Mindannyian azért dolgozunk, hogy megállítsuk a vírust

– Hónapokon keresztül valamennyien áldozatokat hoztunk a járvány megfékezése érdekében, és számos nemzetközi példa mutatja, hogy alig néhány hét leforgása alatt is súlyos következményei lehetnek a korai enyhítésnek – mondta az Origó.hu-nak Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a miniszterelnök főtanácsadója. Hozzátette: az elmúlt hetekben csökkentek a számok, de a napokban enyhén emelkedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben. Éppen ezért a kormány azon dolgozik, hogy minél hamarabb a lehető legtöbb vakcinát be tudja hozni. Azt is kiemelte, hogy bár csökken az új Covid-fertőzöttek száma a kórházban, és egyre több beteget gyógyítanak meg, a tesztelések és a védőoltások beadása továbbra is jelentősen leterheli a kórház dolgozóit, pihenésre nem sok lehetőség van.

Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a miniszterelnök főtanácsadója Forrás: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

– Néhány hete stagnál az új fertőzöttek száma. Milyen most a Szent Imre Kórház leterheltsége? Tudtak az orvosok, nővérek kicsit pihenni, vagy még nincs erre lehetőség?

– Valóban csökken az új keletű Covid-fertőzéssel kórházba kerülők száma, egyre több beteget gyógyítunk meg, és ezáltal az osztályok ilyen irányú terhelése is mérséklődik. A betegellátással párhuzamosan zajló Covid-tesztelések és az egyre növekvő számú védőoltás beadása azonban jelentősen leterheli a kórház dolgozóit. Pihenésre ily módon nem sok lehetőség van, bár az tény, hogy a járvány második hullámának csillapodásával a kollégák leterheltsége is egyre csökken.

Rendkívüli időkben, erejüket megfeszítve álltak kiválóan helyt, valóban örülnének a pihenésnek, de amíg a járvány tart, menni kell tovább, hogy minél több ember életét meg tudjuk menteni.

– Továbbra is az idősebb korosztály van veszélyben, vagy fiatalabb koronavírus-fertőzöttek is vannak a kórházban?

– Decemberhez képest mostanra 33–35 százalékkal csökkent az ellátásra szoruló gyanús és pozitív esetek száma. Most is főleg idősebb koronavírusos betegeket ápolunk; a betegek 40–48 százaléka tartozik ebbe a korosztályba – ebben sem tapasztalunk érdemi változást.

– Másként kezelik-e a most a betegeket, mint a tavaszi vagy az őszi időszakban? Milyen gyógyszereket tudnak jelenleg használni? Alkalmazzák-e a bamlanivimab nevű készítményt?

– A kezelés módja nem változott, de kétségtelen, hogy sokkal több tapasztalat van a hátunk mögött, sokkal több információ áll a rendelkezésünkre, és a gyógyszeres terápiára vonatkozó iránymutatások is bővültek a tavaly tavaszi hullám óta.

Minden feltétel adott, lélegeztetőgépek, maszkok, szükséges eszközök, a Covid-ellátásra szolgáló remdesivir és farapiravir hatóanyagú antivirális gyógyszerek is a rendelkezésünkre állnak.

Mi nem használjuk a bamlanivimabot, ez a készítmény egyelőre az Országos Korányi Pulmonológiai Intézményben, valamint a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében áll rendelkezésre. Ha szélesebb körben elérhetővé válik, mi is adjuk a betegeinknek.

– Beoltották az egészségügyi dolgozókat. Milyen oltási reakciókkal találkoztak?

– Munkatársaink túlnyomó többsége kérte a vakcinát, ők már a második oltáson is túl vannak. Mindössze néhányan panaszkodtak enyhe izomfájdalomra a szúrás helyén, illetve páran fáradékonyabbnak érezték magukat egy-két napig.

Mindez nyilvánvalóan eltörpül egy Covid-fertőzés kockázatai mellett.

Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a miniszterelnök főtanácsadója
Fotó: Móricz-Sabján SimoÓRICZ-SABJÁN SIMON

– A kínai vakcina az egyedüli, ami teljes, elölt vírust tartalmaz. Ez jelentheti azt, hogy ez a vakcina a mutációk ellen is hatékonyabban védhet, mint a vírusvektor-vakcinák esetében – Szputnyik, AstraZeneca vagy a teljesen új, mRNS-alapú Pfizer esetében?

– Több olyan vakcina van, amelyik elölt (inaktivált) vírust tartalmaz, de Magyarországon csak a Sinopharm termékének a behozatala van tervben. Sokan hiszik, hogy az ilyen típusú készítmények nem olyan jók, de ez nem feltétlenül igaz. A vírus az S-protein segítségével kapcsolódik a sejtek receptoraihoz. Az immunrendszerünk a fehérje számos epitópját ismeri fel, és arra ad választ. Ha egy mutáció miatt néhány epitóp kiesik, attól még ugyanúgy felismeri az immunrendszer, csak a vakcina kilencven százalék helyett mondjuk nyolcvan vagy hetven százalékban ad majd védettséget.

– Egyre többen kérik a védőoltást, többen regisztrálnak, és ez jó hír. Ön hogyan látja: ha érkezik megfelelő számú vakcina az országba, mennyi idő alatt lehet beoltani több millió embert?

– Valóban kulcsfontosságú, hogy minél többen kérjék a vakcinát, mert a nyájimmunitás elérése nélkül nem tudjuk legyőzni ezt a vírust. Örülnék, ha ilyen típusú problémával kellene szembenéznünk, hogy hirtelen itt terem mind a tízmillió honfitársunk beoltásához elegendő vakcina, de nem ez a realitás.

Az látszik, hogy a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatosan nagyobb mennyiségű oltóanyag érkezik majd az elkövetkező hónapokban, ezzel biztosan tudjuk tartani a tempót.

Ha pedig szükséges, akkor képesek vagyunk megszervezni, hogy két-három nap alatt 1–1,2 millió embert is be lehessen oltani.

– Most, hogy az egészségügyi dolgozókat beoltották, lehet már vizsgálni, hogy a vakcina mennyi ideig ad védettséget? Ezt Magyarországon vizsgálják a beoltottaknál?

– Nem lehet még vizsgálni, egyszerűen nem múlt még el elegendő idő; a második oltás beadása után is legfeljebb pár héttel vagyunk túl. Legalább 4–6 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy érdemben lehessen vizsgálni a védettséget, ehhez havonta kell ellenőrizni az antitest-szintet.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják!