Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is beszámolt a Facebookon a Nemzeti Adó -és Vámhivatal (NAV) bűnügyi felderítőinek milliárdos fogásáról. Tizenötezer tételnyi, olyan műszaki cikket akart levámoltatni egy zalai kereskedő, amelyek kilencven százaléka hamisítvány volt. A prémium kategóriájú informatikai eszközökre hasonlító termékek belsejébe bóvlinak minősülő csipeket építettek be a csalók. Az eredetinek látszó termékek hazai forgalmazói arra kérték a NAV-ot, hogy a világmárkák hitelességének megőrzése érdekében semmisítsék meg a hamis márkajelzéssel ellátott, filléres számítástechnikai eszközöket.
A lefülelt magyar vállalkozó egyébként tudta, hogy hamis árucikkeket rendelt meg a Távol-Keletről. A vámáru-nyilatkozatra azonban nem írta be, hogy utánzatok vannak a dobozokban. A csaló ott hibázott, hogy a rakomány értékeként viszont a beszerezési árat jelölte meg, amennyiért megvásárolta a gagyi telefonokat, okosórákat és számítógépeket. Mivel az utóbbi és az elvámolni kívánt érték között nagyságrendi különbségek voltak, a vámhivatal nyomozói február 16-án elrendelték a tizenötezer darabos árukészlet tételes átvizsgálását.
A vizsgálatba bevonták a rakományban szereplő termékek magyarországi forgalmazóinak szakértőit is, akik már a csomagolásokat látva kijelentették, hamisítványok lehetnek a dobozokban. Az eredetinek látszó bóvlik nagy valószínűséggel Kínában készültek, a telefonokra, laptopokra, órákra világcégek, az Apple, az LG, a Huawei, a Google, a Marshall, a Boss és a Michael Kors védett emblémáit rakták rá a csalók. Az eredeti termékekre kívülről a megtévesztésig hasonló hamisítványok belseje azonban olyan rossz minőségű elektronikai alkatrészeket és szoftvereket tartalmazott, amiket az eredeti gyártók soha nem használtak fel a termékeikhez. Egy félmillió forintot érő Apple számítógép például – amiből többtucatnyi is szerepelt a rakományban – az eredeti termék tizedét sem érő utánzatokból volt összeállítva.
A konténerben szállított termékek között több mint 13 ezer hamisítványt találtak a szakértők.
A piacvezető márkák képviselői kérték az áru megsemmisítését. Ha a kereskedőnek sikerült volna a csalás, egymilliárd forintot is kérhetett volna a hamisítványokért, miközben a szakértők szerint nem fizethetett értük többet ötvenmillió forintnál. A hamisítványokat közösségi oldalakon, piacokon, interneten értékesítették volna, a garancia és eredetigazolás nélküli termékek nem kerültek volna legális kiskereskedelmi forgalomba.
