Négy év börtönre ítélte a Debreceni Járásbíróság a debreceni G. Sándort hat rendbeli csalás bűntette, egy rendbeli csalás vétsége, zaklatás vétsége, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt; a halmazati büntetésbe beletartozik, hogy négy év közügyektől eltiltásra is ítélték, továbbá mintegy 1,8 millió forint értékben vagyonelkobzást rendeltek el. A járásbíróság a vádlottól lefoglalt lőfegyvert és lőszereket elkobozta. Négy sértett vonatkozásában a járásbíróság a polgári jogi igénynek is helyt adott.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a hatvanas évei második felében lévő elítélt előéletét, kirajzolódik előttünk egy megrögzött visszaeső bűnöző arcképe. Egy olyan csalóé, aki eddigi bűnözői pályafutása alatt – az eddigi bírósági ítéletek alapján – volt már „magas beosztású titkos ügynök”, a Frontex vezetője, sőt Pintér Sándor belügyminiszter „bizalmasa” is.
A „titkos ügynök”
A Debreceni Járásbíróság által megállapított tényállás szerint G. S. magas beosztású titkos ügynök látszatát keltve, valótlan okra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki a sértettektől úgy, hogy 2014-től kezdődően 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva tehetősebb emberek közelébe férkőzött. Hosszú évek óta tartó játékszenvedélye miatt a rokkantnyugdíjas férfinak rendszeresen nagyobb összegű pénzre volt szüksége, amelyet a sértettek megtévesztésével, illetve megkárosításával teremtett elő.
A férfi
hol magas rangú titkos ügynöknek, hol az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség (Frontex) vezetőjének adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.
G. S. azt állította az ismerőseinek, hogy a későbbiekben, ha bármiben tud, akkor segít, és mozgósítja a kapcsolatait. A neki rendszeresen átadott nagyobb összegű pénzekkel igazából a megélhetését finanszírozták a megtévesztett és megkárosított sértettek, volt olyan is, akiktől több alkalommal kért kölcsön nagyobb összegű készpénzt. Az elítélt a legtöbbször azt állította, hogy az édesapja és az édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre, vagy a szülei által ráhagyott ingatlan kapcsán felmerült kiadásokra kért pénzt.
Az egyik sértett esetében a bizalmi viszonyt úgy is igyekezett megerősíteni a vádlott, hogy a gyanútlan férfit magával vitte egy „általa irányított fedett akcióba”, így az meggyőződhetett az állítása valódiságáról.