mondott a berlini kompromisszumra – derült ki a német Der Spiegel brüsszeli irodájának hét eleji értesüléséből, miszerint a német kancellár és a magyar kormányfő beszélgetésére a múlt héten került sor. Lapunk is több alkalommal írt már róla, hogy a következő uniós keretköltségvetés és a mentőalap margóján jelenleg kemény tárgyalások zajlanak a tagállamokat tömörítő tanács, illetve az Európai Parlament között. Utóbbi testület minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert akar a kifizetésekhez – ebben azonban az állam- és kormányfők nem állapodtak meg nyári maratoni csúcstalálkozójukon, sőt kifejezetten a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően alakult az elfogadott záródokumentum, amely inkább általánosságban beszél az unió pénzügyi érdekeinek védelméről.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe indulva még csütörtökön szintén azt jósolta, hogy formális vagy informális módon biztosan terítékre kerül a nyáron meghozott döntés a keretköltségvetésről és az uniós mentőalapról. – Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel – jelezte, hozzátéve: – A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal.

A Magyar Nemzet arról is cikkezett, hogy továbbra is kiváltképp Hollandiával éles a szembenállás az uniós kifizetések és a jogállamisági feltételek esetleges összekapcsolása miatt: Mark Rutte holland kormányfő az EU-csúcstalálkozón vétót helyezett kilátásba, amennyiben jogállamisági mechanizmus híján akarják elfogadni a gigászi pénzek felett rendelkező paktumot.

A magyar álláspont a német EU-elnökség legfrissebb javaslatáról egyébként ismert. Varga Judit igazságügyi miniszter a héten Facebook-oldalán erről azt írta: elfogadhatatlan, hiszen az uniós szerződések egyoldalú módosítását jelenti azáltal, hogy új jogállamisági mechanizmust helyez kilátásba.