MRK elnök: Korszerűbb egyetemi struktúra kell

Olyan finanszírozási rendszerre van szükség a felsőoktatásban, amely biztosítja az egyetemek stabil működését, egyúttal jobb teljesítményre is ösztönöz – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Szerinte a modellváltással szembeni kritikák és tiltakozások sokszor olyan részkérdésekről szólnak, amelyek érdemi párbeszéddel megoldást nyerhetnének. Az ELTE rektora úgy véli, szükséges a bérrendezés az egyetemeken: 850 ezer forintra kellene emelni az egyetemi tanárok alapbérét, ugyanakkor mérni is kell az oktatói teljesítményt.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint politikai vita helyett racionális érvek ütköztetésére lenne szükség az egyetemi modellváltás ügyében Forrás: ELTE

– Nem új keletűek az egyetemek finanszírozásával és fenntartásával kapcsolatos kérdések. A gazdálkodási autonómia szélesítésének lehetséges eszközeként már több mint tíz éve felmerült, sőt javaslatként is megfogalmazódott az ingó és ingatlan vagyon egyetemi tulajdonba adása – hívta fel lapunk figyelmét a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Borhy László a felsőoktatási modellváltás kapcsán emlékeztetett: 2016 áprilisában újra napirendre került a téma, és

az MRK volt az első, ami tárgyalt egy javaslatot arról, hogyan lehetne az állami költségvetési szervi státuszból kikerülve, saját vagyonhoz juttatva az egyetemeket egy jobb, korszerűbb struktúrát kialakítani.

– Az azóta elindult szakmai vitákból jól látszik, hogy egy rendkívül összetett kérdésről van szó, a modellváltás mellett és ellen felhozott érvek egyetemenként más és más szempontokat hoznak felszínre, a helyes egyedi döntéseket pedig – valamennyi érintett bevonásával – az összegyetemi érdekek mentén szerencsés meghozni – magyarázta Borhy László. Rámutatott:

az MRK olyan finanszírozási modellt támogat, amely – amellett, hogy biztosítja az egyetemek stabil működését – hozzásegít ahhoz is, hogy a felsőoktatás minden szereplőjét (az intézményeket, oktatókat, hallgatókat) egyaránt jobb teljesítményre ösztönözze.

A Színművészetin kialakult botrány és a reform elleni tiltakozások kapcsán az elnök kiemelte: az MRK az SZFE ügyében a kezdetektől fogva a konszenzusos megoldás felé igyekezett terelni a feleket, közvetítői szerepet vállalt, egyeztetéseket kezdeményezett, konkrét javaslatokat is megfogalmazott. – A folyamatok során mindehhez képest egyre csak fokozódtak az indulatok, egyes kérdések politikai síkra terelődtek, az MRK ugyanakkor a konkrét eset és a modellváltási folyamatok egésze tekintetében is úgy véli, hogy az optimális döntések meghozatalához racionális érvek és ellenérvek ütköztetése szükséges – tette hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint politikai vita helyett racionális érvek ütköztetésére lenne szükség az egyetemi modellváltás ügyében
Fotó: ELTE

Borhy László szerint a modellváltással szembeni kritikák és a kapcsolódó tiltakozások sokszor olyan részkérdésekről szólnak, amelyek párbeszédes úton konszenzusos megoldást nyerhetnének, a rektorok ezért az érintett felek folyamatos és következetes egyeztetését támogatják.

– Ebben a frissen kinevezett kormánybiztos, Stumpf István is vélhetően jelentős szerepet kaphat, vele egyébként az MRK elnöksége is megbeszélést kezdeményezett

– jegyezte meg az ELTE rektora.

Saját intézménye esetleges modellváltása kapcsán úgy vélekedett:

az ELTE-nek kevésbé vannak olyan képzései, amelyek a külső forrás bevonását számottevő mértékben lehetővé tennék,

ezek főleg a műszaki, gazdálkodástudományi, agrár- vagy az orvosképzés területén jelennek meg inkább. – Az ELTE rektori és kari vezetői nem szeretnének változtatni a jelenlegi rendszeren, az ország legnagyobb és legszélesebb képzési palettát nyújtó felsőoktatási intézménye esetében egy ilyen döntés meghozatala egyértelműen hosszabb és összetettebb előkészítést tenne szükségessé – állapította meg.

Borhy László kitért arra is, hogy

az MRK 2017 óta több körben egyeztetett a minisztériummal a felsőoktatási bérrendezés lehetőségéről, amire a modellváltás még inkább hangsúlyt helyez.

– Miután az átalakuló egyetemeken már nem a közalkalmazotti bértábla alapján számítják a béreket, hanem munkaszerződés keretében, a teljesítményarányos bérezés feltételrendszerét így már csak a költségvetési keretek szabják meg. Az MRK továbbra is kiindulási alapnak tekinti a legutóbbi javaslatában meghatározott mértéket.

– Az egyetemi tanári 1. fokozat jelenleg 554 ezer forintos bérének 850 ezerre történő emelése tekinthető kiindulási alapnak.

A többi fizetési kategóriában is megegyező arányú változtatást javaslunk – fogalmazott az MRK elnöke, aki szerint a fizetések rendezésére nemcsak azért van szükség, hogy színvonalasabb legyen a hazai felsőoktatás, hanem azért is, mert már most jelentős elszívó erő érvényesül mind a külföldi, mind pedig a hazai piac részéről.

Az állami intézmények fenntartóváltása lehetővé teszi a régen várt oktatói bérrendezést is
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Hozzátette: az oktatási színvonal növelésére be kell vezetni az oktatók teljesítmény-központú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés további feltételeit is.

Az ELTE rektorát a járvány miatt távoktatásban töltött szemeszterről is kérdeztük, amelyről elmondta, hogy a tavaszi félév tapasztalatai alapján az őszi szemeszterre már sokkal felkészültebben vághatott neki mindenki. – Ebben szerepet játszott az is, hogy a vezetők és a szakértő kollégák folyamatosan mérték a hallgatói és oktatói elégedettséget, és az intézmények az időközben beérkezett javaslatokkal folyamatosan bővítették, javították a rendelkezésre álló eszköztárat és a lehetőségek körét. Jóllehet a személyes jelenlétet semmi sem pótolhatja, a visszajelzések azt mutatják, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók többségében elégedettek voltak a kialakult gyakorlattal – állapította meg.

Rámutatott arra is, hogy a jelenléti oktatás visszaállítása alapvetően biztonsági kérdés, ami feltételez bizonyos fokozatosságot is. Amíg ez teljes egészében nem valósítható meg, addig a távoktatási és a hibrid rendszerek folyamatos fejlesztése és javítása az elsődleges feladat.

A jelenleg zajló felvételi kapcsán Borhy László hangsúlyozta, hogy abban bíznak, hogy nem folytatódik a felvételizők számának a csökkenése.