Újra jogellenes módszerekkel küzd az EU a „jogállamiságért”, és próbálja legitimálni a Sargentini-jelentést – hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ legfrissebb gyorselemzésében. Mint azt korábban megírtuk, Soros György milliárdos spekuláns alapítványain, illetve az általa finanszírozott nem kormányzati szervezeteken keresztül behálózta az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) is, a testület által meghozott ítéleteken keresztül pedig a nemzetállamokat is destabilizálja.
Most az uniós bíróság főtanácsnoka állítja azt az EP-ben kétharmados többséget igénylő Sargentini-jelentés szavazásáról, hogy a kétharmad nem is különleges többség; valamint azt is, hogy
amikor egy képviselő aktívan megnyomja a „tartózkodom” gombot, azt valójában úgy kell tekinteni, mintha nem szavazott, vagyis ott se lett volna.
Michal Bobek főtanácsnok ezzel – a jogot valójában a demokrácia ellen felhasználó érvelésével –
igyekszik legitimálni azt a Sargentini-jelentést, amely szintén megalapozatlan érvek alapján
indította el Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást 2018 őszén.
Az Európai Unió Bírósága nagy valószínűséggel el fogja utasítani a magyar kormány keresetét, amelyben Budapest a Sargentini-jelentés 2018-as megszavazásának jogszerűtlen módjára hivatkozott, holott a jelentés alapján indított, Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás azóta sem vezetett eredményre, annak tartalmát sorozatos kritikák érik Brüsszelben is.
Az Európai Néppárt szerdai európai parlamenti frakcióülésén vita kerekedett a magyar és lengyel költségvetési vétó miatt. Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető a jogállamisági diskurzus margóján pedig azt találta mondani:
a magyar jogállamiságot elítélő Sargentini-jelentés érvei nem állnák meg a helyüket az Európai Unió Bírósága előtt.
A bajor politikus tehát kimondta a magyar kormány korábbi érvét, miszerint jogi szempontból aggályos a dokumentum – értesült lapunk néppárti forrásokból.
Az Alapjogokért Központ gyorselemzése teljes terjedelmében itt olvasható:
