Tíz éve nemcsak új polgármestere, de gazdája is van Nyíregyházának

Egy évtizednyi kemény munkával Nyíregyháza felemelkedett a lesajnált települések közül, és fejlődő pályára állt. Először 2010 és 2012 között a várost meg kellett menteni a csődtől, majd a következő ciklusban fejlesztések sorát valósították meg. Ebben az öt évben a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésre koncentrálnak, és nagy figyelmet fordítanak a fia­talok megtartására, hazacsábítására. Az emberek Nyíregyházán értékelik a polgári városvezetés fáradozásait és hálásak az elért eredményekért.

Kovács Ferenc, a város első embere fontosnak tartja, hogy minden korosztályra odafigyeljenek Fotó: BACHPEKARYMATE

– Bár már tíz éve volt, amikor Nyíregyháza polgármesterévé választottak, az átadás-átvétel folyamata és az azt követő időszak olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy a mai napig minden mozzanatra jól emlékszem – bocsátotta előre Kovács Ferenc (Fidesz–KDNP), Nyíregyháza első embere, aki 2010-ben Csabai Lászlónét (MSZP) váltotta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település élén. A kormánypárti politikus rámutatott arra, hogy a megválasztását követően egy mindenre kiterjedő, teljes kimutatást kért az önkormányzat pénzügyi helyzetéről.

– A hivatal dolgozói először azt közölték velem, hogy a szállítói tartozások összege 1,3 milliárd forint, ami már önmagában nagyon sok volt ahhoz képest, hogy egy fillér sem volt az önkormányzat számláján.

Nem sokkal később felkértem Szebellédi Istvánt, az akkori Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi Számviteli Karának intézeti tanszékvezetőjét, hogy végezzék el az önkormányzat teljes átvilágítását. Ennek az eredménye december közepén lett meg, s kiderült, hogy valójában 4,7 milliárd forint a lejárt tartozás, s a hitelfelvételből származó adósság megközelítette a 24 mil­liárd forintot. Üres kassza, kifizetetlen számlák, sorban álló hitelezők, kivéreztetett cégek, rosszul megtervezett fejlesztések, a pénzügyi helyzet több mint reménytelen volt – mondta Kovács Ferenc. Hozzáfűzte azt is, hogy az intézmények napról napra éltek, semmi sem működött észszerűen és gazdaságosan.

Erőltetett sikerpropaganda

– Nem fizették a közvilágítást, az elavult távfűtési hálózat miatt bármikor leállhatott volna a fűtés, és közben jöttek a bankvezetők, akik szintén a pénzüket követelték, kilátástalan, csődközeli helyzetben voltunk. Mindez a választások után derült ki, hiszen az előző városvezetés csak a sikerpropagandát erőltette – tájékoztatott Nyíregyháza polgármestere.

Kovács Ferenc emlékeztetett arra, hogy a következő években sokszor kellett kemény döntéseket hozni, és évek óta halogatott problémákat megoldani, de önerőből stabilizálták a város költségvetését. – Először felállítottunk egy diagnózist, koncepciót alkottunk, majd programot készítettünk, amit végrehajtottunk.

Megállítottuk a pénzek elfolyását, a teljes intézményrendszert átvilágítottuk, átütemeztük a hiteleket, sikerült stabilizálni a város pénzügyi helyzetét.

Elsőként az itt adózó kisvállalkozásoknak fizettük ki a rég lejárt szállítói tartozásokat. Felállítottuk a polgármesteri kabinetet, szigorúbb gazdálkodásra bírtuk a város cégeit. Két év alatt megtettük azokat a lépéseket, amelyekkel elkerültük a pénzügyi összeomlást – fogalmazott a polgármester.

Hét éve nincs hiány

Az első komolyabb fejlesztést 2013-ban tudták elindítani, azóta a város költségvetésében nincs hiány. A helyzet akkor lett még könnyebb, amikor az állam átvállalta a város adósságállományát. – A rendteremtés után jöhettek a fejlesztések minden területen. A távhő rendszerre és a belvíz elleni védekezésre több milliárd forintot fordítottunk, és további beruházásokat tervezünk. Hatalmasat léptünk előre a földutak aszfaltozásában, út- és járdaépítésben, csomópontok újultak meg és körforgalmak épültek, s mára megközelíti a nyolcvan kilométert a kerékpárút-hálózatunk hossza. Nagy eredmény, hogy megépült a nyugati elkerülő út, és ezzel 75 százalékban elkészült a város körüli körgyűrű. Az elmúlt években mind a kilenc bölcsődénket és 34 óvodánkat felújítottuk, újat is építettünk a kórház területén, aminek most, koronavírus-járvány idején, nagy hasznát vesszük. Nagyon sokat költöttünk más intézményeink, az iskolák, egészségügyi és szociális ellátórendszer épületeinek energetikai fejlesztésére és korszerűsítésére. Felújítottuk a gyógyfürdőnket is, és egy sikeres minősítési folyamatnak köszönhetően Sóstógyógyfürdő nemzeti gyógyhely lett – sorolta az eredményeket a polgármester.

Kovács Ferenc, a város első embere fontosnak tartja, hogy minden korosztályra odafigyeljenek

Szavai szerint a turisztika a másik olyan terület, ahol nagyon jó eredményeket értek el. Építettek két hotelt, amelyek a város tulajdonában vannak, mindkettővel díjakat nyertek. A fejlesztéseknek hála a vendégéjszakák száma tíz év alatt 110 ezerről 250 ezerre növekedett, és jelentősen emelkedett az ellátás színvonala is. – Az emberek pedig elismerik a munkát, ennek eredményeként a Fidesz 2010 óta itt minden választást megnyert. Az elmúlt két ciklusban a polgári erőknek mindig kétharmaduk volt a közgyűlésben. Tavaly ezt nem sikerült megismételni, mert két körzetet öt-öt szavazattal elbuktunk,

de 1990 óta először fordult elő, hogy a Fidesz ötven százalék fölött szerepelt egy választáson.

Mindezt úgy, hogy két megyei jogú városban, Hódmezővásárhelyen és nálunk volt ki-ki meccs. S amíg a jobboldalinak kikiáltott Hódmezővásárhelyen elvérzett a Fidesz–KDNP, addig nálunk, a baloldali bázisú Nyíregyházán nyertünk, ami hatalmas eredmény

– emelte ki Kovács Ferenc.

Megtartanák a fiatalokat

A politikus szerint ez sok mindennek is köszönhető, az elért eredmények mellett többek között annak, hogy minden korosztályra odafigyelnek. S ennek az odafigyelésnek csak egy kis szelete a fiatalokat megszólító Hazavárunk program, a minden évben biztosított tanszercsomag-támogatás az alsó tagozatos diákoknak vagy a karácsonyi ajándékcsomag a város nyugdíjasainak. Utóbbiak száma több mint 25 ezer fő.

Az elért eredmények ellenére a polgári városvezetés nem dől hátra Nyíregyházán, hanem tovább építi a megyeszékhelyet. – Az első ciklus a város rendbe hozataláról szólt, a következő öt évben pedig felújítottuk az intézményeinket és az infrastruktúrát.

A mostani ötéves ciklusban a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésre koncentrálunk, és arra, hogy a fiatalokat megtartsuk a városban, sőt lehetőség szerint hazacsábítsuk őket.

Ehhez munkahelyekre van szükség, a helyi cégek sokat bővítettek eddig is, de ezt a munkát folytatni kell. Új ipari parkot hozunk létre, amelynek köszönhe­tően további vállalkozások települhetnek be. Ezzel tovább növekedhetnek a bevételeink, és több forrás marad a város további fejlesztésére. Ehhez ma már megvan az erőnk – fűzte hozzá.

A városháza előtti téren az adventi díszítés zajlik, de a járványhelyzet miatt idén a programok és a vásár is elmarad. A megyeszékhely központjában – a kora délutáni időpont ellenére – sokan sétálgatnak, a diákok hazafelé tartanak az oktatási intézményekből, míg mások az ügyeiket intézik. Nem panaszkodhat a forgalomra az egyik Dózsa György utcai büfé sem, ahol ebédidőben sokan csillapítják éhségüket. Így tesz két fiatal nő is, egyikük helyben lakik, míg barátnője egy éve költözött el Nyíregyházáról, de a városban nőtt fel. Mindketten arról beszélnek, hogy szeretik a települést, mert a megyeszékhelyen minden fontosat elérnek, jó a tömegközlekedés, magas a szolgáltatások színvonala, és helyben sok jó program van. Nagyon örülnek annak is, hogy évről évre egyre több épület, intézmény újult meg, a kerékpárutak építését pedig kifejezetten üdvözölték. – Jellemzően el tudnak helyezkedni a városban az emberek, de sok függ attól, hogy egy adott munkakeresőnek milyen szakmája, hivatása van – jegyezték meg egyetértve.

Nyíregyháza megkerülhetetlen

Egy idősebb férfi a városháza előtti téren várakozik. Először – többekhez hasonlóan – nem kíván a várossal kapcsolatos érzéseiről beszélni, aztán meggondolja magát. Elmondja, hogy évtizedekkel ezelőtt költözött Nyíregyházára, ahol munkát és szolgálati lakást kapott. A gyermekei itt nőttek fel, és ma már ő is teljes mértékben a sajátjának érzi a várost. A férfi úgy véli, hogy a megyeszékhely megkerülhetetlen a régióban, a szerepe megkérdőjelezhetetlen a térségben, talán túlságosan is központi szerepet tölt be.

Szavai szerint Nyíregyháza látványos fejlődésen van túl, és az utóbbi időkben rengeteg kevésbé szembetűnő, de nagyon is fontos, főként infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak helyben végre.

Kiemeli ugyanakkor, hogy még mindig a kelleténél több nehéz sorsú ember él a városban, akik a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt még frusztráltabbak. Kitért arra is, hogy bár a Nyíregyházi Egyetem mára vesztett a vonzerejéből, ma már a felvételiző fiatalokért küzdenek, és nem a diákok harcolnak a helyekért. – Meg kellene nyitni az egyetemet a felvidéki és a kárpátaljai hallgatók előtt, persze a koronavírus-járvány miatt ez most nem lehetséges – teszi hozzá. Kérdésre rámutat arra, hogy nagy fejlesztésekre már nincs helyben szükség, minden megvan Nyíregyházán, amire az embereknek szükségük lehet.

Helyben minden elérhető

Egy fiatal férfi az egyik pénzintézet előtt várakozik, és közben nyugodtan cigarettázik. Elmondja, hogy a feleségével Ungvárról költöztek ide, jól érzik magukat, megtalálták a számításukat, ezért házat szeretnének venni helyben. Szeretik a várost, mert nyugodt, itt képzelik el a jövőjüket. Kritikaként azt fogalmazza meg, hogy reggel és délután túl nagy a forgalom a központban, olyankor nehéz közlekedni, s a közbiztonságon is lehet még javítani. A férfi is úgy gondolja, hogy a város békés, és minden elérhető egy család számára.

A városközponthoz közel, az egyik parkban egy négygyermekes anyuka legkisebb lányát tolja babakocsiban. Ő az oktatás magas színvonalát emeli ki pozitívumként. – Mind a három nagyobb gyermek más bölcsődébe, óvodába és iskolába járt és jár, de csak pozitív tapasztalataink vannak, nagyon jók helyben a tanárok – hangsúlyozza a nő. Nem örül azonban annak, hogy a településen alacsony a közlekedési kultúra, és sokszor nehéz a központban parkolóhelyet találni. Ám ő is szereti várost, amit barátságosnak, biztonságosnak tart, és ahol szerinte is minden elérhető, amire egy családnak szüksége van. Ő ezt gondolja a legfontosabbnak.