A német állami tévé megsértette Magyarország szuverenitását

A Deutsche Welle új, magyar nyelvű adása a nemzetközi jogi térben is elfogadhatatlan – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász

– Az Európai Bizottság folyamatosan kritizálja a magyar sajtószabadságot, közben pedig kormányok avatkoznak be a magyar médiapiac működésébe – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az alkotmányjogász a németországi közmédia magyar adásairól beszélve kijelentette: német közpénzből bővült a hazai ellenzéki média, ami viszont a nemzetközi jog szempontjából egyértelmű beavatkozás a német állami televízió, a Deutsche Welle részéről Magyarország belügyeibe, sérti az ország szuverenitását.

A Századvég Alapítvány jogi szakértője emlékeztetett: Angela Merkel német szövetségi kancellár korábban arról beszélt, tisztázni kell az egymás ügyeibe való beavatkozást a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek viszont – tette hozzá – teljesen ellentmond az, ami most tapasztalható a németországi közmédiában. Felidézte, hogy már az első adások hangvétele színt vallott a német állami televízió magyar adásának politikai részrehajlásáról:

kizárólag baloldali politikusokat és közéleti szereplőket szólaltattak meg, de rögtön a zsidóüldözés és a nácizmus jutott eszébe a budai Várban forgatott anyag szerkesztőinek és riportereinek.

Lomnici szerint ebből egyértelműen kiderült, hogy újabb baloldali és ellenzéki irányultságú médium jelent meg a magyar piacon. Az alkotmányjogász viszont figyelmeztetett arra, hogy a dolog pikantériája az, hogy ez

a német adófizetők pénzéből működtetett médium egyértelműen a német kormány kinyújtott karja, amellyel – egy évvel a soron következő magyarországi választások előtt – beleavatkoznak Magyarország belügyeibe.

Megfordítva: ha egy, a magyar állami televízióban indított, német nyelvű, Németországban is elérhető csatornán arra kérnék a német polgárokat, hogy a magyarok által bemutatott politikai nézetet részesítsék előnyben, akkor az valószínűleg nem lenne hosszú életű kezdeményezés, hiszen minden lehetséges fórumon tiltakozva beszüntetnék az adást.

Az elemző azt is elmondta, a határokon átnyúló médiaszolgáltatás nem egyedi az Európai Unióban, így Németországban sem. Ennek a dolognak viszont az a különös jelentősége, hogy ha már állami háttérről van szó a német hatóságok nagyon komolyan fellépnek az ellen, ha Németországban ilyet tapasztalnak. Például a kínai médiaszolgáltatókkal szemben komoly retorziót alkalmaztak, ha csak egy százaléknyi részesedése is volt a kínai kormánynak egy médiavállalkozásban. Lomnici ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez az érzékenység úgy látszik fordítva nem működik a német állami televízió esetében, ugyanis ha őket támadják azonnal reagálnak, ha viszont ők teszik ezt, akkor az teljesen rendben van, ez pedig a kettős mérce új szintre emelése.

A jogi szakértő hangsúlyozta: Magyarország szuverenitását 1970. október 24-én deklarálta az ENSZ. Ennek alapján nem avatkozhatnak bele más államok a másik állam jogrendszerébe, az állami médiaviszonyok egyértelműen az ENSZ tilalmi határozatai közé tartoznak.

Így a német állami televízió új, magyar nyelvű adása a nemzetközi jogi térben is elfogadhatatlan, sérti Magyarország függetlenségét és szabadságát.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az alkotmányjogász visszatekintett arra, hogy három típusú együttműködés létezik nemzetközi térben az államok között, politikai, gazdasági és katonai. Magyarország és Németország viszonya a gazdasági és a katonai szempontokat elemezve régóta kiegyensúlyozott. Politikai konfliktusok tekintetében eddig Németország közvetlen és közvetett módon is kiállt Magyarország mellett, sem a német kormány, sem a német polgárok nem viseltettek negatív érzésekkel a magyarok, a magyar politika iránt.

Lomnici szerint ezzel ellentétben

a német közmédia az utóbbi időben számos olyan műsort sugárzott, melyek sértők voltak a magyar polgárokra, a magyar kormányra, Magyarországra.

Bár látszólag elkötelezettek a média függetlensége mellett, mégis úgy látszik, a Deutsche Welle szerkesztői deklaráltan nem kívánják figyelembe venni Magyarország kétharmados többségének akaratát, mikor baloldali narratívát terjesztenek. Ezzel ráadásul olyan elvek mellé álltak, amely a magyar polgárok jelentős részének nem tetszik.

Az alkotmányjogász végül leszögezte: a magyar társadalom bizonyos kérdésekben konzervatív, nem kíván olyan külföldi médiát, ami hergel, ami káros a köznyugalomra, valamint a két ország kapcsolatára.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Deutsche Welle nemrégiben a magyar kormány budapesti építkezéseiről készített riportot. A német közszolgálati médium a budai Várban zajló munkálatok és a Kossuth Lajos tér átépítése kapcsán azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, értékei pedig szembemennek az Európai Unió által vallottakkal. A riport – az I. kerület balliberális polgármesterének V. Naszály Mártának, Wágner Tamásnak és Ungváry Krisztián történésznek a közreműködésével – azt sugallja, hogy a Vár és a Kossuth tér felújítása a szélsőséges nacionalizmus bizonyítéka, a zsidók pedig újra félnek Magyarországon. A Deutsche Welle Magyarországról készített riportjára válaszul a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közölte: elítélik a Deutsche Welle német közszolgálati televízió újabb, ezúttal minden szakmai és etikai határon túllépő propagandafilmjét, és csak remélni tudják, hogy a német köztévé vezetője által a magyar választások előtt egy évvel beígért magyar nyelvű anyagok betartják majd az alapvető szakmai és műfaji követelményeket.