A leghűségesebb város visszatért a magyarság teremtő erejéhez

Jelentős, évtizedek óta várt fejlesztésekkel hagyná maga mögött a kisvárosi attitűdöt a kormánypárti vezetésű Sopron. A lendületes fejlődést alapjaiban meghatározza a Modern városok program, amely új távlatokat nyitott a városnak. A Farkas Ciprián vezette önkormányzat közben gőzerővel készül a soproni népszavazás százéves évfordulójára, a kormányt kihelyezett ülésen látnák vendégül.

20210211 Sopron fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet képen: Dr. Farkas Ciprián polgármester Fotó: Havran Zoltán

Nagy ívű fejlesztések

A Modern városok programban épül meg a soproni Innovációs és Technológiai Centrum, amely a hozzá kapcsolódó ipari parkkal gazdasági befektetőket vonzhat a városba. Szintén a programban, több lépcsőben, mintegy harmincmilliárd forintból szépül meg a Fertő tó magyarországi partszakasza, hogy a magyar emberek is olyan körülmények között és olyan szolgáltatásokat igénybe véve kapcsolódhassanak ki, mint az osztrák állampolgárok már évtizedek óta. Szintén a Modern városok programban megújul a piac és a vásárcsarnok. Emellett más forrásból is folynak fejlesztések. Folytatódott a Várkerület rekonstrukciója, amely évszázadok óta hangsúlyos közösségi tere a soproniaknak, és épül egy új, 240 férőhelyes parkolóház a városban, ahol nyilvános illemhelyeket is kialakítanak. Kormányzati forrásból utakat tettek rendbe, főként a Lövérekben, és hamarosan erdei sétautak újulnak meg, sporteszközöket helyeznek ki és zöldterületi játszóterek létesülnek a turisták által is kedvelt városrészben. Fontos továbbá, hogy Sopronban épül meg az ország első rendészeti és igazgatási központja, ahol helyet kap majd a katasztrófavédelmi kirendeltség, a tűzoltóság, a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal.

Kitörni a kisvárosi attitűdből

Farkas Ciprián rámutat arra, hogy az M85-ös megépítése kiemelkedően fontos Sopron szempontjából, mert a város az előző száz évet „karanténban” töltötte el, de ezzel a fejlesztéssel a település bekapcsolódott a hazai gyorsforgalmi úthálózatba. A trianoni békediktátum miatt a település korábban egy zsákba került bele, kisvárosi attitűd költözött Sopronba, noha a város a kiegyezés táján még a Dunántúl legnépesebb települése volt. A város vezetése most abban bízik, hogy az M85-ös megépülése a gazdaság és a turizmus fejlődését hozza magával, ami fokozódhat, ha Ausztria is megépíti a nyolc kilométeres összekötő szakaszt az M85-ös és az osztrák autópálya-hálózat között. A polgármester megemlíti azt is, hogy ha az autóút kiér a határra, akkor azt és a Sopron–Ágfalva közötti utat egy elkerülő szakasszal összekötik. Így kivezetik a forgalmat a városból, és a nyugati iparterületeket a körgyűrűn is el lehet majd érni.

Farkas Ciprián kitér arra is, hogy Ausztria közelsége egyszerre előny és hátrány. – Közel van Ausztria, ami vonzerőt jelent a magyaroknak, így jelentős a munkaerő-elszívó hatás, Sopron pedig a belső gazdasági migráció egyik célpontjává vált. Sokan laknak itt olyanok, akik nem jelentkeznek be, Ausztriában dolgoznak, ott adóznak, de a szolgáltatásokat itt veszik igénybe, és itt fogalmazzák meg elvárásaikat – fogalmaz a polgármester, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a városba költözők elsajátítsák a soproni gondolkodásmódot, hogy a lakosságot minél inkább erős közösséggé tudják formálni. Hozzáteszi, a fejlődésnek mindig vannak olyan vonzatai, amelyekről a településen élők szívesen lemondanának, de ezt nem lehet megspórolni. A városvezető szerint ugyanakkor nincs más út, mint a jövőbe lépni, és örömmel mondja, hogy a növekvő lélekszám ellenére az elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma folyamatosan csökken a városban.

A hazára voksoltak

Sopron abból a szempontból is speciá­lis helyzetben van, hogy jellemzően módos polgárok lakják, ugyanakkor az önkormányzat inkább a szegényebbek közé tartozik, mert a város összes adóbevétele nem éri el a hatmilliárd forintot, ami most, a pandémia idején még kevesebb. A polgármester beszél arról is, hogy a település nagyon kiszolgáltatott az osztrák vendégeknek, akik különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe a városban. Az ő számuk a járvány miatt drasztikusan csökkent, ami nagy nehézségeket okoz. A város járványügyi költségvetését éppen most fogadták el, ebben kihívást jelent, hogy megnövekedtek a feladatok, a védekezés jelentős összegeket emészt fel, miközben csökkentek az adóbevételek.

– A nehézségek ellenére igyekszünk figyelmet fordítani a szolgáltatói szektorban dolgozó vállalkozókra, közülük azoknak, akik zárva tartanak, december óta nem kell bérleti díjat fizetniük az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban. Emellett létrehoztunk egy ötvenmillió forintos keretösszeget, amelyből bajba jutott vállalkozások és magánszemélyek igényelhetnek egyszeri, maximum ötszázezer és százezer forintos támogatást. A keret felülről nyitott, ha szükséges, további forrásokat szabadítunk fel a cél érdekében – hangsúlyozza a polgármester. Farkas Ciprián ugyanakkor azt szomorúan jegyzi meg, hogy a közgyűlésben ülő balliberális képviselőkre nem számíthatnak a munkában.

Szavai szerint többen folyamatosan próbálják akadályozni a fejlesztéseket, a karrierjüket építgetik, az önkormányzatot és intézményeit a saját politikai ambícióik játszóterévé degradálják, de jellemző, hogy közben egyetlen építő és megvalósítható írásos javaslatot sem adtak be a költségvetéshez, sokszor inkább a saját, belső konfliktusaikkal vannak elfoglalva. A politikus ezzel együtt abban bízik, hogy a munkájuknak meglesz a gyümölcse, mint mondja, Sopron legboldogabb napjai még előttük vannak, de már nincsenek messze.

Farkas Ciprián fontosnak tartja megjegyezni: idén december 14-én lesz a százéves évfordulója annak, hogy Sopron és nyolc környező község lakossága népszavazáson úgy döntött, Magyarországhoz kíván tartozni a jövőben is, így a magyar haza mellett fogadtak hűséget. Így lett Sopron a leghűségesebb város, és az ország más polgárai is ezzel a címmel azonosítják a települést. – Az évfordulóra jelentős programokkal készülünk, reméljük, hogy a járványhelyzet ezek megrendezését lehetővé teszi a számunkra. Abban bízunk, hogy 2021. december 14-én kihelyezett kormányülés lesz Sopronban – emeli ki a polgármester.

Elégedettek a fiatalok

Az egész országot sújtó hideg időjárás miatt Sopronban is viszonylag kevesen tartózkodnak napközben az utcákon, jellemzően csak azok közlekednek a városban, akik dolgoznak vagy a munkahelyről, iskolából igyekeznek haza. Az egyik helyi bevásárlóközpontban ugyanakkor többen beszélgetnek vagy intézik ügyeiket. A plázában tölti az időt egy fiatalokból álló négyfős baráti társaság is, többségük Sopronban született, de aki nem, az is a városban nőtt fel. Egybehangzóan állítják, hogy nagyon szeretik a települést, ahol szerintük jó lakni. Többek között azért is éreznek így, mert a városban remek szórakozási lehetőségek vannak, legalábbis amikor nincs koronavírus-járvány. – Még egy billiárd terem azért jó lenne – vág közbe nevetve a társaság egyetlen fiú tagja. Úgy vélik, jó helyben a tömegközlekedés is, de a szüleiktől azt hallják otthon, hogy parkolni nehéz a központban. A városban azt is jónak tartják, hogy van helyben munkalehetőség, manapság, járvány idején is el lehet helyezkedni, még ha most nehezebben is, mint a pandémia előtt.

Közben egyik üzletből a másikba megy kisgyermekével egy fiatal anya, aki ugyan siet, de a városról mégis szívesen vált néhány szót. – Sokat tudnék beszélni Sopronról, de legyen elég annyi, hogy itt születtem, itt nőttem fel, itt élek most a családommal is. A városban, amely nagyon a szívemhez nőtt, minden nekünk fontosat megtalálunk, egy fiatal családnak ideális hely Sopron. Annak ugyanakkor nem annyira örülök, hogy jelentősen megnőtt a település lélekszáma, mert emiatt a forgalom is nagyobb, de azért el ­lehet viselni – jegyzi meg mosolyogva. Hozzáteszi: ugyan lehetne útfelújításra és más fejlesztésekre költeni, de neki a városból már nem hiányzik semmi.

A járvány végét várják

A közeli parkolóban egy középkorú férfi közeledik az autójához, de amikor meghallja, hogy Sopron a téma, szívesen elegyedik szóba munkatársunkkal. Elmondja, hogy mindig is a városban élt, és nem is szándékozik elköltözni innen. Nagyon szereti a természeti környezetet, hiszen a közelben van a Fertő tó, és láthatók innen a Keleti-Alpok nyúlványai is. Ezzel kapcsolatban felidézi, hogy az alpesi lejtőket gyermekkorában leginkább a házuk ablakából nézhette, mert a határon nem volt könnyű átjutni.

– Azóta nemcsak a politikai környezet, a település is sokat változott. A lakosság átalakult, nagyon sokan költöztek a városba az utóbbi évtizedekben. Régen például a piacon két nyelven zajlott az élet, németül is ugyanúgy beszéltek ott, mint magyarul, ez ma elképzelhetetlen – meséli a férfi. Azt ugyanakkor elismeri, hogy a város fejlődik, sok régi épület is megújul, bár szerinte lassabban annál, mint ahogy előzetesen gondolta. Szavai szerint az M85-ös autóút bekapcsolta az ország és Európa vérkeringésébe a várost, így Győrbe most már ötven perc alatt el lehet érni. Úgy véli, a település útjaira ráférne a felújítás, pláne a központban, de ebben is van előrelépés. – A járvány végét várjuk mindannyian, abban bízom, hogy a patinás soproni vendéglátósok túlélnek, és ha szabad lesz, újra kinyitnak – mutat rá a férfi. Ezzel Sopronba is visszatérhetne a pezsgő élet.