időjárás 26°C Ottó 2022. július 2.
logo

Háborús szituációt szült a határunkon a migránshullám

Kérdéses a baloldali összefogás sikere

Kincses Krisztina
2020.11.23. 06:10
Kérdéses a baloldali összefogás sikere

A baloldali összefogás és a 2022-es országgyűlési választásokra a közös jelöltek állításának sikeressége kérdéses – jelenti ki Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a Magyar Nemzetnek írt elemzésében. A közös program és alapértékek mind világnézeti szempontból, mind praktikus szempontból rendkívül nehezen képzelhetők el, ráadásul a pártok már most civil jelöltekben gondolkodnak arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni.

Az alapvető logika, amely a baloldali pártokat mozgatja, abból indul ki, hogy támogatóik száma teljes egészében összeadódna közös jelöltek állítása esetén, ugyanakkor számos nem kormánypárti szimpatizáns számára nehéz döntés lehet olyan jelöltre voksolni, akinek a pártja rendkívül messze áll az adott választó politikai preferenciáitól – fejti ki Palóc André. Így például egy alapvetően inkább baloldali beállítottságú választó számára nem feltétlenül lehet valódi alternatíva egy jobbikos jelöltre szavazni, hiszen olyan pártról van szó, amely pár éve még a parlamentben azt szorgalmazta, hogy – nemzetbiztonsági kockázat miatt – listázni kellene a zsidó származású képviselőket, és amely pártról számos baloldali politikus még nem is olyan régen rendkívül elítélően nyilatkozott. A szocialista Kunhalmi Ágnes 2018-ban például úgy nyilatkozott: „Magyarországon a Jobbik nem a megoldás része, hanem ugyanúgy a problémáink része. Minden Jobbikra leadott szavazat kukába menő szavazat. Minden Jobbikra adott szavazat Orbánt segíti, és mi nem segíthetjük tovább őket.” 2017-ben a szintén MSZP-s Lendvai Ildikó a következőket mondta a Jobbikkal kapcsolatban: „Összefogni a Jobbikkal? Nem, nem, soha!” De nemcsak a szocialisták, a Demokratikus Koalíció is teljesen másképpen állt a Jobbikkal közös politizáláshoz még pár éve. Gyurcsány Ferenc 2017-ben a következőket mondta a párttal kapcsolatban: „Nincs olyan ellenzéki párt, amelyik hajlandó lenne szövetkezni a Jobbikkal. Nyilván mi sem fogunk. Aki összeáll velük, az kiiratkozik Európából. Nem állítom, hogy tíz-tizenöt év múlva nem lehet majd a Jobbikból egy mérsékelt párt. Akár lehet is. De egyelőre fertőzőnek látom még a közelségüket is.”

Kiszűrni a kamupártokat

Palóc André szerint nem meglepő, hogy az ellenzéki pártvezetők elutasítják a kormány által kezdeményezett választási szabálymódosításokat, hiszen kevés olyan, a kormány vagy a kormánypártok képviselői által benyújtott előterjesztés volt az elmúlt tíz évben, amelyet az ellenzéki pártok támogattak volna a parlamentben. Azonban a baloldali pártok annak ellenére támadják a javaslatot, hogy a kormányzati indoklás szerint – amely nagyban az Állami Számvevőszék jelentésén alapszik – a módosítás célja kiszűrni az olyan, úgynevezett „választási pártokat”, amelyek jellemzően a választásokat nem sokkal megelőzően jönnek létre, társadalmi beágyazottságuk és támogatottságuk elenyésző, sokkalta inkább az állami támogatásokhoz való hozzáférés lehet a fő motivációjuk – mutat rá a vezető elemző.

 

Az októberi borsodi időközi országgyűlési képviselő-választás az elvtelen felek szövetségének volt jó példája
Fotó: Facebook/Kunhalmi Ágnes

Nincs közös nevező

Az ellenzéki pártok vezetői ugyan leszögezték, hogy 2022-re közös programmal készülnek és közös alapértékeket fognak lefektetni, ugyanakkor a jelen politikai helyzetben nem tudni, mit is jelent majd ez a gyakorlatban. Nehezen képzelhető el, hogy közös pontokat és alapértékeket fogad majd el egy olyan pártszövetség, amelynek része egy új zöld baloldali, adóemelés-párti Párbeszéd, egy korábban szélsőségesen radikális és antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes Jobbik, egy pártállami múlttal rendelkező MSZP, vagy éppen a liberális Momentum, nem is beszélve a Demokratikus Koalícióról, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc az ország leginkább elutasított politikusa. A közös program és az alapértékek mind világnézeti, mind praktikus szempontból rendkívül nehezen képzelhetők el – hívja fel a figyelmet Palóc André. Így például az EU-hoz való viszonyt illetően jelenleg összeegyeztethetetlennek tűnik az ellenzéki pártok politikája, hiszen ott van az összefogásban az ország szuverenitását feladni akaró Momentum és DK, valamint a korábban az uniós kilépés ötletével és az EU-s zászló égetésével politizáló Jobbik.

Taktikázás a civilekkel

Az ellenzéki pártok azt is kilátásba helyezték, hogy 2022-ben nemcsak saját soraikból fognak majd közösen támogatott jelölteket kiválasztani, de könnyen lehet, hogy civil jelölteket támogatnak majd. A vezető elemző szerint ez alapvetően két okból alakulhat így. Egyfelől elképzelhető, hogy egy-egy körzetben a pártok nem tudnak majd közös nevezőre jutni, így adott esetben jobban elfogadható döntés lehet számukra, ha olyan jelöltre esik végül a választás, aki közvetlenül egyik párthoz sem kötődik, így formálisan egyik párt sem lesz „vesztese” az előválasztási folyamatnak. Másfelől az is lehetséges, hogy van olyan körzet, ahol egyik ellenzéki párt sem rendelkezik komolyabb beágyazottsággal, vagy egyszerűen a kormánypártok támogatottsága a korábbi eredmények ismeretében olyan erősnek mutatkozik, hogy az ellenzéki pártok nem szeretnének a biztosnak tűnő vereséghez saját jelöltet állítani – zárja elemzését Palóc André.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.