időjárás 6°C Gál 2021. October 16.
logo

A jogállamisági rendelet oldalán az uniós parlament

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.03.11. 12:36
A jogállamisági rendelet oldalán az uniós parlament

A sokadik jogállamisági témájú vitát rendezték csütörtökön az Európai Parlamentben: a baloldali többségű testület a járványhelyzet közepette is a jogállamisági rendelet végrehajtását kéri számon az Európai Bizottságon. Oyan szociáldemokrata EP-képviselő is akad, aki a tagállamoknak már nem is adna beleszólást a folyamatba.

Az új jogállamisági feltételrendszer alkalmazásáról rendezett vitát csütörtökön az Európai Parlament (EP): akárcsak a tegnapi médiavita, a jogállamisági diskurzust is a testület balliberális frakciói szorgalmazták. Az EP baloldalán ugyanis attól tartanak, hogy a szerződések őreként működő Európai Bizottság nem fogja „időben”, már január elsejétől vizsgálni a potenciális jogsertéseket, hanem kivárja, amíg az EU Bírósága döntést hoz annak alkalmazhatóságáról. (Magyarország és Lengyelország már múlt év végén jelezték, hogy jogi úton mennek neki a rendeletnek, erről csütörtökön Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentést is tett – a szerk.) A tét nagy: ahogy arra Johannes Hahn költségvetési biztos emlékeztetett a brüsszeli vitán,

az uniós büdzsét érintő jogsértések megállapítása akár az uniós kifizetések felfüggesztését is maga után vonhatja.

Az uniós biztos szerint mindenesetre törekszenek a pártatlanságra és a maximális pontosságra, és január elsejétől egyetlen ügy sem fog „kárba veszni”. Ezt árnyalva Hahn az állam- és kormányfők tavaly decemberi megállapodására is emlékeztetett, miszerint

ameddig a mechanizmus módszertanát – a tagállamokkal egyetértésben – ki nem dolgozzák, az EB nem intézkedhet.

Emlékezetes: az EU-ban január elsejével lépett életbe a jogállamisági rendelet, amit parázs viták előztek meg – Magyarország és Lengyelország annak átpolitizált jellege miatt az uniós keretköltségvetés és mentőalap vétóját is kilátásba helyezték. A tavaly decemberi EU-csúcson aztán magyar–lengyel–német javaslatra elfogadtak egy olyan állásfoglalást, ami többek között lehetőséget teremt a jogállamisági mechanizmus bíróságon történő megtámadására, valamint zárt szankciós listát tartalmaz, kiküszöbölve az ideológia alapú büntetéseket. A tanácsi állásfoglalás nyomán a baloldali többségű EP gyakorlatilag múlt év vége óta háborog, tartva attól, hogy az országvezetők felülírták a testület akaratát. (A rendelet EP által kidolgozott szövegében például a megsemmisítési kereset lehetősége sem szerepel – a szerk.)

Hidvéghi Balázs az EP jogállamisági vitáján 2021. március 11-én Fotó: Európai Parlament

Az EP elrugaszkodna a realitástól?

Az uniós parlamenti vitán is a két értelmezés csapott össze. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: tavaly decemberben az állam- és kormányfők történelmi megállapodást kötöttek, s világosan rögzítették, hogy világnézeti kérdéseket nem lehet költségvetési eszközökkel számon kérni a tagállamokon. – Az uniós fejlesztési források arra valók, hogy a tagállamokat közelebb hozzák egymáshoz, nem pedig arra, hogy ideológiai vitákban zsarolóeszközként használják őket – húzta alá. – Itt az ideje, hogy a parlament is elfogadja ezt a realitást – hangoztatta, hozzátéve:

az unió akkor működik jól, ha a szerződések alapján működik.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője pedig angol nyelvű felszólalásban bírálta újfent a kormányt, annak a véleményének adva hangot, hogy Magyarországon „bankautomataként” használják az uniót. – A jogállamisági mechanizmus végrehajtását azonnal meg kell kezdeni. (...) Orbán Viktor próbálkozása, hogy a rendelet alkalmazását a következő évi választásokig kitolja, nyilvánvalóan szembemegy az európai joggal – vélekedett. (A teljes képhez tartozik, hogy gyorsított eljárás esetén még idén, bőven a magyarországi parlamenti választások előtt véleményt mondhat az uniós bíróság – a szerk.) A vitában szélsőséges hozzászólást fogalmazott meg Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke is. A politikusasszony – aki korábban épp a jogállamisági vitában mondta azt, hogy kiéheztetné Magyarországot és Lengyelországot – most úgy vélekedett a brüsszeli ülésen: a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak nincs is társdöntéshozói szerepe a kérdésben.