Nem sikerült megvédenie a Karácsony Gergely vezette baloldali városvezetésnek a saját kezelése alá tartozó természetvédelmi területet, a Turjánost a XV. kerületben. Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, az önmagát zöldként aposztrofáló városvezetésnek nehezen kiismerhető a koncepciója a külvárosi területeken található zöldfelületekkel kapcsolatban, és ennek elborzasztó példája az, ami a Turjánossal történik.
A Szilas-patak mellett húzódó terület nem kerülte el Karácsonyék figyelmét, mert a közgyűlés tavaly július 1-jén védetté nyilvánított egy apró tavacskát, amely a terület része az M3-as autópálya közelében. Viszont nem sokkal ezután munkálatok kezdődtek, sorra vágták ki a fákat. Mivel a Budapest területén található természetvédelmi területek, így a Turjános is a főváros kezelésébe tartoznak, az itteni erdő védelme is az ugyancsak a főváros alá tartozó Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat feladata. Az őrszolgálat még októberben arról tájékoztatott, hogy ebből az erdőből húsz hektár magántulajdonban van. Közleményükben azt is olvashattuk, hogy „a természetvédelmi őrszolgálat a meghagyandó védett természeti értékeket a helyszínen kijelölte (például védett ragadozó madarak fészke, védett növények élőhelye stb.), a fakitermelés folyamatát figyelemmel kíséri, a közelítő nyomok kijelölése és más, a természeti értékek szempontjából lényeges kérdésekben folyamatosan egyeztet az erdészeti szakszemélyzettel”. A bejegyzés fontos üzenete volt a dühödt kommentelőknek, miszerint a holtfa fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, ezért ezeket azt erdőgazdálkodónak helyben kell hagynia.
A fa azonban nem maradt helyben, néhány tönköt leszámítva. Az erdőrész nem a pilisi parkerdőhöz tartozik, de a gazdaság honlapján található cikk jól elmagyarázza, mi is a holtfa, ezért idézünk a szövegből. Eszerint a holtfa olyan, úgynevezett lábon száradt fa vagy törzscsonk, amely magától pusztult el, vagy olyan egyedek, amelyek természetes bolygatás (például villámcsapás) miatt dőltek ki. A cikk szerint „az odúlakó madarak és emlősök, valamint gombák, kétéltűek, xilofág (elpusztult fákban, cserjékben vagy a még élő egyedek elpusztult részeiben élő) rovarok és például denevérek találhatnak otthont a visszahagyott fák odvaiban, üregeiben. A holtfák eltávolítása nagyban károsítaná az erdők biodiverzitását, az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, hisz ezek a fajok mindegyike hasznos feladatot lát el az erdő működésében”.
