Szemben a tavaszi időszakkal, most könnyen ment a digitális átállás

Komolyabb lemaradások nélkül teljesítették a félévet a digitális munkarendre átállított középiskolások. Személyes konzultációkra azért így is szükség volt, a virtuális számonkérések hatékonyságáról viszont erősen megoszlanak a vélemények – így értékelték a lapunk által megkérdezett fiatalok az otthoni tanulással töltött heteket. A Nemzeti Ifjúsági Tanács és az Országos Diáktanács felmérést indított a digitális oktatás tapasztalatairól, az eredményekkel a döntéshozók munkáját segítenék.

Online Oktatás. 20201202 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A tavaszi, teljes iskolazár után szep­temberben jelenléti oktatásban kezdték meg a tanévet a pedagógusok és diá­kok, de nem sokáig örülhettek egymásnak: a koronavírus-járvány második hulláma miatt Orbán Viktor kormányfő november 9-én bejelentette, hogy a középiskoláknak és a felsőoktatásnak ismét digitális tanrendre kell áttérniük.

A váltásra ezúttal sem volt túl sok idő – mindössze egy nap –, ám az iskolákat ezúttal nem érte váratlanul a helyzet, a lapunk által megkérdezett tanulók szerint sokkal felkészültebben vették az akadályt.

Aktivitási napló

– Tanáraink már szeptemberben előkészítettek kurzusokat a Google Classroom alkalmazásban arra az esetre, ha egyik pillanatról a másikra kell átállni az online tanulásra. Az iskola vezetősége nálunk felmérte az eszközellátottságot is, és azoknak a diákoknak, akiknek szükségük volt informatikai felszerelésre, biztosítottak eszközt, sőt tudomásom szerint az önkormányzattól is kaptak ilyen támogatást a hátrányos helyzetű tanulók – mondta lapunknak Boncsarovszky Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium diákönkormányzatának elnöke, az Országos Diáktanács (ODT) megyei képviselője.

Rámutatott: a tantárgyak többségével online formában is megfele­lően haladtak, még ha nem is sikerült ugyanolyan mélységben elsajátítani a tudnivalókat. – A személyes oktatással nem érhet fel egyetlen online óra sem. Matematikából például kimondottan nagy segítséget jelentett, hogy több alkalommal is tartottunk kiscsoportos konzultációkat. Nem volt könnyű digitálisan tanulni a magyar irodalom, illetve nyelvtan tárgyakat sem, és gyanítom, az érettségire is rá fogja nyomni a bélyegét a személyes találkozások hiánya, de nagy lemaradások azért nincsenek. Testnevelésből aktivitási naplót kellett vezetnünk – magyarázta a diák, hozzátéve: iskolájukat nem kerülte el a vírus, előfordult, hogy egyszerre tíz osztály volt karanténban.

Hiányzik a közösség

Boncsarovszky Péter beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) az ODT-vel közösen felmérést indított a digitális munkarend tapasztalatairól. Megjegyezte, a számonkérések bizonyos online formáit – például videós felelések – sokak szerint érdemes lenne megtartani a járvány utáni időszakban is.

A kutatásról Turi Ádám, a NIT köznevelésért, közoktatásért, illetve a diák- és ifjúsági önkormányzatokkal való kapcsolattartásért felelős elnökségi tagja azt mondta lapunknak: a téli szünet végéig várják a véleményeket. Diákok, szülők és pedagógusok egyaránt kitölthetik az online kérdőívet. – Az eddigi válaszokból az látszik, hogy a többség számára az őszi átállás már nem okozott akkora kihívást, mint a tavaszi. A tanulók véleménye megoszlik a tekintetben, hogy milyen módszereket, platformokat preferálnak, de a legnagyobb probléma egyértelműen a közösségi élet hiá­nya – jelezte Turi Ádám. Hangsúlyozta, kutatásuk eredményét a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjaként minden lehetséges fórumon közvetíteni fogja a döntéshozóknak, a járvány elleni harc végeztével pedig szakértők bevonásával egy hosszabb tanulmányt is szeretnének készíteni a köznevelés járvány alatti helyzetéről.

Hutter Róbert, a fővárosi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium tanulója, a Közép-budai Tankerületi Központ Diákönkormányzati Tanácsának elnöke szintén arról beszélt lapunknak, hogy a tavaszi, rögtönzött átálláshoz képest most sokkal felkészültebbek voltak az intézmények. – A saját iskolámban például különleges, csökkentett óraszámú digitális órarendet hoztak létre, ami a virtuálisan megtartandó órákat tartalmazza. Ezeken a videóhívásos órákon szoktunk haladni az anyaggal, és a többi (csak a normál órarendben szereplő) órán pedig feladatlapok segítségével ismételtünk, gyakoroltunk – mesélte, megjegyezve: a matek és fizika tárgyaknál gyakran ütköznek technikai nehéz­ségekbe, mivel számokat, egyenleteket nehéz egérrel felírni.

Januárra halasztották

– Sajnos sok tantárgyból az erőfeszítések ellenére sem sikerült tartani a hagyományos tempót. Az online órák során, főleg kikapcsolt kamerák mellett, az apró, de fontos visszajelzések nem jutnak el a tanárhoz. Sok esetben, főként a szerényebb, gyengébb vagy visszahúzódó diákok nem merik megállítani az órát, hogy közbekérdezzenek. Emiatt előfordulhat, hogy bár egy osztály a tananyag szerint jól halad, a tanulók egy része mégis lemaradt vagy egyszerűen „elveszett” – fogalmazott Hutter Róbert, majd hozzáfűzte: – Nyílt titok, hogy az online dolgozatokon a diá­kok nemcsak a saját tudásuk alapján válaszolnak, hanem olykor megbeszélik maguk között a kérdéseket, a megoldásokat megnézik online. Emiatt sokszor bekapcsolt kamera és mikrofon mellett kell megírni a számonkéréseket, bár ez nem jelent valódi megoldást. A nagyobb témazárókat, dolgozatokat a tanárok, ha tudták, januárra halasztották, abban reménykedve, hogy azokat már hagyományos keretek között lehet majd megírni. Az online munkarend idején egyébként a dolgozatokon túl felelésekkel, órai aktivitással, beadandó feladatokkal és prezentációkészítéssel is tudtunk jegyeket szerezni – zárta beszámolóját Hutter Róbert.