Előzetesen Sargentiniéknek adott igazat az Európai Bíróság

Az Európai Unió Bírósága nagy valószínűséggel el fogja utasítani a magyar kormány keresetét, amelyben Budapest a Sargentini-jelentés 2018-as megszavazásának jogszerűtlen módjára hivatkozott. A csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítvány megalapozatlannak nevezi a hazai keresetet. A Sargentini-jelentés alapján indított, Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás egyébként azóta sem vezetett eredményre, annak tartalmát sorozatos kritikák érik Brüsszelben is.

A holland képviselőnő politikai nyomást akart gyakorolni Fotó: Európai Parlament

Az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka csütörtökön bemutatta jogi szakvéleményét a Sargentini-perben, s egyúttal elutasította a magyar kormány érveit, miszerint az Európai Parlament vétett az eljárási szabályai ellen, amikor 2018-ban megszavazta a magyar jogállamiságot bíráló jelentést.

Michael Bobek főtanácsnok szerint a magyar kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni.

Az indítvány értelmében az EP eljárási szabályzata a szóban forgó szavazáskor „egyértelműen kizárta a tartózkodásokat”. Megállapítják azt is, hogy az európai parlamenti képviselők is tisztában voltak vele, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolják majd leadott voksnak, így „azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól”.

A főtanácsnoki indítvány javaslatot tesz a megoldásra, s a jogügyek döntő többségében iránymutató a majdani ítéletére nézve. A Sargentini-perben utóbbi hetek múlva jöhet.

Két éve már, hogy zajlik a per

Budapest 2018 őszén fordult az EU bírói fórumához, miután szerintük a magyar jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés megszavazásakor az Európai Parlament nem tartotta be saját eljárásrendi szabályait. Trócsányi László, akkori igazságügyi miniszter a keresetet úgy kommentálta: a szabályok szerint a tartózkodás is szavazat, így nem volt meg a kétharmados többség a jelentés mellett. – Precedens értékű per a mostani, mivel hasonló ügy még nem volt a bíróság előtt – fogalmazott a jelenlegi európai parlamenti képviselő.

Amennyiben az EP a tartózkodó szavazatokat is leadott voksnak számítja, a jelentés nem kapott volna kétharmados többséget, s az uniós parlament nem aktiválta volna a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. A határozatot ugyanis 448 támogató és 197 ellenző szavazattal, 48 tartózkodó képviselő mellett fogadták el 2018. szeptember 12-én. Emlékezetes az is, hogy az EP Sargentini-jelentésről szóló vitájában Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a hazai álláspontot.

Orbán Viktor és a kormányzati delegáció az EP strasbourgi plenárisán 2018 szeptemberében. Épp Judith Sargentini beszél
Fotó: EU Parliament

A tartalmi aggályok ma is adottak

A Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben, épp akkor, amikor Brüsszelben a jogállamisági ügyeket csúcsra járatják. A Magyar Nemzet is írt róla nemrég:

Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető egy zárt ajtók mögötti ülésen pár hete azt találta mondani: a magyar jogállamiságot elítélő dokumentum érvei nem állnák meg a helyüket egy bírói fórum előtt.

2018-ban márpedig az Európai Néppárt számos EP-képviselője – köztük Weber – is megszavazták a jelentést. Annak elfogadását erős zöldpárti nyomásgyakorlás előzte meg az uniós parlamentben.

A Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás egyébként azóta sem vezetett eredményre: a kormány az uniós tanácsban zajló meghallgatásokon válaszolt az EU-s tagországok kérdéseire. Két év alatt összesen három ilyen ülést tartottak. A német EU-elnökség nevében Angela Merkel kancellár még a nyáron ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem hagyja majd „a levegőben lógni” a magyar eljárást.