Költségvetési csalások az ügyészség célkeresztjében

Tíz év alatt több mint a felére csökkent a hazánkban regisztrált bűncselekmények száma, derül ki az ügyészi szervezet 2019-es munkájáról az Országgyűlésnek benyújtott jelentésből. A legfőbb ügyész által jegyzett dokumentumból az is kiderül, a szervezet továbbra is kiemelten kezeli a költségvetési csalást.

Polt Péter legfőbb ügyész Fotó: Éberling András

Az elmúlt tíz évben (2010 és 2019 között) a regisztrált bűncselekmények száma több mint a felére csökkent (447 186-ról 165 648-ra) – derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a 2019-es ügyészi munkát értékelő, az Országgyűlésnek benyújtott írásos jelentéséből. A regisztrált bűncselekmények az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján adnak képet a bűnözés alakulásáról. A jelentésben azokról a bűncselekményekről ejtenek szót, amelyekben a büntetőeljárást a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség befejezte (például megszüntette, felfüggesztette, vádat emelt), és amelyhez kapcsolódóan statisztikai adatot szolgáltatott.

Az adatok szerint a legtöbb bűncselekményfajtában csökkent a regisztrált esetek száma. Örvendetes, hogy a 2018. évi növekedést követően a közlekedési (20 922-ről 18 458-ra) és korrupciós (2046-ról 460-ra) bűncselekmények, a kábítószerrel (8146-ról 6566-ra) kapcsolatos bűncselekmények és az embercsempészés (215-ről 90-re) esetében ismét csökkenés volt tapasztalható.

Kevesebb lett a közvéleményt befolyásoló erőszakos bűncselekmények száma is. Tavaly hatvan embert öltek meg szándékosan, 2018-ban még 84-et, 2017-ben pedig 92-t. 2019-ben 637 rablás történt, 2018-ban 710, 2017-ben még 853. Tavaly 8587 garázdaság miatt jártak el a hatóságok, 2018-ban még 9386, 2017-ben pedig 10 547 esetben. Szimpla csalás 2017-ben még 22 197, 2018-ban 19 180, tavaly pedig már csak 14 350 történt.

A vádhatóság munkájáról nyújtott be jelentést az Országgyűlésnek Polt Péter
Fotó: Éberling András

A közvéleményt különösen irritáló költségvetési csalások száma a 2017-es 1880-ról 2018-ban 1749-re, 2019-re pedig 1503-ra csökkent. Ezt a bűncselekményt az ügyészi szervezet továbbra is kiemelten kezeli, és a gazdasági bűncselekmények körében a munkateher szempontjából változatlanul meghatározó szerepet játszik. Továbbra is jellemző a tényleges gazdasági eseményt nem tükröző számlák összegének szerepeltetése az adóbevallásokban, ennek célja pedig tipikusan az általános forgalmi adó elkerülése, illetve a ténylegesen fizetendő adó összegének csökkentése. Tipikusnak mondható a különböző költségvetésekből származó források jogtalan megszerzése, hogy így jussanak haszonhoz a csalók, illetve az adóhatóság megtévesztése különböző adókedvezmények jogosulatlan elérése érdekében. Továbbra is elterjedt módszer, hogy a bűncselekmények tényleges haszonélvezői látják el a költségvetési csaláshoz felhasznált cég irányítását, de az érintett gazdasági társaságok vezető tisztségviselőiként más, a gazdasági és pénzügyi folyamatokra rálátással nem vagy csupán korlátozott mértékben rendelkező személyeket tüntetnek fel. Mindennek következtében a cégnyilvántartásba is valótlan adatok kerülnek, ami a közokirat-hamisítás bűntettének egyik jellemző esete. Az ügyek bonyolultsága miatt a nyomozások felügyelete és különösen az irányítása az átlagosnál nagyobb felkészültséget, az adójogszabályok és az adózással összefüggő ügyintézési folyamatok elmélyült ismeretét igénylik – hangsúlyozza az ügyészi jelentés.

Példaként megemlíti azt az ügyet, amelyben a Fővárosi Főügyészség 2019. május 28-án emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények miatt. A vádlott 2015–2017-ben két kft.-je nevében élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozott. Az EU-ból adómentesen megvásárolt termékek beszerzését strómanok nevére íratott fantomcégek nevében kiállított, valótlan számlákkal igazolta. Az áfát visszaigényelte, amivel a költségvetésnek több mint 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.