Schmidt Mária: Kimentettük a hamu alól saját történetünket

Hat év elmélyült erőfeszítései és eredményei világossá tették, a XXI. század magyarjai megőrizték képességüket az újrakezdésre – jelentette ki Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat online záróeseményének sajtótájékoztatóján. Rétvári Bence elmondta, a megemlékezés egyaránt szólt azoknak, akik már nem élnek, mert hazájuk szolgálatáért életüket adták és az ő leszármazottaiknak, valamint azoknak, akik iskolába járnak, hiszen a pedagógusképzés révén egy újfajta szemléletmód, sokféle digitális tananyagrész bekerülhetett a köznevelés rendszerébe.

– A mikor az első világháború századik évfordulójának előestéjén, 2013 őszén Magyarország kormány emlékbizottságot hozott létre, a bizottság tagjai egyedülálló módon úgy döntöttek, hogy nem csupán felelevenítik a száz évvel ezelőtti tragikus eseményeket, nemcsak ünnepségeket, megemlékezéseket, zászlófelvonásokat, emlékmű felújításokat, kiállításokat kezdeményeznek, hanem azt is, hogy száz évnyi tudás birtokában kezdjük el ennek a világrendítő eseménynek az újraértelmezését is – fejtette ki Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Leszögezte: Európában sehol nem fogalmaztak meg ilyen szándékot.

A nagy Európai országok megemlékezései kimerültek abban, hogy megismételték a háború száz éven át szajkózott értelmezését, azt a mesét, amelyet a győztesek alakítottak ki, és ezt száz éven keresztül ismételték.

Míg a világon mindenütt győztesekről és vesztesekről, bűnösökről és ártatlanokról, agresszorokról és békés államokról szóltak az alig egy éven át tartó megemlékezések, addig Magyarország hat évet szánt arra, hogy foglalkozzunk a XX. század meghatározó, legjelentősebb eseményével, amelynek utóhatásai és következményei ma is velünk vannak.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója

Nem véletlen, hogy éppen Magyarország fordította a legtöbb energiát ennek az európai polgárháborúnak a megértésére és egy új értelmezési keret megteremtésére. Schmidt Mária úgy fogalmazott, erre nem azért volt szükség, mintha mindez elégtételt nyújthatott volna óriási veszteségeinkért, Trianonért, hanem, hogy

világossá tegyük magunk és szomszédaink számára is, hogy a háborús logikától átitatott magyarázatok akadályozzák a jelen és jövő sikereit.

Olyan elfogult és hamis konstrukciókat tartanak életben, amelyek az együttműködés ellenében hatnak, és hamis felosztással osztanak győztesekre és vesztesekre minket, így nem engednek utat annak a felismerésnek, hogy az 1914-ben kezdődő százéves háború egész Európát vesztessé tette.

– Ezért a hőseink előtti főhajtás mellett újraolvastuk a történelmünket és friss szemmel néztünk rá a múltra, Magyarországra hívtuk a világ elismert történészeit, vitatkoztunk, értelmeztünk, elemeztünk, értékeltünk, kötetek egész sorát adtuk ki, díjazott honlapot hoztunk lére (www.elsovilaghaboru.hu), pályázatok egész sorát írtuk ki, dokumentumfilmeket készítettünk és a Várkert Bazárban Új világ születik címmel elkészítettük a világ máig egyetlen olyan központi kiállítását, amely ennek a frissességnek a jegyében igyekszik magyarázatot adni arra, miért végezte ki magát az európai civilizáció, amely ötszáz éven át a világ vezető gazdasági és kulturális mozgatóereje volt.

Schmidt Mária közölte: az első világháborús emlékbizottság tagjaival együtt büszke arra, hogy a hamu alól sikerült kimenteni saját történetünket.

– Mert a XX. század legkeserűbb tapasztalata az, hogy a mi történetünket mások akarták elmesélni helyettünk, nekünk, de szerencsére kudarcot vallottak, így a legfontosabb eredmény, hogy a XX. század legnagyobb tragédiájáról úgy beszélhetünk, mint bármely más szuverén nemzet

– mutatott rá a XXI. Század Intézet főigazgatója. Az, hogy a pusztítás addig ismeretlen dimenziói után megmaradtunk és újra talpra álltunk, olyan lelki erőtartalékot adott és ad, amely ma is hasznunkra válik. Hat év elmélyült erőfeszítései és eredményei világossá tették, a XXI. század magyarjai megőrizték képességüket az újrakezdésre – jelentette ki a főigazgató.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az eseményen elmondta: Magyarország kormánya méltóképpen emlékezett meg a nemzet hőseiről. Mint mondta, ha egy ország, egy kormány megemlékezik a hőseiről, akkor méltó a jövőjére, ha elveszíti a múltját, akkor könnyen elveszítheti a jövőjét is. Annyi katona halt meg az első világháborúban, amennyi soha azelőtt és azután katonaként egyetlen háborúban sem.

A nemzetnek kutya kötelessége, hogy amíg fennáll az ország, megemlékezzen nemzeti hőseiről – mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

Az államtitkár kijelentette: a nemzetnek kutya kötelessége, hogy amíg fennáll az ország, megemlékezzen nemzeti hőseiről, ezt tettük mi, több esztendőn keresztül. Mint fogalmazott,

a megemlékezés egyaránt szólt azoknak, akik már nem élnek, mert hazájuk szolgálatáért életüket adták, és az ő leszármazottaiknak, valamint azoknak, akik iskolába járnak, hiszen a pedagógusképzés révén egy újfajta szemléletmód, sokféle digitális tananyagrész bekerülhetett a köznevelés rendszerébe.

A lehető legmagasabb színvonalon igyekeztünk megtenni, ami kötelességünk volt, emlékeztünk 661 ezer elhunyt honfitársunkra, valamint a XX. század legnagyobb sorscsapására. Rétvári Bence hozzátette: egyúttal tanulhatunk is a történtekből, hogy tudjuk, milyen utat kell majd követnünk a jövőben.