Leromlóban a budapesti tömegközlekedés

Az elmúlt több mint egy évben mindössze egy kamucéggel kötött mutyigyanús szerződésre futotta a Karácsony Gergely-féle fővárosi vezetéstől a buszbeszerzések terén, miközben a BKV vezérigazgatója is arról beszélt, hogy évente legalább száz-százötven új buszt kellene vásárolni. Míg a városvezetés a hozzájuk közel álló üzleti köröknek személyre szabott tenderekkel kedvez, addig naponta több száz műszaki hiba miatt kényszerülnek leállásra a budapesti tömegközlekedési eszközök.

Fotó: Andras Eberling

– Ha Karácsony Gergely továbbra is sunyít, és elutasít minden érdemi vizsgálatot a botrányos buszbérlési tender ügyében, akkor nem lehet más következtetésre jutni, mint hogy Tüttő Kata, a városfejlesztésért felelős helyettese mellett – akinek volt élettársa, Leisztinger Tamás áll a nyertes kamucég mögött – a főpolgármester is tevékeny részese ennek a botrányos ügynek – jelentette ki lapunknak Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

Hangsúlyozta: a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV) sajtóban megjelent belső vizsgálatának a tartalma egyértelművé teszi, hogy a kétes buszbérlési ügyletben a közlekedési vállalat és a fővárosi önkormányzat döntéshozói tudatosan, a tényeket ismerve hozták ki a közbeszerzés győztesének az offshore hátterű, „biztonsági kockázatot jelentő” kamucéget májusban.

Láng Zsolt közölte: haladéktalanul az offshore hátterű kamucég ügyének érdemi kivizsgálását kezdeményezik ismét, a meglévő és nem teljesített szerződés felmondásával együtt, valamint a hiányzó pótlóbuszok azonnali beszerzését és forgalomba állítását, mert hiányuk a járványhelyzet közepén a budapesti utazók egészségét, életét veszélyeztetheti.

Szürreális kommunikáció

A mindösszesen hat darab busz bérléséről szóló szerződésről már biztosan kijelenthető, hogy mutyit takar, s az is meglehetősen árulkodó, hogy Karácsony Gergely is hazugsággal igyekezett csitítani a kamucég körüli botrányt. A főpolgármester – még a Demszky-korszak szürreális kommunikációját is alulmúlva – többszörösen ellentmondott önmagának, amikor először azt állította, hogy nem kötnek szerződést, holott az október 30-án bizonyíthatóan megtörtént. Később pedig már azt hangoztatta, hogy kötbért követelnek a cégtől a teljesítés elmaradása miatt, ám ez csak az érvényes szerződés megléte esetében lehetséges.

Kockázatos pályázó

Mint arról korábban beszámoltunk, a BKV döntéshozóinak tudniuk kellett arról, hogy a használt, alacsony padlós csuklós autóbuszok bérlésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárására a „legjobb” ajánlatot benyújtó CR–Facilities Zrt. egy frissen alapított, referenciák és jogelőd nélküli vállalat. Ez a Magyar Nemzet birtokába került, a fővárosi közlekedési vállalat belső ellenőrzési főosztálya által készített vizsgálati anyagból derült ki, ahogyan az is, hogy a BKV felügyelőbizottsága tisztában volt azzal is, hogy a Leisztingerhez köthető CR–Facilities Zrt. átvilágítása során közepes szintű vállalatbiztonsági kockázatot állapítottak meg, mivel a cégnek „a tulajdonosi háttere ismeretlen, referenciái nincsenek, működéséről nincs információ”. A vizsgálati anyag szerint a BKV-n belül működő Autóbusz- és Trolibusz-üzemeltetési Igazgatóság már 2020. május 25-én, az ajánlattevő CR–Facilities Zrt. felbukkanásakor azonnal átvilágítást kezdeményezett a vállalatbiztonsági csoportnál, mivel a céget mindösszesen egy héttel azelőtt jegyezték be 17 millió forint törzstőkével „egy alsó hangon is 200 millió forint induló tőkét igénylő projektre”.

Karácsony Gergely főpolgármester az előző városvezetés által megrendelt új Mercedes-Benz Conecto Next Generation buszainak átadásán Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet

Tudtak róla

A vizsgálat megállapításai alapján a BKV döntéshozóinak tudniuk kellett arról is, hogy a CR–Facilitiesnek nincs se telephelye, se fióktelepe, részvényeseiről a cégadatok között nincs információ, a székhelyként megadott címen további 128 cég van bejegyezve, illetve elérhetőségként a cégjegyzésre jogosult személy saját gmailes e-mail címe van megadva. A vállalatbiztonsági csoportnak az is szemet szúrt, hogy a CR–Facilities Zrt.-nek nincs saját honlapja, hirdetései, a cégbejegyzésen kívül nem található róla információ. A jelentés az offshore háttérre utalva arra is felhívta a figyelmet, hogy „feltehető, hogy a CR–Facilities Zrt.-t célzottan erre a közbeszerzésre egy olyan üzleti társaság hozta létre, amely valamilyen okból a háttérben akar maradni”.

A Hír TV Informátor című műsora is számos gyanús körülményt derített fel a CR–Facilities Zrt.-vel kapcsolatban. A tendert megnyerő cég többségi tulajdonosát, a Cratis Ingatlanbefektető Zrt.-t egy ciprusi székhelyű offshore cég, az Agria Holdings birtokolja, és tisztségviselői között Tüttő egykori élettársának, Leisztinger Tamás nagyvállalkozónak az emberei is megtalálhatók. A cég bejegyzett székhelyén az Informátor stábja érdeklődésére eleve olyan telefonszámot adtak a CR–Facilities Zrt.-hez, amelyet a Cratis egyik tulajdonosa, Dudás Rita vett fel, aki rendkívül gyanakvóvá vált, amikor kiderült, hogy a CR–Facilities Zrt. illetékeseit keresik a busztender ügyében. Ráadásul a közbeszerzést megnyerő cégnek mindössze egy munkatársa van bejegyezve, s Tóth Erika vecsési lakcímén senki nem nyitott ajtót a stáb megkeresésére.

Oslói flotta

Szintén rendkívül különös körülmény, hogy a CR–Facilities Zrt.-nek nincsenek saját buszai, és a pályázaton az általa legyőzött cégtől vásárolnák meg az ajánlatában szereplő buszokat. Az adásban arról számoltak be, hogy a székesfehérvári székhelyű Truck-Trailer and Parts Haszongépjármű- és Alkatrész-kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelyén találhatók azok a buszok, amelyekkel az első helyezett nyert, ám azok elképesztő módon a tenderen vesztes cég tulajdonát képezik, s a CR–Facilities Zrt. tőlük akarta megvásárolni a járműveket. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke megerősítette, hogy a vesztes pályázat ugyanazt az Oslóból származó, honosítási procedúrán átesett buszflotta néhány darabját mutatta fel, mint amelyből a BKV jelenleg is bérel. Szerinte ezeket a közbeszerzéseket jellemzően egyetlen cégre írják ki, mivel annak a tulajdonában van az a néhány jármű, amelyet a BKV bérelni szeretne.

Mint azt korábban megírtuk: az április ­28-án kiírt tenderen a BKV-nak 12 hónapra béreltek volna hat, 12 évesnél nem régebbi, legalább Euro IV-es környezetvédelmi besorolású, használt, alacsony padlós autóbuszt. A BKV Zrt. a CR–Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.-t hozta ki a pályázat nyerteseként, ami meglehetősen különös annak tükrében, hogy a céget 2020. május 11-én, azaz egy héttel a pályázati kiírás lezárása előtt alapították meg. A BKV a közbeszerzési eljárásban nyertes céggel október 30-án egyéves, határozott idejű szerződést kötött, a buszmutyibotrány kirobbanását követően azonban a megállapodást felmondta a fővárosi közlekedési vállalat. Amellett, hogy offshore tulajdonosi hátterű társaság a magyar jogszabályok szerint nem nyerhet közpénzből finanszírozott, közszolgáltatást nyújtó közbeszerzésen, a CR–Facilities Zrt. a pályázat azon kritériumának sem felel meg, amely szerint csak olyan cég indulhat az eljáráson, amelynek az elmúlt három üzleti évben az általános forgalmi adó nélkül számított teljes árbevétele elérte a százhatvanmillió forintot.

Csak Kérdések vannak

Még ha nem is lenne egyértelműen kamucégről és mutyigyanúról szó, mekkora segítség hat darab használt busz bérlete egy Budapest méretű metropoliszban? Márpedig megvalósulása esetén mindösszesen ezt az elenyésző mennyiségű beszerzést lehetett volna a Karácsony-féle városvezetéshez kötni. Ugyanis a legutolsó buszbeszerzési kontraktust, amelyet a fővárosi önkormányzat megkötött, még Tarlós István főpolgármesteri hivatali idején hozták tető alá. Ugyanezt a szerződést használta a BKV is, amely alapján lehívott 34 darab török gyártású Mercedes Conecto buszt. Ráadásul a két részletben – decemberben és januárban – érkező járműveket is a kormány utófinanszírozza, a főváros jövőre tehát megkapja a 3,2 milliárd forintnyi összeget. Bár a napokban megtartott buszátadáson Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy keresik a forrásokat, és hogy a szerződésben szereplő maradék 111 buszt is megvásárolják, idén összesen csak negyven szállítóeszközt tudtak beszerezni. A BKV-vezér egyébként maga ismerte el, hogy az ezerhatszáz darabos fővárosi buszpark átlagéletkorának fenntartásához évente legalább száz-százötven új buszt kellene vásárolni. A Közlekedő Tömeg Egyesület közérdekű adatigénylésére a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy naponta átlagosan 207 műszaki hiba történik. Csaknem kétezer-ötszáz járműről van szó, ami azt jelenti, hogy minden tizenkettedik jármű segítségre szorul, beleértve a buszokat, a villamosokat és a trolikat is.