– Nem új keletűek az egyetemek finanszírozásával és fenntartásával kapcsolatos kérdések. A gazdálkodási autonómia szélesítésének lehetséges eszközeként már több mint tíz éve felmerült, sőt javaslatként is megfogalmazódott az ingó és ingatlan vagyon egyetemi tulajdonba adása – hívta fel lapunk figyelmét a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Borhy László a felsőoktatási modellváltás kapcsán emlékeztetett: 2016 áprilisában újra napirendre került a téma, és
az MRK volt az első, ami tárgyalt egy javaslatot arról, hogyan lehetne az állami költségvetési szervi státuszból kikerülve, saját vagyonhoz juttatva az egyetemeket egy jobb, korszerűbb struktúrát kialakítani.
– Az azóta elindult szakmai vitákból jól látszik, hogy egy rendkívül összetett kérdésről van szó, a modellváltás mellett és ellen felhozott érvek egyetemenként más és más szempontokat hoznak felszínre, a helyes egyedi döntéseket pedig – valamennyi érintett bevonásával – az összegyetemi érdekek mentén szerencsés meghozni – magyarázta Borhy László. Rámutatott:
az MRK olyan finanszírozási modellt támogat, amely – amellett, hogy biztosítja az egyetemek stabil működését – hozzásegít ahhoz is, hogy a felsőoktatás minden szereplőjét (az intézményeket, oktatókat, hallgatókat) egyaránt jobb teljesítményre ösztönözze.
A Színművészetin kialakult botrány és a reform elleni tiltakozások kapcsán az elnök kiemelte: az MRK az SZFE ügyében a kezdetektől fogva a konszenzusos megoldás felé igyekezett terelni a feleket, közvetítői szerepet vállalt, egyeztetéseket kezdeményezett, konkrét javaslatokat is megfogalmazott. – A folyamatok során mindehhez képest egyre csak fokozódtak az indulatok, egyes kérdések politikai síkra terelődtek, az MRK ugyanakkor a konkrét eset és a modellváltási folyamatok egésze tekintetében is úgy véli, hogy az optimális döntések meghozatalához racionális érvek és ellenérvek ütköztetése szükséges – tette hozzá.
Fotó: ELTE
Borhy László szerint a modellváltással szembeni kritikák és a kapcsolódó tiltakozások sokszor olyan részkérdésekről szólnak, amelyek párbeszédes úton konszenzusos megoldást nyerhetnének, a rektorok ezért az érintett felek folyamatos és következetes egyeztetését támogatják.
– Ebben a frissen kinevezett kormánybiztos, Stumpf István is vélhetően jelentős szerepet kaphat, vele egyébként az MRK elnöksége is megbeszélést kezdeményezett
– jegyezte meg az ELTE rektora.
Saját intézménye esetleges modellváltása kapcsán úgy vélekedett:
az ELTE-nek kevésbé vannak olyan képzései, amelyek a külső forrás bevonását számottevő mértékben lehetővé tennék,
ezek főleg a műszaki, gazdálkodástudományi, agrár- vagy az orvosképzés területén jelennek meg inkább. – Az ELTE rektori és kari vezetői nem szeretnének változtatni a jelenlegi rendszeren, az ország legnagyobb és legszélesebb képzési palettát nyújtó felsőoktatási intézménye esetében egy ilyen döntés meghozatala egyértelműen hosszabb és összetettebb előkészítést tenne szükségessé – állapította meg.
