Kettős jubileumot ünnepel a szegedi felsőoktatás, 150 esztendeje született Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, és 25 éve jött létre az egységes Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – mondta Rovó László rektor az Egyetem napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen szombaton, Szegeden. A professzor hangsúlyozta, Klebelsberg Kuno olyan vízióval rendelkező államférfi volt, akinek nevéhez fűződik Szeged második reneszánsza, valamint az, hogy a város gazdasági, kulturális és tudományos életének regionális központjává, valódi egyetemi várossá vált. A miniszternek köszönhető a legtöbb egyetemi jelképpé vált épület és klinikai létesítmény létrehozása.
Anyagi és infrastrukturális támogatásán túl alapvetőnek tartotta, hogy új szellemi központ jöjjön létre Magyarországon – méghozzá úgy, hogy a megfelelő tudósokat vonzza ide.
E hit vezette ahhoz is, hogy Szegedre hívja Szent-Györgyi Albertet – fogalmazott a rektor.
A 2025–2026-os tanév azért is különösen fontos, mert 25 év telt el azóta, hogy az SZTE integrált formájának létrehozásával jelentős lépést tett Klebelsberg álma felé. Az integráció alakította az egyetemet egységes, összefüggő szervezetté; olyanná, amely egy élő organizmushoz hasonlóan működik. Ennek a szinergiának számos kézzelfogható eredménye van – közölte Rovó László, példaként említve, hogy
az SZTE a fiatal kutatókat kiemelkedően fel tudja készíteni a kihívásokra, mielőtt kilépnek a nemzetközi tudományos színtérre.
Ma az egyetem tizenkét kara működik közös platformon – olyan térben, ahol az érdem elve érvényesül, ahol az egyetem minden polgárának megbecsültsége tehetségén, tudásán, szorgalmán és teljesítményén, egy szóval: az érdemein múlik – mondta. Az integrációnak köszönhetően az SZTE a váratlan helyzeteket is felkészültebben tudja kezelni. Azokat a nemzetközi együttműködéseket és oktatási lehetőségeket, amelyeket korábban európai uniós támogatások segítettek (és amelyek, sajnálatos módon, jelenleg nem elérhetőek), ma ugyanezen integrált és stratégiai szemlélet révén tudja fenntartani. Az SZTE számos új kapcsolat alakított ki, amelyeken keresztül a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a világ vezető tudományos intézményeinek vérkeringésébe kapcsolják be – fejtette ki a rektor, a többi közt kiemelve a WHO-val és a Pasteur Hálózattal fennálló együttműködéseket, valamint a globális egészségügy területére fókuszáló EUGLOH konzorciumot.
Az elmúlt időszak infrastrukturális fejlesztéseiről szólva a professzor úgy fogalmazott, a legmodernebb laboratóriumok és műszerek lehetővé teszik, hogy az egyetem újabb hazai és nemzetközi kutatási hálózatokhoz csatlakozzon. E fejlesztések központja a Science Park.
A rektor meggyőződése, hogy ha három világszínvonalú intézmény egymás mellé kerül, akkor szükségszerűen létrejön egy negyedik is. Bízik benne, hogy ez az elv nemcsak az SZTE laboratóriumaira és kutatóközpontjaira igaz – hanem az egyetemhez kapcsolódó Nobel-díjasokra is, akik jelenleg hárman vannak.
