Célzottan pusztítják el a daganatot

Senki sem szenvedhet vagy halhat meg, akin segíteni lehetne, hiszen az orvostudomány legújabb eredményei mindenki számára elérhetővé tehetők – vallja Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója. A magyar orvosi biotechnológiai cég február 4-én, éppen a rák elleni küzdelem világnapján nyerte el a legígéretesebb európai technológiai vállalkozásnak odaítélt Jövő Unikornisa díjat. A rangos elismerést a daganatos betegek célzott terápiájának kiválasztására fejlesztett kalkulátorral érdemelték ki, amely egyedülálló módon, húszezred másodperc alatt képes személyre szabott, célzott kezelési lehetőségeket felajánlani a kezelőorvos számára.

Peták István kutató orvos fotó: Teknős Miklós MN Fotó: Teknős Miklós

– Európában kilenc másodpercenként diagnosztizálnak egy új daganatos beteget, és a világon évente mintegy tízmillió, hazánkban pedig több mint harmincezer ember hal meg rákban. A rákos megbetegedéseket tekintve nő ugyan az esetszám, azonban csökken a halálozás aránya, és már az áttétes daganatos betegek is egyre tovább élnek. Ennek oka, hogy bővülnek a gyógyszeres kezelési lehetőségek, illetve a precíziós onkológia, azaz a célzott, személyre szabott kezelések és az immunterápiák is éreztetik a hatásukat – mondta el lapunknak Peták István. Hozzátette: a rákkutatás 2020-ra eljutott oda, hogy a betegségek 95 százalékánál meg tudják határozni a rák genetikai okát. A rák ugyanis hatszáz génhiba következtében alakulhat ki, a daganatot pedig két-nyolc mutáció egyéni kombinációja okozza a lehetséges hatmillióból.

genetikai profil

– Ma már nagyjából száz célzott terápiás kezelést alkalmaznak, amelyek ezeket a géneket célozzák meg, és további több száz van klinikai vizsgálatban. A fejlődés pedig az informatika orvoslásban való alkalmazásával egy következő szakaszába ért – hangsúlyozta a cégvezető, aki beszámolt róla, hogy az Oncompass Medicine (OCM) többszörös díjnyertes, mesterséges intelligencián alapuló szoftvere a betáplált leleteket, diagnosztikai eredményeket a másodperc tört része alatt feldolgozza, majd az egyéni, molekuláris genetikai profil alapján személyre szabott gyógyszerterápiás lehetőségeket kínál fel és rangsorol. Ezután a szakemberek megvitatják, hogy egyetértenek-e a szoftver javaslatával, majd a kezelőorvos, illetve a genetikai tanácsadóból és a molekuláris biológusokból álló szakmai csapat megbeszéli a kezelési lehetőségeket, amit ismertetnek a beteggel. A cég szolgáltatáscsomagját, amely tartalmazza a kalkulátorral történő elemzést, az orvosszakértők által végezett online kiértékelést, illetve ha igény van rá, akkor magát a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot is, már tizenegy országból vették igénybe.

Döntéstámogatási rendszer

– A személyre szabott, célzott terápiát kifejezetten az áttétes daganatos betegek esetében érdemes használni, amikor önmagában már sem a sebészi beavatkozás, sem a sugárkezelés nem elegendő, és mindenképpen gyógyszeres kezelésre is szükség van – magyarázta Peták István. Hozzáfűzte: egy génhiba többféle rákot is okozhat, attól függően, hogy melyik szervben jön létre.

Hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy tüdő-, emlő- vagy vastagbéldaganata van-e a betegnek, hanem, hogy milyen génhiba okozta a daganatot. Szerencsére már több olyan gyógyszer is van, amely mindegyik esetben hatásos lehet.

Ám mivel egyre több készítmény közül lehet választani, még inkább fontos lesz a döntéstámogató rendszer használata, amely nemcsak arra terjed ki, hogy milyen gyógyszert lenne érdemes az adott páciensnél alkalmazni, hanem arra is, hogy melyik lesz hatástalan. Ezáltal a kezelési költségeket is jelentősen lehet csökkenteni. – A szoftver nemcsak a már létező nagyjából száz készítménnyel kalkulál, mivel ha bárhol a világon törzskönyveznek egy új rákellenes gyógyszert, akkor arról azonnal értesítést kapunk. A terméket pedig bevisszük a rendszerbe, és másnaptól már az is a betegek rendelkezésére áll. Az egyedi gyógyszerhasználatot az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezheti, és a szer akár Európából, akár Amerikából importálhatóvá válik – jelezte a kutatóorvos.

Akinek kétszer kelt fel a nap

Előfordul az is, hogy a kalkulátor egy olyan gyógyszert dob fel, amely sehol nincs forgalomban, mivel az még a klinikai vizsgálat szakaszában van. Ilyen esetben a páciens a jövő gyógyszeréhez juthat hozzá, amelyből lehet, hogy csak öt év múlva lesz kész termék. Ha az onkoteam álláspontja is az, hogy tényleg ez a kísérleti készítmény lenne a legjobb a páciensnek, és az állapota is lehetővé teszi, hogy elutazzon oda, ahol az adott vizsgálat zajlik, akkor ebben is tudnak segíteni. – A csapatunkban vannak úgynevezett betegút-koordinátorok és esetmenedzser orvosszakértők, hiszen az önmagában nem elég, hogy a gép megmondja, milyen gyógyszert kéne kapnia a betegnek, a lényeg az, hogy hozzá is jusson a számára leghatásosabb medicinához. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet, hiszen azzal, ha egy klinikai vizsgálatban lévő készítmény teszteléséhez a megfelelő pácienst tudjuk hozzárendelni, nagyban felgyorsítható a gyógyszerfejlesztés ideje, továbbá csökkenthetők a költségei – fejtette ki a tudós. Peták István elmondta, hogy a legkedvesebb történetük ezzel kapcsolatban egy gyöngyöspatai gyógyszerész hölgy esete, aki korábban sosem járt külföldön, 2012-ben azonban a csont-, nyirokcsomó- és agyi áttétes tüdőrákja miatt – egy spanyolul jól beszélő kollégájuk kíséretében – elutazott Malagába, mert kiderült, hogy a megbetegedését okozó génhibára akkor éppen ott fejlesztettek gyógyszert. Ezután öt évig járt Spanyolországba kezelésekre, a gyógyszergyár költségén. A hölgy évek óta tünetmentes, gyógyulásának kalandos történetéről pedig könyvet írt, Akinek kétszer kelt fel a nap címmel.

gyerekeknél is bevált

Peták István a kalkulátor eredményességét firtató kérdésünkre válaszolva elmondta: 2018 óta megközelítőleg 2500 beteg eredményének az értékelése történt meg a szoftverrel világszinten. A 2020-ban végzett elemzések feldolgozása alapján 92 százalékos hatékonysággal találtak célzott terápiás lehetőséget a pácienseknek. Az adott daganattípus esetében törzskönyvezett gyógyszerek közötti döntést 42 százalékban tudták azzal segíteni, hogy valamelyik készítmény alkalmazását támogatták, az esetek 22 százalékában pedig előre jelezték, hogy a gyógyszer hatástalan lehet a beteg számára. Peták István, aki gyermekonkológiai osztályon kezdte a pályafutását, kiemelten fontosnak tartja, hogy a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikával és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózattal közös kutatásuk eredményeként

olyan daganatos gyerekek esetében is 88 százalékban sikerült célzott terápiás lehetőséget találniuk, akiknél a korábban alkalmazott kezelés nem volt hatásos.

A párizsi Marie Curie-intézettel közös tavalyi vizsgálatuk pedig rávilágított, hogy a szoftver segítségével statisztikailag szignifikánsan tudják javítani a leghatékonyabb gyógyszer kiválasztásának képességét. Jelenleg zajlik egy nagy európai uniós kutatás-fejlesztési projektjük közösen több nagy európai egyetemmel és onkológiai centrummal, amelyben az OCM eszközével történik a betegek molekuláris vizsgálati eredményeinek értékelése. Peták István úgy véli,

a tudomány az évtized végére eljut oda, hogy a későn felderített, áttétes daganatoknak is több mint felét gyógyítani tudják majd.

– Véges számú emberi gén van, ami valamilyen hiba folytán daganatot okozhat, ezért véges számú gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy személyre szabott kezelésekkel emberek sokaságát meggyógyíthassuk – jegyezte meg. A rákkutató kiemelte, hogy továbbra is nagyon fontos a népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, mert az időben felfedezett daganatot lehet a legnagyobb eséllyel gyógyítani.

Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, kezében a Jövő Unikornisa díjjal Fotó: Oncompass Medicine

nemzetközi figyelem

Peták István, aki huszonöt éve kutatja, hogyan lehet a daganatsejteket célzottan elpusztítani, egykori évfolyamtársával, Schwab Richárddal 18 esztendeje alapította meg a biotechnológiai vállalkozást. Az Oncompass Medicine kezdetben a célzott terápiákhoz szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok fejlesztésére fókuszált, öt éve pedig a digitális terápiatervező szoftver innovációján dolgoznak. Az eszköz prototípusát 2016-ban a Szilícium-völgyben mutatták be, az OCM 2019-ben megkapta az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának díját és megnyerte a visegrádi négyek legjobb startup vállalkozása versenyt. 2020-ban Peták István vezetésével az OCM az Informatikai Innovációs Díj mellett megkapta a Gyurós Tibor-díjat is az év innovációja kategóriában. A magyar cég ötven munkatársat foglalkoztat, köztük a legtöbben molekuláris biológusok, de vannak infobionikus szakembereik, akik egyszerre értenek a molekuláris biológiához, az informatikához és az elektronikához, és természetesen dolgoznak náluk orvosok is. Peták István büszke rá, hogy sikerült hazahozniuk szakembereket Németországból, a Heidelbergi Egyetemről, illetve Amerikából, a Berkeley-ről is. A kutatóorvos beszámolt arról, hogy az előző években az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több kutatás-fejlesztési pályázatán is eredményesen szerepeltek, a külföldi piacokon való megjelenésben pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt a segítségükre. Hozzátette: tavaly májusban háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az ITM-mel és a Semmelweis Egyetemmel digitális orvosi eszközök közös fejlesztése céljából. Az idén februárban elnyert Jövő Unikornisa díjjal kapcsolatban úgy fogalmazott: a versenyt meghirdető, több mint 35 ezer európai technológiai céget összefogó szervezet, a Digitaleurope ezzel is azt a célt kívánja közelebb hozni, hogy Európa vezető digitális, technológiai nagyhatalommá váljon, mivel ma „a világ unikornisainak” csupán 12 százaléka található kontinensünkön.

– Nagy büszkeség nekünk, ugyanakkor fontos üzenete is van annak, hogy az Európában létező sok-sok cég közül éppen egy magyar vállalkozást tartottak alkalmasnak arra, hogy akár amerikai óriásvállalatokkal is versenybe szálljon – húzta alá a cégvezető. Hozzátette: bizonyos szempontból a Covid-világjárvány is a segítségükre volt, mert a nemzetközi konferenciák az online térbe helyeződtek, így sokkal könnyebben részt tudtak venni ezeken, mintha személyesen kellett volna odautazni. – Egyenlőbb esélyekkel tudunk együttműködni a világ számos onkológiai centrumával is, mert megszűntek a távolságok, a földrajzi elhelyezkedés immár kevésbé fontos, főként az számít, hogy az innováció jó-e vagy sem. Ez az új világ ilyen módon kedvező lehet Magyarországnak, és nagyon bízom abban, hogy más magyar cégek is meglátják benne a lehetőséget, illetve a nemzetközi figyelem még inkább hazánkra terelődik – érvelt Peták István.