– A koronavírus-járvány már az elmúlt évet is jelentős részben dominálta, míg az elmúlt évben inkább a gazdasági, szociális védekezés kérdései voltak előtérben, az elmúlt hetekben azonban a védekezés egy új fázisa, az oltóanyagok és vakcinák jóváhagyása uralja a politikai napirendet és a közbeszédet nemcsak Magyarországon, de más európai uniós országokban is – mutatott rá Kovács Attila. Az Alapjogokért Központ európai uniós projektvezetője elmondta, hogy
miközben korábban hazánkat az Európai Bizottság részéről jó pár kritika érte azért, mert különutas, tagállami hatáskörbe tartozó magatartást folytat, a magyar családokat, magyar emberek egészségét előtérbe helyező politika kifizetődött.
Az Európai Gyógyszerügynökség vakcinákkal kapcsolatos jóváhagyására még várni kell, így Magyarország lépéselőnybe került.
A projektvezető szerint az oltási statisztikákat vizsgálva látható, hogy jó pár ország, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael vagy az Egyesült Arab Emírségek ellépett az Európai Unió, de legalábbis annak egyes tagállamai mellett, ami mindenképpen indokolja, hogy egy felelős kormányzat minden olyan lehetőséget megragadjon, amely a koronavírus-járvány leküzdéséhez hozzájárul.
Kovács Attila valószínűsíti, hogy az egészségügyi védekezés kérdése velünk marad az elkövetkezendő hónapokban, a 2021-es politikai és gazdasági agendát nemcsak hazánkban, de európai uniós színtéren is meg fogja határozni a járvány kezelése.
Az Európai Unió külső megítélésének fő kérdése lesz, hogy a koronavírus egészségügyi vonatkozásait hogyan tudjuk kezelni, az Európai Bizottságon, személyesen is Ursula von der Leyenen erős a nyomás, hogy az uniós tagállamok rendelkezésére tudják-e bocsátani a vakcinákat.
Ha a bizottság erőtlen tárgyalási partner lesz a nagy gyógyszercégekkel szemben, az nagyon komoly, akár politikai kockázatot hordozhat magában.
Kovács Attila úgy véli, a fő kérdés az, hogy a bizottságnak milyen jogosítványai legyenek olyan egészségügyi, szociálpolitikai kérdésekben, amelyek ma kizárólag tagállami hatáskörbe tartoznak. Sajnálatos módon a bizottság ezt a válságot is arra próbálja felhasználni, hogy tagállami hatásköröket vonjon magához, megerősítve a tagállamokkal szembeni pozícióját, amely számos tagállamnak, köztük hazánknak sem érdeke.
A 2020 decemberében nyilvánosságra hozott, a köztudatban csak demokráciavédelmi csomagként ismert jogalkotási kezdeményezés kérdése szintén velünk marad ebben az évben is. Kovács Attila elmondta,
arról van szó, hogy az európai bürokraták akarják a tagállamoknak megmondani, mi az a demográfia, így könnyen lehet, hogy a demokrácia és annak értelmezései is napirendre kerülnek idén egyes tagállamokban.
Ugyanaz a veszély fenyeget, hogy az unió az összes tagállamra egységes, uniformizált értelmezését akarja adni annak, hogy egy demokratikus országnak, egy demokratikusnak tartott választásnak miként kellene kinéznie, ami a magyarországi 2022-es választás fényében válik aggasztóvá. Kovács Attila szerint a tagállami kormányoknak résen kell lenniük.
