MRK elnök: Korszerűbb egyetemi struktúra kell

Olyan finanszírozási rendszerre van szükség a felsőoktatásban, amely biztosítja az egyetemek stabil működését, egyúttal jobb teljesítményre is ösztönöz – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Szerinte a modellváltással szembeni kritikák és tiltakozások sokszor olyan részkérdésekről szólnak, amelyek érdemi párbeszéddel megoldást nyerhetnének. Az ELTE rektora úgy véli, szükséges a bérrendezés az egyetemeken: 850 ezer forintra kellene emelni az egyetemi tanárok alapbérét, ugyanakkor mérni is kell az oktatói teljesítményt.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint politikai vita helyett racionális érvek ütköztetésére lenne szükség az egyetemi modellváltás ügyében Forrás: ELTE

Borhy László kitért arra is, hogy

az MRK 2017 óta több körben egyeztetett a minisztériummal a felsőoktatási bérrendezés lehetőségéről, amire a modellváltás még inkább hangsúlyt helyez.

– Miután az átalakuló egyetemeken már nem a közalkalmazotti bértábla alapján számítják a béreket, hanem munkaszerződés keretében, a teljesítményarányos bérezés feltételrendszerét így már csak a költségvetési keretek szabják meg. Az MRK továbbra is kiindulási alapnak tekinti a legutóbbi javaslatában meghatározott mértéket.

– Az egyetemi tanári 1. fokozat jelenleg 554 ezer forintos bérének 850 ezerre történő emelése tekinthető kiindulási alapnak.

A többi fizetési kategóriában is megegyező arányú változtatást javaslunk – fogalmazott az MRK elnöke, aki szerint a fizetések rendezésére nemcsak azért van szükség, hogy színvonalasabb legyen a hazai felsőoktatás, hanem azért is, mert már most jelentős elszívó erő érvényesül mind a külföldi, mind pedig a hazai piac részéről.

Az állami intézmények fenntartóváltása lehetővé teszi a régen várt oktatói bérrendezést is
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Hozzátette: az oktatási színvonal növelésére be kell vezetni az oktatók teljesítmény-központú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés további feltételeit is.

Az ELTE rektorát a járvány miatt távoktatásban töltött szemeszterről is kérdeztük, amelyről elmondta, hogy a tavaszi félév tapasztalatai alapján az őszi szemeszterre már sokkal felkészültebben vághatott neki mindenki. – Ebben szerepet játszott az is, hogy a vezetők és a szakértő kollégák folyamatosan mérték a hallgatói és oktatói elégedettséget, és az intézmények az időközben beérkezett javaslatokkal folyamatosan bővítették, javították a rendelkezésre álló eszköztárat és a lehetőségek körét. Jóllehet a személyes jelenlétet semmi sem pótolhatja, a visszajelzések azt mutatják, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók többségében elégedettek voltak a kialakult gyakorlattal – állapította meg.

Rámutatott arra is, hogy a jelenléti oktatás visszaállítása alapvetően biztonsági kérdés, ami feltételez bizonyos fokozatosságot is. Amíg ez teljes egészében nem valósítható meg, addig a távoktatási és a hibrid rendszerek folyamatos fejlesztése és javítása az elsődleges feladat.

A jelenleg zajló felvételi kapcsán Borhy László hangsúlyozta, hogy abban bíznak, hogy nem folytatódik a felvételizők számának a csökkenése.