– Európában kilenc másodpercenként diagnosztizálnak egy új daganatos beteget, és a világon évente mintegy tízmillió, hazánkban pedig több mint harmincezer ember hal meg rákban. A rákos megbetegedéseket tekintve nő ugyan az esetszám, azonban csökken a halálozás aránya, és már az áttétes daganatos betegek is egyre tovább élnek. Ennek oka, hogy bővülnek a gyógyszeres kezelési lehetőségek, illetve a precíziós onkológia, azaz a célzott, személyre szabott kezelések és az immunterápiák is éreztetik a hatásukat – mondta el lapunknak Peták István. Hozzátette: a rákkutatás 2020-ra eljutott oda, hogy a betegségek 95 százalékánál meg tudják határozni a rák genetikai okát. A rák ugyanis hatszáz génhiba következtében alakulhat ki, a daganatot pedig két-nyolc mutáció egyéni kombinációja okozza a lehetséges hatmillióból.
genetikai profil
– Ma már nagyjából száz célzott terápiás kezelést alkalmaznak, amelyek ezeket a géneket célozzák meg, és további több száz van klinikai vizsgálatban. A fejlődés pedig az informatika orvoslásban való alkalmazásával egy következő szakaszába ért – hangsúlyozta a cégvezető, aki beszámolt róla, hogy az Oncompass Medicine (OCM) többszörös díjnyertes, mesterséges intelligencián alapuló szoftvere a betáplált leleteket, diagnosztikai eredményeket a másodperc tört része alatt feldolgozza, majd az egyéni, molekuláris genetikai profil alapján személyre szabott gyógyszerterápiás lehetőségeket kínál fel és rangsorol. Ezután a szakemberek megvitatják, hogy egyetértenek-e a szoftver javaslatával, majd a kezelőorvos, illetve a genetikai tanácsadóból és a molekuláris biológusokból álló szakmai csapat megbeszéli a kezelési lehetőségeket, amit ismertetnek a beteggel. A cég szolgáltatáscsomagját, amely tartalmazza a kalkulátorral történő elemzést, az orvosszakértők által végezett online kiértékelést, illetve ha igény van rá, akkor magát a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot is, már tizenegy országból vették igénybe.
Döntéstámogatási rendszer
– A személyre szabott, célzott terápiát kifejezetten az áttétes daganatos betegek esetében érdemes használni, amikor önmagában már sem a sebészi beavatkozás, sem a sugárkezelés nem elegendő, és mindenképpen gyógyszeres kezelésre is szükség van – magyarázta Peták István. Hozzáfűzte: egy génhiba többféle rákot is okozhat, attól függően, hogy melyik szervben jön létre.
Hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy tüdő-, emlő- vagy vastagbéldaganata van-e a betegnek, hanem, hogy milyen génhiba okozta a daganatot. Szerencsére már több olyan gyógyszer is van, amely mindegyik esetben hatásos lehet.