Az Európai Parlament ismét felülírná Orbánék akaratát

Az EP ma kritizálhatja első ízben az állam- és kormányfők múlt heti, jogállamisági kompromisszumát. Az intézményközi harcban Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére nehezedik nyomás, aki szerdán a testület brüsszeli plenárisán azzal próbálta lekenyerezni a képviselőket: az általuk kiharcolt jogállamisági rendeletet az országvezetők lényegében nem nyitották újra. Orbán Viktort az EP-vitában a megszokottnál is többször emlegették: egy szélsőbaloldali képviselőnő szerint a magyar miniszterelnök a farkas, aki felfalta Európát.

EP Plenary session - Joint debate - Conclusions of the European Council, MFF, Rule of Law Conditionality and Own Resources Fotó: Ricciardo Parregiani Forrás: European Parliament

Az Európai Parlament szerda délelőtt vitatja meg az állam- és kormányfők múlt heti uniós csúcsértekezletének eredményeit, így a keretköltségvetés és mentőalap ügyében elért kompromisszumot.

A balliberális többségű testületnek nem tetszik a jogállamisági rendelet országvezetők általi értelmezése, ezért állásfoglalásban készül tiltakozni ellene. Az EP legnagyobb frakcióinak indítványa szerint egyenesen felesleges az állam- és kormányfők következtetéseinek tartalma.

„A jogállamiságról szóló rendelet alkalmazhatóságát, célját és hatályát az említett rendelet jogi szövege egyértelműen meghatározza” – írják állásfoglalás-tervezetükben, hozzátéve: az országvezetőket tömörítő Európai Tanács egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének, mivel az értelmezés az Európai Bíróság feladata.

A négypárti (Európai Néppárt, szociáldemokraták, liberálisok és zöldek) dokumentum szerint „az Európai Tanács következtetései nem tehetők kötelezővé a bizottság számára a jogi aktusok alkalmazásakor”. Felszólítják arra is az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy a bizottság az uniós szerződések őreként biztosítsa a rendelet teljes körű alkalmazását a társjogalkotók által elfogadott időponttól.

Amennyiben egy tagállam a rendelet vagy egyes részeinek megsemmisítését kéri, a parlament megvédi annak érvényességét a bíróság előtt, és elvárja, hogy a bizottság támogassa a parlament álláspontját; kiemeli, hogy ebben az esetben a parlament fel fogja kérni a bíróságot, hogy alkalmazzon gyorsított eljárást – áll a tervezetben,

amely Von der Leyennek üzenve arra is emlékeztet: a bizottságot és elnökét az Európai Parlament választja meg.

Az EP-képviselők tehát szerdán szavaznak a szóban forgó, az országvezetők kompromisszumával szemben igencsak kritikus állásfoglalásról. Utóbbiról lapunk is beszámolt a múlt héten: a sokat vitatott és az 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag lengyel–magyar blokkját előidéző jogállamisági rendeletet noha nem nyitották újra az állam- és kormányfők, annak Budapest és Varsó szempontjainak megfelelően, a német EU-elnökség segítségével adtak értelmezési keretet. Ez utat biztosít többek között arra, hogy az EU-államok megtámadják a rendelet jogszerűségét az EU bíróságán. Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök már múlt héten jelezték, hogy élni kívánnak a – a rendelet alkalmazhatóságát valószínűleg késleltető – lehetőséggel.

Plenáris ülés az Európai Parlamentben
Fotó: Európai Parlament/Ricciardo Parregiani

Ursula von der Leyen: nem nyitottuk újra a rendeletet!

Az Európai Bizottság elnöke szerda délelőtt az EP plenárisán védelmébe vette a múlt heti csúcson elért kompromisszumot, ám egyúttal a képviselőket is biztosította arról, hogy az általuk kiharcolt jogállamisági rendelet lényegében érintetlen maradt. – Nem nyitottuk újra a rendeletet – érvelt a bizottsági elnök, aki szerint

2021. január elsejétől egyetlen jogállamisági aggályokat felvető esetet sem söpörnek a szőnyeg alá. Szerinte az országvezetők nem változtattak a feltételrendszer alkalmazhatóságán, az Európai Bizottság pedig objektív és független módon vizsgálja majd a tagállamok potenciális jogsértéseit.

Von der Leyen megerősítette azt is, hogy amennyiben egy tagállam megtámadja a rendelet jogszerűségét az uniós bíróságon, lehetőség nyílik majd gyorsított eljárás lefolytatására. – Az EU bíróságának ítéletét természetesen figyelembe vesszük a feltételrendszer alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozásakor – húzta alá.

A vitában az Európai Néppárt, a legnagyobb EP-frakció részéről Manfred Weber vízválasztónak nevezte, hogy az alapértékek tiszteletéhez kötik a kifizetéseket.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy az EU bővítésének folyamata előbb a jogállamisági követelmények erősödéséhez, majd azok gyengüléséhez vezetett.

A feltételrendszer nem adott ország ellenében jött létre, hanem egész Európa érdekében – érvelt Weber.

A szélsőbaloldali EP-képviselőnő, Manon Aubry a magyar kormány régi kritikusa
Fotó: Európai Parlament/Parregiani

A zöldek és a baloldal megint a miniszterelnököt emlegették

Orbán Viktor neve talán a megszokottnál is többször hangzott el a szerda reggeli EP-vitán. Manon Aubry, a francia szélsőbaloldali képviselő, a hazai kormány régi kritikusa azt találta mondani, hogy

Orbán Viktor az EU-csúcson gonosz farkasként falta fel Piroskát, azaz Európát.

Aubry mindezzel azt akarta szemléltetni, hogy szerinte az EP rendeletét felvizezték, és Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is elbuktak a polgárok érdekvédelmében.

A magyar kormány másik bevett kritikusa, a zöldpárti Terry Reintke Ursula von der Leyent kérdezte arról, hogy az uniós bizottság valóban fél-e az „autokrata” vezetőktől.

A német EP-képviselőnő sérelmezte azt is, hogy Magyarországon „túl hangosan ünnepelték” a múlt heti kompromisszumot. Reintke felszólalásában lényegében számon kérte az Európai Néppártot, hogy miért nem szabadul meg a Fidesztől.