A 4iG digitalizálta a Seuso-kincset

Vasárnaptól ingyenesen látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum virtuális kiállítása.

Budapest, 2018. június 26. A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet egyik darabja, az úgynevezett Geometrikus kancsók és mosdótál a Magyar Nemzeti Múzeumban 2018. június 26-án. A József nádor-teremben látható tárlat a jelenleg ismert 14 műtárgyat, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A Magyar Nemzeti Múzeum a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának támogatásával nyitja meg a Seuso-kincs – Pannónia fénye című 3D-s virtuális kiállítást. Az ingyenes online tárlaton a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg. A kiállítás december 13-tól ingyenesen látogatható, a múzeum lehetőséget biztosít arra is, hogy a látogatók élő tárlatvezetéssel tekintsék meg az alkotásokat, ezekre az alkalmakra előzetes regisztráció szükséges.

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet egyik darabja, az úgynevezett Geometrikus kancsók és mosdótál a Magyar Nemzeti Múzeumban. A József nádor-teremben látható tárlat a jelenleg ismert 14 műtárgyat, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Seuso-kincs – Pannónia fénye című páratlan kiállítás a 4iG Mensor3D üzletág digitalizációjának és támogatásának köszönhetően tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján. Az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban, és emellett bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek, illetve az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését. Néhány leletet olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D technológiának köszönhetően az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők. Ennek köszönhetően a késő római kori, IV–V. századból származó ezüst- és réztálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak a virtuális tárlat látogatóinak.

A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozicionálja a késő római nemesfémtárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét. A 4iG Mensor3D digitális technológiával, a műkincsekről nagy felbontású szkenneléssel készített valósághű modelleket most először tekintheti

meg online formában a nagyközönség.

„Sikerült hatékonyan közelíteni múzeumunk céljait és szemléletét a ma elérhető legkorszerűbb 3D virtuális technológia lehetőségeihez, hogy a járvány idején is széles körben, korábban sohasem látott részletességgel mutathassuk be a Seuso-kincset” – hangsúlyozta a múzeum közleményében Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. „A 4iG-vel közösen egyfajta kutatás-fejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest” – tette hozzá a főigazgató.

„A virtuális kiállításba integráltuk a korábban nagy pontossággal digitalizált kincset. A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látogatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak” – emelte ki Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója, aki hozzáfűzte: „Célunk a speciális ipari digitális technológiák alkalmazásának kiszélesítése és a tapasztalatszerzés volt, ezért döntöttünk úgy, hogy a munkánkkal támogatjuk a kiállítás megvalósulását.”

4iG Mensor3D a Magyar Nemzeti Múzeumban

A 4iG ebben a kutatás-fejlesztési projektjében új környezetben hasznosította a sokrétű ipari és térinformatikai területeken bevált Mensor3D technológiát. A kiállításon dolgozva számos új informatikai, grafikai és esztétikai kihívást kellett megoldaniuk a szakembereknek. A 4iG mérnökcsapata a kiállítási terek felméréséhez a NavVis M6 mobil szkennerét, az állomány megjelenítésére az IndoorViewer programot használta. A 3D szkennelési rendszer alapvetően mérnöki feladatokra szolgál, de a fejlesztőknek sikerült a múzeumra optimalizálni a szórakoztató tájékoztatáshoz szükséges vizuális élményt. A technológia lényege, hogy a képi megjelenítés során nemcsak egy programozott 3D teret tekinthetnek meg a látogatók, hanem a 3D-ben lézerszkennelt valós kiállítóteret és az ebben helyet kapó eredeti tárgyakat is.

A 4iG Mensor 3D-ről

A 4iG Mensor3D alapvető tevékenysége: 3D precíziós felmérés, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatások, a megrendelőnek szükséges digitális modellek, videók, elemzések készítése. Feldolgozott felmérési eredményeire, például felület- és környezetmodelljeire milliméter pontosságú utólagos vizsgálatokat és tervezést lehet alapozni, amelyek akár online és real time is elérhetővé tehetők, részei lehetnek olyan összetettebb rendszerek fejlesztésének, működtetésének, mint például az Ipar 4.0, Smart City, PropTech, Safety&Security, vagy az autonóm gépjármű megoldások.

Főbb felhasználási területek:

műemlékvédelem, régészet, kulturális örökség megőrzés;

építészet és facility management (tervezés, kivitelezési és épületüzemeltetési, ingatlankezelési ellenőrzés, monitoring);

ipari alkalmazás (jármű-, gép-, eszközgyártás, logisztika, Ipar 4.0);

olaj- és gázvezeték-felmérés;

reverse engineering (mérnöki rekonstrukciós visszafejtés);

katasztrófavédelem;

igazságügy (bírósági eljárás, nyomozás, tűzeset-kivizsgálás, szakértői tevékenység támogatása); szolgáltatás (minőségbiztosítás, idegenforgalmi fejlesztés).